Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hétfőre megszületett a megállapodás a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy nincs „grexit”,
Görögország nem távozik az euróövezetből.
Olyan megállapodást sikerült kötniük, aminek egyik oldal sem örült igazán: még Aléxisz Cíprasz sem hisz abban a megállapodásban, amelyet aláírt, de hajlandó azt végrehajtani, és vállalja érte a felelősséget. A mentőcsomagról azonban még az euróövezeti parlamenteknek is dönteniük kell – a franciák elsőként szavazták meg a csomagot.
Az Eurócsoport állam- és kormányfői még hétfő hajnali hatkor is tárgyaltak a görög megállapodásról: vörös szem, hatalmas karikák, véget nem érő ásítozás – egy alvásszakértő szerint
ilyenkor romolhatnak a figyelmi képességek is.
Mégis sikerült megállapodniuk, csütörtökön pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek is elvi megállapodást kötöttek az Athénnak nyújtandó áthidaló kölcsönről. Görögország hétmilliárd eurót kap három hónapos lejáratra az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból. Az Európai Bizottság szerint Görögország teljesítette az új mentőcsomagról való tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket is, így (újra) elindulhatnak a tárgyalások.
A görög parlament szerda éjjel elfogadott intézkedései 2016 végéig négymilliárd eurós pluszbevételt hozhatnak a költségvetésnek.
A görög krízis kezelése még nem ért véget, állapította meg Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint
a görög társadalomra óriási terhet ró a hitelcsomag,
az ország helyzete pedig bebizonyította, hogy a korábban kritizált magyar gazdasági modell alkalmas volt arra, hogy Magyarország kilábaljon a krízisből.
Romániában valamennyi élelmiszerre kiterjesztették a kedvezményes áfakulcsot, ráadásul 2016-tól az általános kulcs is csak 20 százalékos lesz – szemben a 27 százalékos magyar áfával. Ezt ugyanakkor nem mindenki érzi, sok kereskedő nem is csökkentette az árakat. Magyarországon egyelőre csak annak lehet örülni, hogy 2016-tól csökken a sertéshús áfája 5 százalékra.
Bod Péter Ákos közgazdász a magyar áfáról azt mondta:
„Nyilvánvalóan túl vagyunk adóztatva, és ha a környezetünkben csökken az adóteher, akkor még kirívóbbá válik a magyar túladóztatás.”
Csaknem félmilliárd forint értékben kérte a vagyoni zár elrendelését Gőgös Zoltán ügyében a Földművelésügyi Minisztérium. Gőgös Zoltán szerint a Fidesz-kormány hazugságokkal akarja elterelni a figyelmet arról, hogy az állami földvagyon ellopására készül.
Korábban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg az olimpiai pályázathoz készült megvalósíthatósági tanulmányról, így az Origo elment megnézni, hogy valóban elkészült-e. Kész van.
Ugyanakkor, ahogy a tanulmányt készítő PwC is fogalmaz, a megbízást ez idáig valóban csak 80 százalékig teljesítette a cég, hiszen a PwC megbízása alapján októberre készítik el a tanulmányhoz kapcsolódó pályázati kérdőív első tervezetét. Ezt később a Miniszterelnökség is megerősítette az Origónak.
Hétfőn kezdődött meg a Quaestor-törvény szerinti kárrendezés: először a Befektetővédelmi Alapot terhelő kártalanítási részt fizetik ki a brókerkárosultaknak. A károsultakat egyenként húszezer euróig, körülbelül 6 millió forintig kártalanítják.
Nem lesz egyszerű a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után. A nyugdíjasok aránya nőni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúak.
Ráadásul a férfiakra is kiterjeszthetik a kedvezményes korengedményes nyugdíjat – legalábbis a Kúria nem zárkózott el egy ilyen értelmű népszavazás engedélyezésétől.
A KSH prognózisa szerint
Magyarország lakossága 2080-ra 7 milliónál is kevesebb lesz,
és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.
Megtiltotta az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív elemeit alkalmazza. Vagyis a testületnek az adók többkulcsos jellegével van baja, azzal, hogy lényegi indoklás nélkül
egyes cégeknek kevesebb adót kell fizetniük.
A tiltás addig él, amíg le nem folytatják a vizsgálatot, hogy az adók megfelelnek-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályainak. Az NGM az Origónak azt írta, a kormány egyelőre csak a bizottság közleményéből értesült a döntésről.
Tovább csökkent az NB I nézőszáma, a klubok tavaly is veszteségesen működtek, a játékosok értéke is megcsappant, ráadásul arányaiban több az idegenlégiós, mint korábban – ez derült ki egy tanulmányból. Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgásban megtörtént a pozitív irányváltás, de ez az adatokban egyelőre nem látszódik.
A 2014-15-ös bajnoki idényben összesen 602 ezer nézőt vonzott az NB I – az előző idényhez képest 117 ezerrel csökkent a nézőszám –, míg a mérkőzésenkénti átlagos nézőszám közel félezerrel, 2510 főre csökkent.
Sokkal több kárt okozott a július 8-ai vihar, mint amennyit a Magyar Biztosítók Szövetsége előzetesen becsült. A legfrissebb adatok szerint 34 795 bejelentés érkezett a biztosítókhoz, közel 5 milliárd forint értékű károkról. A káresetek száma és becsült értéke jóval meghaladja a Mabisz korábban kiadott összegzésének adatait.
A Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük Simicska Lajos cége hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban. A Közgép jogorvoslati kérelemmel fordult a döntőbizottsághoz, azonban az elutasította a cég kérelmét, így a törvény szerint
a Közgépet három évig minden közbeszerzési eljárásból ki kell zárni.
Simicskáékat hamis adat közlése miatt zárták ki a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből.
A BKK is kizárta a Közgépet egy közbeszerzésről, de Simicska Lajos cége megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a Közgépnek adott igazat, a BKK pedig fizethet. Egy másik BKK-tenderen ugyanakkor a Swietelskyvel és a Strabaggal közösen már nyert a Közgép.
Csepreghy Nándor az Origónak azt mondta, hogy a források befagyasztása miatt nem áll le egy beruházás sem. „A támogatásokra vonatkozó számlákat az útépítések után nyújtja be, addig a hazai költségvetés finanszírozza az építkezéseket” – közölte a Miniszterelnökség fejlesztési kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
„A kérdés csak az, hogy visszakapja-e ezekért utólag a pénzt a magyar állam.”
Magyarországon, bár némi javulás is tapasztalható, minden harmadik embert fenyeget a veszély, hogy a társadalom legmélyebb szintjére süllyed. Csak Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Lettországban rosszabb a helyzet.
A filmipari kormánybiztos kaszinóérdekeltségeinek kivételes helyzete ismét téma volt a heti Kormányinfón. A kaszinók játékadót fizetnek, és mivel blokkot sem kötelesek adni, így nincs áfafizetési kötelezettségük sem, magyarázta a korábban felvetődött kérdést Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az előző heti Kormányinfón még nem tudta megmondani, hogy Andy Vajna kaszinói be vannak-e kötve a NAV-hoz, vagy sem. Csütörtöki válaszából ugyanakkor az derült ki, hogy
Vajna kaszinói valóban nincsenek bekötve az adóhivatalhoz.
Lázár János arról is beszélt csütörtökön, hogy munkaerőhiány van Budapesten.
Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar bankrendszer kilátását a Moody's. A hitelminősítő a magyar bankszektor működési kondícióinak javulására számít 2015-2016-ban a viszonylag erős gazdasági növekedés közepette.
A cég az idén 2,8 százalékos, 2016-ban 2,2 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. A Moody's szerint a növekedés fő hajtóerejét
egyidejű erősödése adja.
Július elsején indult a NAV nyári ellenőrzéssorozata: az adóellenőrök és a pénzügyőrök a turisták által gyakran látogatott helyekre és a tömegeket vonzó rendezvényekre fókuszálnak. Az adóhivatal közlése szerint a megszokott próbavásárláson túl forgalmat is számolnak a NAV munkatársai ott, ahol kétséges a szabályok betartása.
Varga Mihály és Lázár János is arról beszélt, hogy nagy változások lehetnek a adóhivatalnál. Vida Ildikó NAV-elnök pozíciója az amerikai kitiltási botrány idején gyengült meg. Lapinformációk szerint több alföldi igazgató is az utódjelöltek között lehet.
Az ide látogató turisták négy százaléka
a tengerpart miatt látogat hozzánk,
míg két százalékuknak fő célpontja valamelyik hegycsúcsúnk – ez nem vicc, csak statisztika. Az Eurostat jelentésében vannak ezek a számok, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők is jelzik, nem annyira megbízhatóak ezek az adatok.
