Tarafás Imre: Felfújták az euró bevezetését

A jegybanki politikáról, a forintárfolyamról és az euró bevezetéséről faggatták olvasóink Tarafás Imrét, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyek Tanszékének vezetőjét a Vendégszobában. Kiderült, hogy csak olyan intézkedést szabad bevezetnünk, amit euró nélkül is megtennénk.

Hogy állunk az euró bevezetéséhez szükséges mutatókkal? [dorombka]
- Az infláció nálunk most éppen 6 százalék körüli szintre tart, az euró bevezetéséhez valahol 2,5-3 százalék között kellene lennie. Jóval magasabb a kamat is, nem beszélve a költségvetési deficitről, 3 százalékos követelmény helyett 9-10 százalékot valószínűsítenek a gazdaságkutatók 2006 egészére. Az államadósság a nemzeti jövedelemhez - a GDP-hez - képest 70 százalék fölött jár, miközben az úgynevezett maastrichti kritérium maximum 60 százalék lenne. Pillanatnyilag csak egy kritériumnak felelünk meg: ez az úgynevezett árfolyam-kritérium, ami úgy szól, hogy a valutánk árfolyamának belül kell maradnia a közös intervenciós sávon, ami plusz-mínusz 15 százalék. Mi nagyon kényelmesen benne vagyunk ebben.

A kormány jelenlegi megszoritásai hogyan befolyásolják ezeket? [dorombka]
- Nyilvánvalóan a megszorítások egyik célja az, hogy középtávon elérjük a kritériumokat, így mindenekelőtt a költségvetési deficitre vonatkozó 3 százalékos plafont, és az államadósság szintjét is közelítsük a GDP 60 százalékához. A megszorításoknak véleményem szerint nagyon komoly szerepük van abban, hogy változatlanul teljesíteni tudjuk az árfolyam kritériumot, mert egy ilyen gazdaságpolitikai csomag nélkül szerintem nagyon nagy lett volna a veszélye annak, hogy a tőke tömegesen menekül Magyarországról, és a forint akkor drasztikusan leértékelődött volna. Rövid távon a gazdaságpolitikai megszorító csomagnak ellentétes hatása van az inflációs kritériumra. Az adók emelése és az egyes ártámogatások csökkentése ugyanis átmenetileg növeli az inflációt. Ezeknek a hatása azonban viszonylag rövid idő alatt megszűnik az inflációra.

Ön szerint a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája, megszorító intézkedéseivel elérhető lesz e az álom 2,5 százalékos költségvetési deficit? [csiriviri]
- Nekem nincsenek olyan önálló információim, adatbázisom, elemzési kapacitásom, hogy utánaszámoljak annak, amit a Pénzügyminisztérium és néhány gazdaságkutató intézet ezzel kapcsolatban közölt. Az biztos, hogy kitartó, éveken át húzódó kemény költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy a deficit 3 százalék alá csökkenjen. Úgy biztos nem fog megvalósulni, hogy az idei és a következő évre bejelentett intézkedések után úgy tekintjük, hogy ez a kérdés meg van oldva.

Szükség van céldátumra az euró bevezetéséhez? Nem igazán látják rajtunk az ilyen irányú eltökéltséget, ha folyton halogatunk. [szilénusz]
- Ez egy nagyon nehéz kérdés, és élénk vitatéma a legtöbb újonnan csatlakozott tagországban. Igaza van abban, hogy ha nem tűzünk ki céldátumot, akkor az olyan benyomást kelt, mintha nem is törekednénk az euró bevezetésére. Az sem jobb azonban, ha kitűzünk valami olyan távoli céldátumot, amire mindenki legyint, mondván, hol van az még, ezer dolog történik még addig. Az sem jó, ha egy gyakorlatilag értelmes, közeli céldátumot tűzünk ki, és aztán nem sikerül teljesíteni. Magyarország különben távolról sem az egyetlen a 2004-ben csatlakozott új tagállamok között, amelyik a többé-kevésbé hivatalosan kijelölt céldátumot többször volt kénytelen későbbre halasztani. Ezeknek a kritiériumoknak sokszor a közgazdasági racionalitása is megkérdőjelezhető, ezért a legtöbb új tagország az előbb említett három rossz válaszlehetőség között vergődik.

Miért ragaszkodnak ennyire az euró bevezetéséhez? Addig örüljünk, amíg nincs. [amazon2006]
- Teljesen egyetértek abban, hogy az euró bevezetésének az ügyét, különösen a minél hamarabbi bevezetését túlságosan felfújták. Azt gondolom, hogy az euró bevezetése érdekében csak olyan intézkedéseket szabad megtennünk, amelyekre euró nélkül is szüksége van az országnak. Ilyen például a költségvetési deficit nagymértékű csökkentése. Középtávon azonban azt gondolom, hogy elemi érdekünk a csatlakozás. Egy ilyen nagy pénzügyi övezet részeként sokkal kevésbé vagyunk kitéve a nemzetközi pénzpiacok gyakran irracionális, előreláthatatan hullámzásainak. Ha megmarad a forint, akkor egy nagyon pici, nem is nagyon gazdag országnak egyedül kell szembenéznie a pénzpiacok esetleg világméretű viharaival. Ráadásul nagyon könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy az európai integráció további elmélyítése nem egyforma sebességgel fog végbemenni mind a 27 tagország vonatkozásában. Könnyen lehet, hogy a további fejlődés először és sokáig csak az eurót használó országok körében megy végbe, míg az eurózónán kívül maradó országok a további integrációs folyamatnak is a perifériájára szorulnak.