Az alkotmánybírák miatt összevesztek a pártok

Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.

Halmai Gábor

Halmai Gábor alkotmányjogász 1996-ig volt az Alkotmánybíróság elnöki tanácsadója. Jelenleg a Soros Alapítvány kuratóriumi elnöke és az INDOK Emberi Jogi Információs Központ igazgatója. Emellett a Széchenyi István Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője.

Halmai írásaiban és nyilatkozataiban minden esetben a szabad véleménynyilvánítás, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett érvelt. A szólásszabadságot annyira védelmezte, hogy még a neonácinak tartott Szabó Albert ügyében is a szólásszabadságra hivatkozva értett egyet a felmentő ítélettel. Emellett helytelenítette az önkényuralmi jelképek, így a vörös csillag viselésének tiltását is.

Több alkalommal még az Alkotmánybíróság döntését is támadta: egy meleg szervezettől a bíróság megtagadta a nyilvántartásba vételt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak, de a testület sem adott igazat nekik. Halmai ezután egy tanulmányban hosszasan bírálta a bíróságok és az AB döntését.

Az AB eutanáziával kapcsolatos döntését is elítélte. A testület ugyanis elutasította a passzív eutanázia lehetőségének liberalizálását és az aktív eutanázia lehetőségét célzó beadványt is. Halmai ezután azt mondta, hogy rosszul, rossz értelmezés alapján döntött a testület. Szerinte a határozattal az AB minden vonatkozásban erősebbnek ítéli az emberi élethez való jogot az önrendelkezési joggal szemben. Halmai Gábor az indoklás fő ellentmondásának azt látja, hogy miközben az AB elvileg nem zárja ki az aktív eutanáziát, nem vizsgálja meg, hogy fennállnak-e az alkalmazás feltételei Magyarországon. Úgy vélte, az Alkotmánybíróság anélkül utasította el az aktív eutanázia lehetőségét, hogy bármilyen érdemi vizsgálatot tett volna.

Politikai kérdésekben is állást foglalt az MSZP és az SZDSZ jelenlegi jelöltje. Támadta az előző ciklus több döntését is, így például korábban kritizálta Áder Jánost, amiért házelnökként ragaszkodott a háromhetenkénti parlamenti ülésezéshez. Helytelenítette ugyanakkor a lex Szászként elhíresült törvényt is, amelynek következtében lehetővé válik Szász Károly PSZÁF-elnök félreállítása.

Halmai emellett részt vett az SZDSZ 2002-es programjának kidolgozásában.