Mediterrán kihívás előtt áll az agrárium

Miközben manapság sok gyümölcs leszedetlenül marad vagy a hipermarketek parkolójában végzi, szakértők azt állítják, éppen ezek a hagyományos és keresett termékek húzhatnák ki a magyar agrárium szekerét a kátyúból. A kereslet itthon és külföldön egyre nő a friss zöldségek, gyümölcsök iránt, de a dísznövénykertészet előtt is komoly perspektíva áll. Plinius, a napfényes Itália fia már 2000 éve is a "gyümölcstermő" jelzővel írt Pannóniáról, de régi dicsőségünket csak fejlesztésekkel állíthatjuk vissza.

Az éghajlat változása elsősorban a mezőgazdaságot érinti, Magyarország pedig az egyik legveszélyeztetettebb ország ebből a szempontból - fogalmaz Harnos Zsolt professzor, a klímaváltozással foglalkozó Magyar Tudományos Akadémia-kutatócsoport vezetője. Ez röviden azt jelenti, hogy ha a globális átlaghőmérséklet 1 fokkal emelkedik, akkor Magyarországon 2-vel. A mediterrán éghajlathoz új növényfajok telepítésével, illetve nemesítésével lehet alkalmazkodni. A hőmérséklet emelkedése az állattartást is befolyásolja, a szarvasmarhák tejhozama például jelentősen csökken a kánikulában.

A professzor szerint valószínű, hogy délszaki növények is megjelennek majd országunkban. Az 1950-es évek elején a magyar mezőgazdaságban már próbálkoztak rizzsel, ricinusmaggal, gyapottal, citrommal vagy éppen gumipitypanggal - kevesen tudják, de az ország éghajlatában akkoriban is egy melegebb periódus uralkodott, ami azonban csak néhány évig tartott.

Tél nélkül

A klímaváltozás főleg új gyümölcsfajták megjelenésével jár a Kárpát-medencében, de egész Európába egyre újabb növény- és állatfajok vándorolnak be a globalizáció és a felmelegedés hatására. A mezőgazdaság számára ez kellemetlen következményekkel is járhat. Korábban ismeretlen probléma volt, az utóbbi években viszont rendszeresen áttelelnek olyan kártevők, amelyeknek a valódi kontitentális télben esélyük sem volt a túlélésre. Az ezredforduló óta a folyamat felgyorsult, évente átlagban 19 új faj jelenik meg az öreg kontinensen a francia agrárkutató intézet jelentése szerint. Az új fajoknak csak kevesebb mint tizede telepedett be az emberi szándéknak megfelelően, zömüket spontán módon hurcoltuk be hajók, repülőgépek, vonatok és teherautók segítségével.

A magyar kertészet legnagyobb értékei kétségkívül azok a hungarikumnak tartott állat- és növényfajok, amelyek helyi sajátosságnak, jellegzetes magyar termékeknek számítanak. Ilyen például a kalocsai fűszerpaprika, a makói hagyma, a hajdúsági torma vagy éppen a vecsési savanyú káposzta. A hungarikumok meghatározása és megismertetése ugyancsak kitörési pont lehet a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, és gyakran "csak" a külföldi marketingjükre fordított erőfeszítések csekélysége áll nagyobb sikerük útjában. A piac megszerzése és megtartása olyan folyamat, amelynek még csak valahol a közepén vagyunk - teszi hozzá a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács vezetője.

Változás, Hatás, Válaszadás

A hőmérséklet emelkedése, a szárazodás (sivatagosodás), az extremitások fokozódása növeli a kockázatot, a hozamok, a minőség és a termésbiztonság várható romlása miatt. A Változás, Hatás, Válaszadás (VaHaVa) címet víselő kutatási program foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdasági kihívásaivaló; az anyag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésében valósult meg. A kutatók a szélsőséges körülményeket is akceptáló, szárazságtűrő és melegkedvelő növényfajták elterjesztésében látják az alkalmazkodás útját, miközben az öntözéses és fóliasátras kultúráknak is nagyobb szerepet szánnának. A szélsőséges időjárási jelenségek ellen mindenképpen nagyobb védelem kell, például a jégesők ellen hálóval, rakétákkal kellene fellépni. Az állattenyésztés területén nem számítanak nagy felfutásra, de a haltenyésztés felkarolását javasolja több okból is - új víztározók építése és hasznosítása, egészségügyi okok.

Termálvizes salátatermesztés Szigetvárott (forrás: MTI)

"A hazai gyümölcstermelés évszázados harcot folytat az extrém időjárási jelenségek hatásaival" - fogalmaz az anyag. A meggy, cseresznye, dió, szilva, alma, más gyümölcsféleségekhez képest a jövőben is biztonságosabban termelhető. A zöldségek között a paprika, paradicsom, uborka, görögdinnye, csemegekukorica lehet a jó választás a dokumentum szerint. Az energetikai célú növénytermesztésben sokan szintén nagy lehetőségeket látnak, de a korábbi egyöntetűen kedvező megítélés mára a múlté. Az élelmiszer-árrobbanás miatt - és az élelmiszerhiánytól tartva - sok ország lemondott az energetikai célú növénytermesztésről, ráadásul friss kutatási eredmények az efféle növényeknek a termőföldre és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait is kimutatták.