Nem lesz könnyű dolga a Fidesznek a büdzsével

Nehéz, de nem lehetetlen dologra vállalkozik a Fidesz azzal, hogy új költségvetést készítene hatalomra kerülése esetén. Rövid ideje lesz ugyanis a pártnak arra, hogy menetközben büdzsét készítsen 2010-re, és közben elkezdje a következő évre vonatkozó tervezet kidolgozását. A piaci fogadtatás elsősorban a Fidesz felkészültségétől és a kommunikációtól függ, el kell hitetni a befektetőkkel, hogy a hiány növelése a hosszabb távú stabilizálást szolgálja, különben felfordulás lehet a piacokon.

Még sosem fogadták el olyan hamar a költségvetést a törvényhozásban, mint a 2010-re vonatkozót, ezzel együtt könnyen lehet, hogy nem fog sokáig élni. A felmérések szerint a jövő tavaszi választások abszolút esélyesének számító Fidesz vezetői ugyanis lépten-nyomon azt kommunikálják, hogy teljesíthetetlen, ezért pótköltségvetést kell készíteni és életbe léptetni.

A Bajnai Gordon miniszterelnök által a biztonság költségvetésének nevezett , hétfőn elfogadott törvényről az ellenzéki párt frakcióvezetője, Navracsics Tibor a parlamentben elmondta: a büdzsé az utóbbi 20 év legveszélyesebbike, mert nem tartható a jelenlegi számok alapján. Nem egyértelmű azonban, hogyan tudnak ezen változtatni és annak milyen következményei lesznek.

Felkészültség és kommunikáció

Kulcskérdés, hogy milyen készültséggel érkezik a parlamentbe a következő kormány: ha az Országgyűlés megalakulása után pár nap alatt össze tudnak rakni egy költségvetést és az új hiányszámokat el is tudják adni, akkor nem lesz különösebb probléma. A külföld számára úgy kell kommunikálni a költségvetési változásokat, hogy az hihető legyen és ne növelje a bizonytalanságot.

Ha a minisztériumok kialakítása és a parlament gyors indulását követően hetekig, adott esetben hónapokig tervezgetik a büdzsét, az semmiképpen nem használna Magyarország megítélésének - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Nem látom esélyét annak, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén egy új költségvetéssel kezdené a munkát - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Szerinte még optimista piaci hangulatban is negatív üzenete lenne a piacok számára egy ilyen lépésnek. "Ezt követően azonban a befektetők várhatóan megvizsgálnák az új számokat, különböző intézkedéseket, és ezek alapján mondanának ítéletet. Sokkal nyugodtabb, a piacok számára könnyebben kommunikálható forgatókönyv az lenne, ha az új kormány a 2011-es költségvetésben adna helyet a tervezet átalakításoknak (önkormányzati reform, adócsökkentés, állami vállalatok helyzetének)" - magyarázta Németh.

Varga Mihály, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa szerint nem okoz problémát, hogy a költségvetés megtárgyalása elhúzódhat, ez alatt ugyanis lehetőség nyílik alapos leltározásra, amivel megalapozhatják az új költségvetést. "A Fideszen nem múlik majd, hogy gyors legyen" - mondta az [origo]-nak Varga. Hozzátette: "kár aggódni az elhúzódás miatt", mert az számít, hogy az új költségvetés erős egyen. Arra a kérdésre, hogy már a vélhetően Fidesz-vezette kormány megalakulása előtt készítenek-e új költségvetést Varga azt válaszolta, hogy "reméli megadatik számukra a lehetőség", de inkább arra koncentrálnak majd, hogy világos koncepciót dolgozzanak ki, amire a konkrét számok ismerete után építhetnek majd. (A Fideszen belül Varga Mihály vezeti azt a munkacsoportot, amely az új költségvetésen dolgozik.)

A Fidesz szerint a most elfogadott törvényben foglaltnál jóval magasabb lesz a valódi költségvetési hiány, és ha pótköltségvetést készítenek, akkor az nyilván tükrözni fogja ezt. Ennek fogadtatása elsősorban attól függ majd, hogy a hiánynövekedést mivel magyarázza majd a párt, és milyen hiánypályával lehet majd számolni a következő években. A belső fogyasztás felpörgetéséből, illetve az eltörölt szociális intézkedések visszaállításából adódó hiányemelkedés mindenképp rossz üzenet lenne, hiszen az a régi problémák újbóli jelentkezését jelentené, a külföldi finanszírozási igény emelkedését pedig a piac nem hagyná szótlanul - mondta Bebesy Dániel, az Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ugyanakkor, ha olyan egyszeri tételek miatt nő a jövő évi deficit, mint az állami vállalatok választási ciklushoz köthető adósságkonszolidációja, az alapvető pálya azonban nem változik, akkor más megítélés alá esik majd a költségvetés - tette hozzá.

3,8 vs. 7 százalék hiány

A korábbi nyilatkozatok alapján a Fidesznek feltett szándéka, hogy rendbe hozza az állami cégeket: Varga Mihály [origo]-nak november közepén azt nyilatkozta, ha a párt megnyeri a választásokat, akkor kötelessége lesz a külföldi hitelezők és a hazai nyilvánosság tájékoztatása, ami azt jelenti, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba az állami cégek konszolidálásával. A Fidesz szerint a hibás kormányzati számításnak az az egyik oka, hogy a büdzsé nem számol az állami cégek, elsősorban MÁV és a BKV adósságával, ezek a tételek pedig 7 százalékra növelhetik a hétfőn zöld jelzést kapó büdzsében szereplő 3,8 százalékos deficitet.

Oszkó Péter pénzügyminiszter erről többször is azt mondta, ezek csak akkor számítanak hiánynövelő tételnek, ha egyszerre visszafizetjük a két állami társaság teljes adósságállományát, márpedig ez nem indokolt és nem is kötelező. "A pénzügyminiszter legyinthet erre, azt is mondhatja, hogy utánam az özönvíz, de ezekkel az adósságokkal valamit kezdeni kell" - jelentette ki Varga, aki szerint akkora az adósság, hogy azt sem a menedzsment, sem pedig a BKV-tulajdonos főváros nem tudja majd egyedül kezelni. A Fidesz egyébként már kormánypártként is a szanálás híve volt: az 1998-ban szanált állapotban átvett MÁV adósságait egy 1999-es és egy 2001-es döntésével is átvállalta (a MÁV-ot azóta nem szanálták).

Mikor kell a pótköltségvetés eszközével élni?

A vonatkozó törvény alapján akkor kell a kormánynak új büdzsét készíteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5 százalékával tér el.

Abban az esetben is új költségvetésre van szükség, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.

A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani. A költségvetési törvény módosítását nem az említett okok miatt kidolgozott törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.

A pótköltségvetés és a módosítás között az a különbség, hogy a pótköltségvetés a költségvetés valamennyi fejezetét, valamennyi előírányzatát ismételten felülvizsgálja és megállapítja. A pótköltségvetés tehát a költségvetés újrafogalmazását jelenti és teljes költségvetési vitával a parlament ismételt jóváhagyását követeli meg. A költségvetés módosítása azoknak az előirányzatoknak a módosítását tartalmazza, amelyekhez akár a bevételi, akár a kiadási oldalon valamilyen oknál fogva a kormány hozzányúl és annak a jóváhagyását kéri a parlamenttől.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése is számol annak veszélyével, hogy az állami cégek konszolidálása miatt valóban elszállhat a hiány. A jegybanki becslés alapján a GDP 2,7 százaléka körül lehet a felhalmozott adósságok és kötelezettségek számszerűsíthető állománya, melynek egy részét - a múltbeli tapasztalatok alapján a közlekedési vállalatok esetében például körülbelül a felét - a közeljövőben konszolidálnia kell a kormánynak, elszámolva azt a költségvetési egyenlegben. Amennyiben a konszolidációra részben vagy egészben a következő két évben kerülne sor, akkor ez a lépés átmenetileg megemelné a következő évek hiányát - mutat rá az állami cégekben rejlő kockázatokra a jegybank infláció jelentése.

Már volt példa a büdzsé átírására

A kilencvenes évek közepén rendszeresen kellett pótköltségvetést csinálni. Először 1993 közepén (július 7-én) Szabó Iván, a Boross-kormány pénzügyminisztere nyújtott be pótköltségvetést.

Ezzel az eszközzel utoljára a Horn-kormány élt, ám ciklusa alatt két alkalommal is. Először az egyre duzzadó folyó fizetési mérlegbeli és államháztartási hiány miatt 1994 októberében Békesi László akkori pénzügyminiszter terjesztette elő a kormány működésének alig több mint hatvan napja után a korrekciós csomagot. Az 1994. évi pótköltségvetés kidolgozását az tette szükségessé, hogy bizonyos bevételi előirányzatoktól való elmaradás (főként a fogyasztási adó és áfa) és egyes kiadási tételek túllépése miatt (például az élelmiszeripar exporttámogatásai, a kamatemelés következtében növekvő adóssági kiadások) miatt jelentősen elszállt volna a költségvetési hiány.

Az akkori szocialista-liberális kormány alig több mint fél év múlva ismét a pótköltségvetés eszközét vette elő, amikor 1995-ben a Bokros-csomagot - a gazdaság stabilizálásáról szóló törvény tavaszi megalkotás nyomán - számszakilag is beemelte a költségvetésbe június 27-én.

A fideszes politikusok pótköltségvetésre előre vetítő nyilatkozataihoz hasonló mondatok hangzottak el a 2002-es választások előtt Medgyessy Péter szájából, a későbbi miniszterelnök a Reuters hírügynöskégnek azt nyilatkozta: ha szocialista vezetésű kormány kerül hatalomra, pótköltségvetést terjesztene be, mivel a 2001-2002-es kétéves költségvetésének fő számait irreálisnak tartotta.