Megemelte az uniós kamatszintet az EKB

Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően csütörtökön 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre, amivel 2,5 százalékra emelte az irányadó refinanszírozási kamatlábat. Az EKB legutóbb decemberben hajtott végre azonos mértékű hiteldrágítást. Az EKB elnöke szerint az eurózóna lakói sokkal inkább igénylik most az árstabilitást, mint az alacsonyabb kamatszintet.

Az árstabilitási kockázat növekedésével indokolta a 25 bázispontos kamatemelést az Európai Központi Bank elnöke. Jean Claude Trichet elmondta: a helyezte nagyban hasonlít a decemberi emeléshez. Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az igazgatótanács az általános irányvonallal szemben nem előre elhatározott döntést hozott. Trichet szerint továbbra sem várható egy, a FED-hez hasonló kamatemelés-sorozat.

"313 millió honfitársuk igényli az árstabilitás fenntartását" - indokolta döntését Trichet. A jegybankelnök szerint az eurózóna lakossága sokkal inkább igényli az infláció megfékezését, mint a lakossági kamatszint alacsonyan tartását. Ez a kijelentés rossz hír lehet Magyarországon a devizahitellel rendelkezőknek.

Jean-Claude Trichet elmondta: az árstabilitásra leginkább az olajárak alakulása jelenthet veszélyt. A jegybankelnök valószínűsítette, hogy az olajár emelkedés miatt 2 százalék fölött marad majd az infláció. Trichet elmondta: a helyzeten tovább ront, hogy a gazdaság más szektoraiban most éreztetik hatásukat a korábbi olajár-emelések.

A jegybankelnök ismét "konkrét reformokat" sürgetett az EU túlköltekező tagállamainál. Trichet szerint az európai adó- és kedvezményrendszereket úgy kell átalakítani, hogy azok elősegítsék, hogy minél több ember jelenjen meg a munkaerőpiacon. Az EKB elnöke elemzésekre hivatkozva elmondta: szerint a gazdaság rövid távon növekvő tendenciát mutat, Trichet 2006-ra 1,7-2,5, míg 2007-re 1,5-2,5 közötti GDP növekedést vár.

A piac már beárazta ezt a szakértők többsége által megjósolt kamatemelést, ezért inkább azokra a jelzésekre figyel, amik az EKB következő hónapokban követendő pénzpolitikájára utalhatnak, tekintettel az eurózóna növekedésének vegyes alakulására. Tavaly az utolsó negyedévében a németországi GDP növekedése stagnált, a munkanélküliség pedig januárban és februárban 12 százalék körüli volt. Az euróövezethez tartozó 12 ország GDP-je a múlt év utolsó negyedében mindössze 0,3 százalékkal bővült, szemben a megelőző negyedév 0,6 százalékos növekedésével.

Ennek ellenére Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a múlt héten úgy értékelte, hogy " fokozatosan erősödik az európai gazdasági aktivitás, a beruházások felfutását a lakossági fogyasztás fokozatos erősödése fogja követni". Trichet a negyedik negyedévi eredményt "rövid távú ingadozásnak" minősítette, megjegyezve, hogy a fenntartható gazdasági növekedés feltételei változatlanul megvannak.

Ami a továbbiakat illeti, a szakértők az év végéig további két egyenként negyedszázalék pontos kamatemelést valószínűsítenek amivel az irányadó kamat a 3 százalékos szintre emelkedhet, feltéve, ha nem gyengül az év közepe táján a konjunktúra. A szakértők szerint az EKB óvatos lépéseivel a három éven át alacsony szinten álló kamatokat az amerikai szinthez kívánja közelíteni, " normalizálni akarja a kamatszintet", és ezzel egyidejűleg mérsékelni az áremelkedésekből fakadó kockázatokat. Akut infláció veszélye egyáltalán nem áll fenn, ezért a szakértők nem számítanak arra, hogy Trichet időhatárokat jelölne meg a további kamatemelésekre.