Dr. Tímár József: Hol tart a modern rákgyógyászat?

Vágólapra másolva!
"Őszintén remélem, hogy mielőtt nyugdíjba vonulok, ami 15 évet jelent, legalább a leggyakoribb ötven emberi daganatféleségre már rendelkezni fogunk legalább egy klinikailag is hatékony célzott gyógyszerrel" - Dr. Tímár József rákkutató, az Országos Onkológiai Intézet professzora volt a vendégünk.
Vágólapra másolva!

Az utóbbi évek talán legfontosabb fejleménye, hogy egyre célzottabban ható gyógyszerek jelennek meg (illetve zömében még állnak fejlesztés alatt) mind a kémiai, mind a biológiai rákterápiákban, amelyek hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezelést tesznek lehetővé. A célzott daganatterápiával új korszak kezdődött az onkológiában.

Milyen betegségekben elérhetők jelenleg ilyen korszerű terápiák a világban és itthon? Milyen betegségekben várhatók ilyen szerek a közeljövőben? Mit várunk ezektől hosszú távon? Ezekről is kérdezték Olvasóink Dr. Tímár József rákkutatót, az Országos Onkológiai Intézet professzorát.

Tímár József: Az elkövetkezendő egy óra az új daganatkezelési eljárásokról szól. Bárkinek ezzel kapcsolatban kérdése van, szívesen várom!

Hol tart most az orvostudomány a rák kutatásában?
- Nagy átalakuláson megy keresztül az onkológia, mert az évtizedeken át "bevált" kemoterápia kezd kiegészülni olyan új gyógyszerekkel, amelyek sokkal inkább nevezhetők daganatellenes szereknek, mint a korábbiak. A klasszikus kemoterápiás szerek sajnos az osztódó normális sejteket is károsítják, ezért nem lehet olyan "maximális" dózisban használni őket, amitől a daganat teljesen elpusztulna, mert a normális szövetek hamarabb tönkremennének. Szükségessé vált olyan gyógyszerek fejlesztése, amelyek sokkal szelektívebben hatnak a daganatra. Az első ilyen gyógyszer már 20 éve megjelent egyes emlőrákok kezelésére, ez egy úgynevezett ösztrogén-receptort módosító gyógyszer. Az ezt követő hosszú "tudományos csend" az ezredforduló táján tört meg, és azóta minden évben több új, "célzott" gyógyszer kerül be a mindennapi klinikai gyakorlatba. Ezeket a célzott terápiás szereket intelligens gyógyszereknek - angolul smart drugnak - is nevezik.

Miben különböznek alapvetően az új rákgyógyszerek a régiektől? Hatékonyabbak? Miért kevesebb a mellékhatásuk?
- Az alapvető különbség nem a hatékonyságban, hanem a szelektivitásban van. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteket pusztítják, ezért mellékhatásaik általában sokkal enyhébbek. A daganatsejtek olyan genetikai sajátosságait használják ki, amelyek a normális sejtekben nincsenek jelen. Természetesen ezeket a gyógyszereket sem lehet mindenkinek és mindenféle daganat esetében alkalmazni. Miután célzott szerek, a célpontot azonosítani kell az adott daganatban, és csak akkor szabad alkalmazni, ha az jelen van benne. Ezért nagyon fontos az úgynevezett molekuláris diagnosztika szerepe a kezelés megkezdése előtt, aminek alapján kiderül, hogy az adott beteg kaphatja-e az adott szert. Itt sokszor nehéz meghúzni a határvonalat, és a betegek természetesen nehezen értik meg, miért maradnak ki egy kezelésből.

Egyelőre miért csak hagyományos kemoterápiás szerekkel együtt alkalmazzák a célzott terápiás szereket? Önmagukban még nem jók eléggé?
- A többé-kevésbé hatékonynak bizonyult kezeléseket nagyon kockázatos lenne egyik napról a másikra lecserélni számos esetben igazándiból még kísérleti fázisban lévő gyógyszerekkel. Másrészt nem biztos, hogy ezek az okos gyógyszerek képesek a daganatsejtek teljes megsemmisítésére. Sok esetben inkább befagyasztják a daganatsejtek működését. Szükség van tehát mellettük még a hagyományos kemoterápiára, ami "elvégzi a piszkos munkát". Egyébként az új gyógyszerek között olyanok is megjelentek, amelyek már nem is magukat a daganatsejteket célozzák, hanem például a daganatot ellátó ereket. Ilyen esetekben az új gyógyszer hatását értelemszerűen ki kell egészíteni a daganatsejteket elpusztító kezeléssel, kemoterápia vagy sugárterápiával.

Milyen betegségekben, melyik ráktípusokban érhetők el célzott terápiás gyógyszerek Magyarországon?
- Hazánkban jelenleg a legszélesebb körben elterjedt ilyen célzott rákgyógyszer a HER-2 pozitív emlőrákok kezelésére szolgáló antitest-terápia, amelyet nemrég már a betegség korai stádiumára is törzskönyveztek. Ugyancsak viszonylag régóta elérhetők antitest-terápiák egyes nyirokrákok kezelésében is. Elérhető továbbá egy a krónikus mieloid leukémiák kezelésére használt szer, amely egy enzimgátló, és amelyről később kiderült, hogy egy másik ritka daganat, az emésztőrendszeri kötőszöveti daganat kezelésére is kiváló. Az előrehaladott vastagbélrákok kombinált, citosztatikus kezeléséhez alkalmazzák ma már az érújdonképződés-gátló antitestet. A vastagbélrákok esetében lehetőség van egy másik új gyógyszer alkalmazására is, igaz egyelőre csak előrehaladott stádiumban, amely ezen daganatokban fokozottan kifejeződő egyik onkogén termékét ismeri fel - ez is antitest-terápia, és hasonló az emlőrákban alkalmazotthoz. Őszintén remélem, hogy a következő, hazánkban is alkalmazott ilyen új célzott gyógyszer a tüdőrákok kezelésében fog megjelenni, talán már jövőre.

Milyen formában kell szedni az új rákgyógyszereket?
- Az új szerek egy részét tablettásan lehet szedni. Ez is az egyik "csábító" ereje ezeknek a gyógyszereknek, hiszen a betegek számára nem jelent megpróbáltatást. Az antitest-kezelések azonban intravénás adagolást igényelnek, amit kórházban végeznek.

Fotó: Marton BálintMindenki egyformán hozzá jut a megfelelő ellátáshoz, új gyógyszerekhez?
- Én azt mondom, hogy Magyarországon az onkológiai központokban a betegek számára hozzáférhetők a nemzetközi protokolloknak megfelelő kezelési eljárások. Természetesen az új, korszerű gyógyszerekhez való hozzáférés elmarad a nemzetközi színvonaltól. Ennek több oka van. Az első általában az, hogy az új gyógyszerek bevezetése fáziskésést szenved. Az új gyógyszerek törzskönyvezése ugyanis először szinte mindig az USA-ban történik meg. Az európai törzskönyvezés ezután jön, a hazai törzskönyvezés pedig csak ezek után történik meg - sokszor évekkel az amerikai után. Ha megvan a hazai törzskönyvezés, következik a finanszírozás megoldása, azaz az OEP által történő befogadás. Ezek az új gyógyszerek nagyon drágák a korábbi gyógyszerekhez képest, havi adagjuk több százezer forintba kerül. Ezért is van, illetve lenne olyan nagy jelentősége annak, hogy a célzott kezeléseket csak a megfelelő célpontot hordozó betegek esetében alkalmazzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a már említett molekuláris diagnosztika eredményeit vegyék figyelembe. Bár a molekuláris diagnosztika sem olcsó, azonban még mindig sokkal olcsóbb, mint egy hiába lefolytatott drága kezelés. Sajnos a molekuláris diagnosztikára fordítható összegekkel próbál a biztosító spórolni, ami nem tűnik nagyon okos taktikának.

Hogyan finanszírozzák ezeket az új gyógyszereket?
- Először nálunk is mindig a legelőrehaladottabb stádiumú daganatok esetében válik finanszírozottá egy-egy ilyen új kezelés, és a kezeltek körének bővítése mindig a gyógyszergyárak és az OEP közötti tárgyalások eredményeként valósul meg. A szakmai ajánlások természetesen mindig sokkal korábban javasolják a hazai protokollokba való beépülést, de ez mindig financiális kérdés, és hazánk általában nemzetközi trendek után jár ebből a szempontból is.

Hogyan lehet jelentkezni ilyen új gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai próbákra?
- A hazai onkológiai központok nagyon sok nemzetközi gyógyszerkipróbálásban vesznek részt. Ezek egy részét az új gyógyszereket előállító cégek finanszírozzák, de ma már nagyobbik részüket nemzetközi szervezetek, illetve nagyobb klinikai központok vagy rákkutatási alapítványok kezdeményezik. Ha valaki részt kíván venni ilyen vizsgálatban, tudnia kell, hogy hazánkban a legmagasabb szintű ellátást ilyen klinikai vizsgálatok keretében kaphatja, mert értelemszerűen ilyenkor sokkal körültekintőbben kell a klinikusoknak eljárni. Mivel az ilyen vizsgálatok nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozottak, az eljárások elvégzésének nem lehet anyagi akadálya sem. Természetesen csakis és kizárólag önkéntes alapon lehet részt venni ezekben a programokban, és olyan daganatok esetében, amelyekre vonatkozóan ilyen vizsgálatok éppen zajlanak. Egyébként klinikai vizsgálatokban nem csak hazai "szervezésben" lehet részt venni, hiszen a világ számos nagy rákkutató központja folyamatosan hirdeti az interneten azokat az új gyógyszer-kipróbálási programokat, amelyekben várja a daganatos betegek jelentkezését. A legnagyobb ilyen központ az Egyesült Államok nemzeti rák intézete (NCI). A konkrét felvilágosítást minden esetben egy-egy rákcentrumban a kezelőorvostól lehet kérni.

Ön hisz abban, hogy egyszer megtalálják a megfelelő gyógyszert a rák ellen?
- A rák ellen nem fogják soha megtalálni az általános gyógyszert. Kettőszáz féle emberi rosszindulatú daganat létezik. Őszintén remélem, hogy mielőtt nyugdíjba vonulok, ami 15 évet jelent, legalább a leggyakoribb ötven emberi daganatféleségre már rendelkezni fogunk legalább egy klinikailag is hatékony célzott gyógyszerrel.