Indián estéje

Az új lakó egy egész emberi estébe került bele. Leo kivételével még nem unták meg egymást sem a lakók, így az új embert is érdeklődéssel hallgatták. Segal megbeszélte vele a magáét a szaunában, aztán átadta a többieknek. 

Indián mesélt a beszavazójáról, hogy utolsó pillanatig nem hitte el, hogy nyerhet, hogy aztán nem is érezte, hogyan rángatja el Stohl az barátaitól, a lányától. Aztán mesélt a gyereknevelésről, családjáról, viselt dolgairól. "Sok embernek tetszik azt én életmódom, de nem merik felvállalni."
Bár itt a lakók kissé unják már a túl sokat okoskodókat, Indián valahogy mégis másképp beszél, mint Segal. Arról is beszélt, hogy mennyire más egy ilyen valóságshow belülről, és valóban, mintha egy igazi baráti beszélgetésbe csöppentünk volna. Még a komor Leóhoz is volt egy pár szava.
- Az a bajod neked, hogy sokat agyalsz. Azt akarta mindenki, hogy bejöjjön, egész egy buli, itt mindenki szeretne profitálni. Én nem lettem volna az alkalmazottad.
Ágica kissé óvatlanul belekérdezett ebbe-abba, a rézbőrű tehát válaszolt is neki.
- Mi emberek a földre bűnhődni jöttünk. Az emberek megszületnek, bulizik, megnősül, aztán hajtás, aztán a gyerekek miatt robotolsz - én nem akarok beállni a sorba. Nekem az élet rakendroll, nem akarom komolyan venni. Én valóban menekülök a felelősség alól.
Leo szerint ebben nincs fejlődés. Hah, csak ez kellett Indiánunknak, ezután hosszasan beszélt Morissonról, globalizációról, tengerről (az utazásért már jelentkezett egy korábbi Való Világba is). Az ő hangját is sokat fogjuk hallani, de ez kissé másképp cseng, mint a többieké.