Több százezer szárnyast ölnek le a madárkór miatt

Magyar háziszárnyasokban is megjelent a madárinfluenza, azt még vizsgálják, hogy az emberre is veszélyes, H5N1 vírusról van-e szó. A főállatorvos szerint 3300 házilúd lehet érintett Kiskunmajsa és Bodoglár körzetében. A hatóságok mintegy 300 ezer háziszárnyast ölnek le az érintett körzetben. Az egyik érintett település, Bodoglár háziorvosa az [origo]-nak elmondta, megvizsgálják azokat, akik érintkezhettek a fertőzött állatokkal. 

Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes változata, a H5N1 - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos. Kiskunmajsa és Bodoglár körzetében 3300 házilúd érintett - mondta, hozzátéve, hogy már a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket.

Így a közeli napokban megközelítően 300 ezer háziszárnyast kell leölni egy kilométeres körzetben, és folyamatos a fertőtlenítés is. A kereskedelemben lévő tojás és hús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - közölte. A közvetlen körzetben mindazonáltal korlátozták a személyforgalmat is.

Bognár Lajos, a főállatorvos helyettese pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: egyelőre csak az biztos, hogy H5-ös vírust találtak egy kiskunmajsai libafarmon, az hogy ezen belül az emberre is veszélyes H5N1-es variánsról van-e szó, azt az uniós előírások szerint csak az angliai weybridge-i laboratórium állapíthatja meg. A mintákat a magyar hatóságok már kiküldték, eredmény 2-3 nap múlva várható.

Bognár a vírus eredetéről azt közölte, hogy a madárinfluenza egy kiskunmajsai libafarmon jelent meg, feltehetően vadmadár fertőzte meg a libákat. A kórt úgy vették észre múlt hétvégén, hogy nagy számban pusztultak el az állatok, vasárnap már több mint 600 szárnyas hullott el. Szerdára a hatóságok a 3000 libából álló teljes állományt leölték, és megkezdték az egy kilométeres körzetben található 300 ezer szárnyas - többségében kacsa - leölését. A kényszervágások jövő szerdáig tartanak.

A hatóságok a fertőzött területen két védőzónát alakítottak ki: az úgynevezett "A" zóna Kisköröstől a Tiszáig tart, a nagyobb, "B" zóna pedig kiterjed Bács-Kiskun és Csongrád megyére. A két zónából szárnyasokat és tojást nem lehet kivinni. A hatóságok ezt a korlátozást fokozott rendőri ellenőrzésekkel próbálják betartani, arról azonban nincs szó, hogy nem lehet beutazni a fertőzött területre. A főállatorvos helyettese elmondta: madárinfluenza elleni védőoltást csak azok kapnak, akik a fertőzött telepeken dolgoztak, illetve, akik a kényszervágásban részt vesznek.

Magyarországon először február közepén mutatták ki a betegséget, de akkor háziszárnyasokat nem, csak hattyúkat fertőzött meg a kór. A betegség megjelenése után az ország több pontján is úgynevezett megfigyelési és védőzónákat alakítottak ki. Ezek közül az utolsót április végén oldották fel.

"Kezdünk ebbe beleroppanni, mi családtagok figyelünk a lányomra, nehogy valami baja legyen. Már az összeroppanás határán van" - mondta el az [origo]-nak Mészáros Ferencné, annak a bodoglári tanyatulajdonosnak az édesanyja, ahol szerdán már háromezer szárnyast elpusztítottak, és pénteken is zajlott a csirkék irtása. Mészáros Ferencné szerint sajnos sokan - ha nem is mondják ki - a lányát hibáztatják, azért, hogy valószínűleg az ő állataikat is le kell ölni. Mészárosné kártérítésben reménykedik, de még nem tudja, hogy kapnak e valamit az állataik életéért cserébe.

A helyi háziorvos, Miskéri János már várja rendelőjébe azt a három személyt, aki az ő körzetébe tartozik, és érintkezhetett a fertőzöttnek bizonyult szárnyasokkal. Az orvosnak - és kollégáinak Bodogláron - mostantól kezdve minden nap meg kell vizsgálnia az esetlegesen érintetteket. Az orvos elmondta, hogy délután négykor a falubeliek még nem tudtak az országos főállatorvos bejelentéséről, őt és kollégáit a kiskunhalasi tisztifőorvos értesítette.

Az általunk felhívott bodoglári élelmiszerüzletben sem hallottak a leendő fertőtlenítésekről és az állatállomány várható kiirtásáról. A boltos szerint jelenleg semmi különös nincs a faluban. A helyi rendőrsön is érdeklődtünk a várható intézkedésekről, de kérdésünkre csak azt a választ kaptuk, hogy "egyelőre nem tudunk nyilatkozni erről".

A másik érintett település, Kiskunmajsa polgármesteri hivatalában az [origo] kérdésére péntek kora délután azt közölték, hogy senki nem tud felvilágosítást adni az esetleges fertőzésekkel kapcsolatban.

Emberre nem jelent komoly veszélyt

Fodor László, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának dékánja az [origo]-nak elmondta: emberekre továbbra sem jelent kockázatot, hogy a madárinfluenza a vadmadarak után felbukkant a háziszárnyasokban is. A szakember szerint, amikor a vírus megjelent a vadmadár állományban, várható volt, hogy előbb-utóbb felbukkant a házi szárnyasokban is. Fodor hozzátette: az hogy libákban, nem pedig baromfiban jelent meg a vírus, azért jelent nagyobb kockázatot, mert a libákat nehéz zártan tartani, így könnyebben tovább terjedhet más madarakra is.

A madárinfluenza emberre való átterjedésének meglehetősen kicsi az esélye. Mindehhez magas hősmérsékletre, legyengült fizikai állapotra, valamint arra lenne szükség, hogy valaki huzamosabb ideig a fertőzött állat közelében tartózkodjon. Bár voltak olyan halálesetek külföldön - elsősorban dél-ázsiai országokban -, amelyeket a madárinfluenza okozott, de rendszerint olyan emberek fertőződtek meg, akik folyamatosan és közvetlenül érintkeztek az állatokkal.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor pár hete vizsgálni kezdett egy indonéz esetet, amelynél felmerült, hogy esetleg emberről emberre terjedt át a betegség, erre ugyanakkor bizonyítékot még nem találtak. Szakemberek már korábban figyelmeztettek arra, fennáll a veszélye, hogy a vírus átalakul, és emberről emberre is jutva is fertőzhet, márpedig ebben az esetben világméretű járvány is kialakulhat.