Történelmi jelentőségű találkozó, nagy magyar siker: két évtized után Budapestre jön a kínai elnök

Franciaországból - Szerbia érintésével - Budapestre jön a kínai elnök, amely történelmi jelentőségű, mert a koronavírus-járvány óta először látogat Európába. A megbeszélések fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is támogat. Hszi Csin-ping szerdán Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyal, csütörtökön pedig találkozik Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Mutatjuk a részleteket!

Több mint 20 éve nem járt kínai elnök hazánkban. Mutatjuk a legfontosabb részleteket!

Hszi Csin-ping Párizsból üzent a magyarországi látogatás előtt

Magyarországi látogatása előtt Párizsban tárgyalt a kínai elnök Emmanuel Macronnal és Ursula von der Leyennel. Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai–francia–európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba. Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Hszi Csin-ping kínai elnök részt vesz a Kína-Franciaország-EU háromoldalú találkozón Párizsban, 2024. május 6-án
Fotó: LI XUEREN / XINHUA / XINHUA VIA AFP /

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őrizniük a partnerséget, folytatniuk kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

– mondta. Elmondta, hogy Kína a modernizációhoz vezető út fontos partnereként tekint Európára, amely egyúttal kiemelt szerepet kap Peking külpolitikájában is. Reményét fejezte ki továbbá, hogy mind a Kína és Franciaország, valamint mind a Kína és az EU közötti kapcsolatok a lehető legkitűnőbben alakulnak majd.

Von der Leyen Peking és Brüsszel kapcsolatai szempontjából a legnagyobb kérdésnek a piaci hozzáférést és a kereskedelmet nevezte 

– erről a találkozó előtti köszöntő beszédében beszélt az Európai Bizottság elnöke. A német politikus nem sokkal a csúcs előtt azt mondta: az EU nem akar eltávolodni Kínától, hozzátéve: az Unió és az ázsiai ország közötti kapcsolat „egyike a legbonyolultabbaknak, ám a legfontosabbaknak is”.

Hszi Csin-ping kínai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke háromoldalú találkozót tart a kínai elnök kétnapos állami látogatásának részeként a párizsi Elysée-palotában 2024. május 6-án.  Fotó:  Gonzalo Fuentes / POOL / AFP

A találkozón Emmanuel Macron szintén kitért a kereskedelmi kapcsolatokra, egyenlő feltételeket sürgetve Kína és az EU között.

Kontinensünk jövője nyilvánvalóan attól függ, képesek leszünk-e kiegyensúlyozott viszonyt kialakítani Kínával

– fogalmazott Macron, aki egyúttal meghatározónak nevezte a Pekinggel folytatott együttműködést olyan válságok terén, mint az ukrajnai, valamint a gázai.

Tekintettel a nemzetközi helyzetre, az európai–kínai párbeszéd soha nem volt még ennyire fontos

– emelte ki.

Óriási esemény Párizsban a kínai elnök látogatása, világsztárok kíséretében fogadták

Rengeteg sztárvendég vett részt az Élysée-palotában tartott vacsorán, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalos franciaországi látogatása alkalmából rendeztek. Néhány név a különleges vendéglistáról: az Oscar-díjas Jean-Jacques Annaud és Luc Besson rendezők, Mireille Mathieu világhírű énekesnő és Sophie Marceau filmsztár, a nagy zenész, Jean-Michel Jarre és felesége, a kínai színésznő, Lida Guan, a Párizsban élő, kínai Lang Lang, a világ legnagyobb élő zongoraművésze. De ott volt Salma Hayek színésznő és milliárdos férje is.

Kínai elnök harminc évig nem látogatott el Szerbiába

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján 400 fős küldöttséggel érkezett kétnapos szerbiai látogatásra, amely során a Belgrád és Peking közötti kapcsolatok további erősítése a legfőbb téma. A kínai elnök látogatását Aleksandar Vucic jelentette be még februárban azon a fogadáson, amelyet az államfő Kína szerbiai nagykövete számára adott a holdújév alkalmából. A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült. Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO viszont balesetnek nevezte az incidenst.

A Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent véleménycikkében a kínai elnök úgy fogalmazott: "a Kína és Szerbia közötti barátság, amelyet a két nép együtt kiontott vére áztatott, a két nép közös emlékévé vált, és arra fogja ösztönözni mindkét felet, hogy együtt hatalmas lépéseket tegyenek előre". Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a nyugat-balkáni országban, azt megelőzően viszont kínai elnök harminc évig nem látogatott el Szerbiába. A kínai elnök egyébként összesen két európai uniós országba ment el: Franciaországba és Magyarországra.

Hszi Csin-ping kínai elnök és a felesége, Peng Li-jüan Belgrádba érkezik 2024. május 7-én
Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic

A kínai elnököt kedden Aleksandar Vucic köztársasági elnök fogadta, és a tervek szerint a két államfő több milliárd dolláros kínai befektetésekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről tárgyalt, és a delegáció tagjai várhatóan mintegy 30 kétoldalú megállapodást is aláírnak.

Történelmi látogatás

A mostani látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert a kínai elnök a COVID-járvány óta először látogat a kontinensre – erről Vitályos Eszter kormányszóvivő beszélt kedden. A kínai vállalatok bizalmát jelzi, hogy a CATL Debrecenben épít gyárat, valamint a BYD is hazánkat választotta.

Csütörtökön tárgyal egymással Sulyok Tamás és Hszi Csin-ping.

Vitályos Eszter kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra is, hogy 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás hazánkba, és ezért került Magyarország az autóipari fejlődés élvonalába. Magyarország nyitott a kínai befektetésekre. A kormányszóvivő közölte, hogy megfelelő ütemben halad a Budapest-Belgrád vasút fejlesztése is. A kétoldalú kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú, hogy hét kínai városból lehet átszállás nélkül Budapestre jutni. Március 14-től a magyar állampolgárok 14 napot tartózkodhatnak vízum nélkül Kínában – mondta a szóvivő. A látogatás során legalább másfél tucat megállapodást írnak majd alá a felek. Vitályos Eszter elmondta azt is, hogy Magyarország kilencedik legfontosabb külkereskedelmi partnere Kína. A megbeszéléseken természetesen téma lesz még a kínai béketörekvés is.  

Szijjártó Péter: A látogatás során tizenhat megállapodást már biztosan alá fognak írni a felek 

"Történelmi jelentőségű a kínai elnök e heti magyarországi látogatása, amely nagyban hozzájárul hazánk megerősödéséhez, a gazdasági-kereskedelmi viszony fejlesztéséhez, és remélhetőleg a béketörekvések sikeréhez is" – közölte korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kiemelte, hogy 

Hszi Csin-ping népes delegációja élén mindössze két európai uniós tagállamot keres fel: hazánkat és Franciaországot.

Tudatta, hogy jelenleg is egyeztetések zajlanak nagy kínai vállalatokkal további beruházásokról, viszont álhírnek minősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kínai államfő magyarországi látogatása során Pécsre látogatna.

A kétnapos állami látogatáson Franciaországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök és a felesége, Peng Li-jüan bort kóstol egy vendéglőben, a Pireneusokban húzódó Tourmalet-hágón 2024. május 7-én. Emmanuel Macron francia elnök gyermekként több időt töltött a környéken a nagymamájánál, ezért hívta meg ide magánprogramként kínai vendégeit
Fotó: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

"És szeretném elmondani azt is, hogy aki egy tárgyalási folyamat során konkrét cégnevekről beszél még a megállapodás előtt, az egyértelműen Magyarország nemzeti érdekeivel, egyértelműen Magyarország gazdasági érdekeivel ellentétesen cselekszik" – mondta, hozzátéve, hogy ez csak mérsékli az esélyét egy megegyezésnek. 

"Ezért arra kérnék minden újságírót, hogy ha Magyarország nemzeti érdekeit legalább egy kicsit is szem előtt tudja tartani, és nem a 'minél rosszabb, annál jobb' elven működik, vagy ettől csak egy kis időre el tud vonatkoztatni, akkor ne fantáziáljon nyilvánosan vállalati nevekről" 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány beszámol minden friss fejleményről, amint megszületik egy hasonló megállapodás. 

Kik érkeznek a kínai elnökkel?

Szijjártó Péter elmondta, hogy a kínai elnök delegációjával Magyarországra érkezik többek között

Wang Yi külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Wang Wentao kereskedelmi miniszter, illetve Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.

Miben fognak megállapodni a felek?

A látogatás során tizenhat megállapodást már biztosan alá fognak írni a felek, két másikról még egyeztetés folyik. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezek között kiemelkedő jelentősége van annak, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza, amelyek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek.  Lényeges, hogy a nukleáris energia teljes portfólióját felölelő együttműködést indít a két ország, és remélhetőleg a kereskedelmi kapcsolat terén is sikerül további előrelépést elérni a kiváló minőségű magyar agrártermékek kínai exportlehetőségeinek bővítése révén – emelte ki. Emellett napirenden lesz a turisztikai kapcsolatok fejlesztése is, amit nagyban segít, hogy Magyarország abszolút regionális csúcstartó a júliustól meglévő heti tizenkilenc légi járatával. "Szeretnénk, ha a vízummentesség, amelyet korábban kaptak a magyar állampolgárok, majd hosszabb időn keresztül is megmaradna" – jelentette ki.  

Miről fognak tárgyalni?

A miniszter arra is kitért, hogy 

a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl, mégpedig egyrészt azért, mert egyáltalán létezik ilyen, másrészt pedig, mert a békéről szól. 

"Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről. Itt abszolút egyetértés van közöttünk, ezért a tárgyalások napirendjének nagyon fontos pontja lesz a béketeremtés lehetősége" – közölte korábban Szijjártó Péter. 

Történelmi jelentőségű látogatás tehát, amely hozzájárul Magyarország megerősödéséhez, hozzájárul a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez, és remélhetőleg a béketörekvések sikeréhez is a térségben

– összegzett.

Miért fontos és jelentős a kínai elnök látogatása?

A Világgazdaság összefoglalója szerint túlzás nélkül történelminek nevezhető látogatásra érkezik szerdán Budapestre a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Kínai államfő utoljára húsz éve járt Magyarországon. Bár idehaza kormányok jöttek-mentek, a hivatalos kormányzati szintű orientáció minden politikai változást túlélt. Ami azért is lényeges, mert az elmúlt bő évtizedben – mióta az Orbán-kormány rögtön a 2010-es kormányváltás után meghirdette a keleti nyitás politikáját, mondván „nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – a távol-keleti ország hihetetlen fejlődésen ment keresztül.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Hszi Csin-ping kínai elnök [j] fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt Sanghajban 2018. november 5-én
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Miért fontos Kínának Magyarország?

Magyarország Kínának két szempontból is fontos lehet: egyrészt hazánk az Európai Unió tagja, így a hazánkkal való kapcsolatépítés egy uniós országgal való kapcsolatépítés, út az európai piacok felé – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy másrészről ez egybevág a kormányzat külgazdasági irányelvével, mely szerint Magyarország arra törekszik, hogy minél több országgal tartson fenn kapcsolatot a világ minden tájáról, ennek pedig része a Kínával való együttműködés is.

A magyar gazdaságpolitika tehát szívesen működik együtt Kínával, így Kína is szívesen működik együtt Magyarországgal

– tette hozzá az elemző, aki arra is rámutatott, hogy a kínai államfő éppen akkor látogat Európába, amikor egy konfliktus van kibontakozóban Kína és az EU között. A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ez abból fakad, hogy egyes európai országok – és talán azokon belül is az egyes gazdasági szereplők – érdekei nagyon eltérők Kína kapcsán. Vannak olyan országok, amelyek az együttműködést preferálják, míg mások inkább a veszélyt látják a kínai termékekkel folytatott versenyben, amit a kínai elektromos autók előretörése terén látunk.

Ez utóbbi esetében Kínát azzal vádolják, hogy az autók az állami támogatások miatt tudnak olcsók lenni, erre hivatkozva próbálják kiszorítani őket az európai piacról, hiszen ez piactorzító gyakorlat, és megnehezíti az európai autógyártók túlélését. Az Európai Unió vezetése azt is nehezményezi, hogy Kína nem biztosít megfelelő hozzáférést a saját piacához az európai vállalkozásoknak, így a két fél közötti kapcsolat nem kiegyenlített. És ott van valahol félúton Németország, amely szemmel láthatóan egyszerre próbálja megvédeni a piacát és fenntartani a kapcsolatokat Kínával. Olaf Scholz kínai látogatása is azt erősítette meg, hogy Németország el akarja kerülni a keményebb fellépést. Ettől függetlenül a Kína elleni büntetővámok bevezetése már az asztalon fekszik.

Regős szerint azt, hogy mennyire hoz majd büntetővámokat vagy gazdasági háborút a mostani konfliktus, egyelőre nehéz megjósolni, mindenesetre úgy tűnik, hogy Európa kész felvenni a kesztyűt a piacának védelmében, ami inkább a gazdasági háborút vetíti előre.

A háború egyik eszköze lehet a védővám, ami akár erősítheti is Magyarország szerepét az elemző szerint: az itt gyártott termékek már a közös piacon vannak, ezeket már nehezebb kiszorítani. Bár azt is megjegyezte, hogy a konfliktus egyben kockázat is hazánk számára, ha olyan szabályozás alakul ki, akkor megnehezítheti a Kínával való közös projektek végrehajtását.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j5) és Hszi Csin-ping kínai elnök (b5) bilaterális tárgyalása Pekingben 2023. október 17-én. Orbán Viktor mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (j4), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j6), Lantos Csaba energiaügyi miniszter (takarásban, j7), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j8), Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár (j9) és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke (j1)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Mit kell tudni a kínai gazdaságról, és miért fontos nekünk?

A Világgazdaság elemzése szerint ha csak a keleti nyitás meghirdetésének évét nézzük, 

Kína megháromszorozta a GDP-jét, az akkori 6 ezermilliárd dolláról 2022-re 18 ezermilliárdra duzzadt, amivel egy főre vetítve még elmarad a fejlett nyugati országoktól és Amerikától, de más téren sokkal látványosabb a kínai előretörés.

2013 óta ugyanis világ vezető exportőre és a világ második legnagyobb gazdasága, amely mára megkerülhetetlen szereplője lett a világban zajló folyamatoknak.

A kétnapos állami látogatáson Franciaországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök néptáncosok előadását nézi a Pireneusokban húzódó Tourmalet-hágón 2024. május 7-én. Emmanuel Macron francia elnök gyermekként több időt töltött a környéken a nagymamájánál, ezért hívta meg ide magánprogramként kínai vendégeit
Fotó: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

A mostani esemény súlyát is pont ez jelenti: Kína ma már nem pusztán egy feltörekvő ország pár összeszerelő üzemmel, ahol éhbérért dolgoztatnak milliókat, hanem a világgazdaság vezető hatalma, amely a folyamatban lévő technológiaváltás egyik úttörőjének számít.

Hogy Kína már korántsem az az ország, amely esetleg a 2010-es évek elején volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy évek óta többet költ innovációra és kutatás-fejlesztésre, mint Európa. Ezek után pedig nincs mit meglepődni azon, hogy az autóiparban sokkal olcsóbban és jobb minőségben tud előállítani elektromos autót, mint jó néhány európai gyártó. Ami bizonyítéka annak is, hogy a kontinens versenyképessége egyre katasztrofálisabb.

A keleti nyitás páratlanul sikeres

2010 és 2023 között a külkereskedelmi forgalomban a kivitelünk 58 százalékkal nőtt, miközben az importunk pedig 112 százalékkal.

Az egyik fontos kérdés, hogy a magyar vállalatok mennyire tudtak bekapcsolódni ezen láncokba a Keleten rejlő lehetőségeket kihasználva.

Fotó: Eurlex

Regős Gábor a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy a keleti nyitás eddigi legnagyobb eredményének az elmúlt pár évben Magyarországra érkező kínai működőtőke-beruházásokat tartja, amelyek ráadásul javarészt a folyamatban lévő technológiaváltáshoz, azaz elektromos átálláshoz kapcsolódnak, ilyen a CATL vagy a BYD fejlesztése; ezek önmagukban több ezermilliárdot jelentenek, ami már a GDP-ben is kimutatható tétel. És még nem is említettük a Sunwodát vagy az Eve Powert, amelyek a világ legnagyobb akkumulátorgyártó cégei, és Európában nálunk építik fel első üzemeiket.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak az elektromos autózáshoz nem kapcsolódó példák is: kínai tulajdonban van a BorsodChem, de jelentős hazánkban a Huawei tevékenysége is. Tavaly ráadásul a kínai befektetők voltak a legaktívabbak hazánkban a HIPA tájékoztatása szerint: a 13 milliárd eurónyi befektetésből 7,6 milliárd eurónyi kapcsolódott kínai befektetőkhöz.

Újabb beruházások jöhetnek Magyarországra

Azzal kapcsolatban, hogy milyen megállapodás vagy bejelentés lesz a mostani találkozón – ha lesz ilyen –, csak találgatni lehet. „Nem lenne nagy meglepetés – és erről voltak is előzetes pletykák – egy újabb kínai beruházás bejelentése, de az előzetes információk alapján megállapodást írhatnak alá a paksi bővítésben való kínai szerepvállalásról is” – mondja Regős Gábor.

 

 

Fontos látogatás

A szakértők szerint Hszi mostani európai útja alapvetően két célt szolgál: egyrészt megpróbálhatja meggyőzni ellenlábasait saját jóindulatáról, másrészt megmutathatja kritikusainak, hogy még ha egyes országok nem is látják őt szívesen, mások, köztük Magyarország, továbbra is szívesen fogadják.

 

+1 érdekesség a kínai elnök látogatásáról: kik védik az elnököt?

Nemcsak a kínai elnöki testőrség különleges, hanem az őt szállító jármű is. Hszi Csin-ping egy Hongqi N701 limuzint használ – igaz, a külföldi utak során előfordul, hogy az eggyel kisebb N501-et veszik igénybe –, amely impozáns méreteivel és esztétikájával egyszerre parancsol tekintélyt és áraszt eleganciát.

Az N701 hat métert meghaladó hosszúsággal rendelkezik, súlya legalább 3,1 tonna. A karosszériája az ikonikus hongqi (vörös zászló) emblémákat büszkén viselő dizájnban csúcsosodik ki. A modell gyártása exkluzív, mindössze 50 darabot terveztek belőle. Részletes specifikációja titkos, de a találgatások szerint V12-es vagy V8-as motor, minimum 408 lóerővel hajtja. Erre szükség is van, hiszen masszív, rakétatámadást is elhárítani képes páncélzatot kell cipelnie, de vegyi támadás elleni rendszerrel is felszerelték. 

Legalább 700 ezer dollárra, mintegy 250 millió forintra taksálják az értékét. A kínai elnök autója a francia elnöki találkozó során is megfigyelhető volt hétfőn.

Talán nem véletlen, hogy a Hongqi N701-t gyakran úgy emlegetik, mint a kínai Rolls-Royce-t.

A kínai elnök biztonságát a legendás központi gárda garantálja. Erről a kínai szervezetről azt kell tudni, hogy még az 1950-es években jött létre, és azóta (hellyel-közzel) töretlenül látja el szolgálatát. Ami nem más, mint a magas rangú kínai pártvezetők védelme, beleértve a minisztereket és az államtanács tagjait is, valamint az ő családtagjaikat - írja a vg.hu.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK