Schmitt Pállal zártkörű házibulin ünneplik az alaptörvényt

A Nemzeti Galériában, majd az Operaházban ünnepelte a kormány az új alaptörvény hatályba lépését. Az Opera előtt tüntető tömeg várta őket. Újságíró: Vorák Anita

A csillogást és a pénzszórást mellőző bulit szervez a kormány az alaptörvény ötödik születésnapjára. Az Origo körkérdéséből kiderül, hogy az ellenzéki pártok szerint nincs mit ünnepelni ezen, míg a kormányoldalon úgy vélik, a törvény olyan fontos érték, ami ennyit megérdemel. Az Origo szavazásán ön is elmondhatja a véleményét.

A plágiumügy miatt lemondott Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel ünnepli az Orbán-kormány az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulóját. Az Origo utánajárt az ünnepségsorozat részleteinek.

Kiderült, hogy a kormány visszafogott, protokolláris születésnapi ünnepséget szervezett:

gyakorlatilag egy zártkörű házibuliról van szó.

Ünnepi ülés az Országházban

A történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát, hiszen 2012. január 2-án, amikor a kormánypártok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték az Operaházban, az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntettek ellene, és ez várhatóan most, április 25-én, az alaptörvény kihirdetésének, vagyis születésének ötödik évfordulóján sem lesz másként.

Kormányellenes demonstráció az új alaptörvény ellen az operaházi gála idején 2012-ben Fotó: Origo

Ez abból sejthető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) már felszólította a kormánnyal és Orbán Viktorral elégedetlen híveit, hogy a hétfői ünnepnapon vonuljanak tüntetni a "készülő Orbán-palota" elé, a Várba. Mint arról az Origo beszámolt, a kormányellenes tüntetésen Gyurcsány mellett színpadra áll és felszólal mások mellett a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária és Kovács László volt EU-s biztos, az MSZP korábbi elnöke is.

Négy éve januárban pezsgőzve ünnepelte a kormányfő az új alaptörvény hatályba lépését Fotó: Origo

A kormány ezúttal nem az Operában, hanem a T. Házban szervezett "házibulit" - derült ki az Origo kérdéseire az Igazságügyi Minisztérium által küldött válaszból. A Magyar Közlönyben már februárban megjelent a kormányhatározat arról, hogy ünnepi, tudományos és szakmai rendezvények formájában

ünnepségsorozatot rendez a kormány az alaptörvény elfogadása 5. évfordulójának méltó megünneplése céljából.

Az akkori kormányhatározatban azonban semmilyen konkrétum nem volt az április 25-i központi ünnepség kiemelt jelentőségűvé nyilvánításán kívül. Az Origónak küldött válaszból most kiderült, hogy a központi ünnepség az Országház felsőházi termében rendezett ünnepi ülést jelenti.

Szolidan, szelíden: 9,6 millió

A kormány a költségvetésből 9,6 millió forintot fordít az évforduló megünneplésére: a pénzt az igazságügyi tárca "alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés" előirányzatából utalták át a honvédelmi tárcának, hiszen az országházi központi ünnepség előkészületeit a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala végzi.

Ezúttal nem a kupolacsarnokban, hanem a felsőházi teremben beszél majd Orbán Viktor Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az pedig már a 25-i esemény meghívójából derült ki, hogy a Parlamentben először fél tízkor bemutatják az ünnepi alkalomra készített emlékérmét és bélyeget - beszédet mond az igazságügyi miniszter, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, továbbá a jegybank és a Magyar Posta vezetői -, majd 10 órától ünnepi ülést tartanak.

Az ünnepi ülésen beszédet mond:

• Orbán Viktor miniszterelnök
• Kövér László, az Országgyűlés elnöke
• Trócsányi László, igazságügyi miniszter
• Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
• Darák Péter, a Kúria elnöke
• Szájer József, az Európai Parlament képviselője
• Schmitt Pál volt köztársasági elnök

Schmitt Pál szerepeltetése a programban érdekes, mert mióta plágiumügy hatására visszavonták doktori címét, majd lemondott a köztársasági elnöki posztról, kerüli a nyilvánosságot, csak néhány sportdiplomáciai jelentőségű eseményen vett részt - mostanában a 2017-es vizesvébével és a 2024-es olimpiai pályázattal összefüggésben.

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja az új alaptörvényt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ugyanakkor személye megkerülhetetlen abból a szempontból, hogy éppen ő volt az, aki 2011. április 25-én államfőként aláírta az új alkotmányt. Lemondásakor utalt is erre: "Magyarország alaptörvénye szerint, amelyet magam láttam el kézjegyemmel, az államfő kifejezi a nemzet egységét (...), amikor személyes ügyem nemzetemet inkább megosztja, mint egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak".

Gránitszilárdságúnak mondta

A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a most tervezett, a terrorveszélyre hivatkozó változtatás lenne a hatodik a sorban. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.
Míg az új változat el nem készült, a Fidesz tízszer módosította a hatályos alkotmányt, a saját érdekei mentén is - ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. A végül a pártok konszenzusát nélkülöző alaptörvény elfogadását Magyarországon és külföldön is heves tiltakozás övezte. Ennek ellenére 2011 áprilisában az Országgyűlés - kizárólag kormánypárti képviselők szavazataival - elfogadta az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta.

Se reklám, se közbeszerzés

Az Origónak az ünnepségsorozat részleteit firtató kérdéseire adott válaszból nemcsak az derült ki, hogy a költségvetés alig 10 milliót fordít a központi ünnepségre, hanem az is, hogy a kormány "az új, 21. századi, ugyanakkor a magyar történeti alkotmányon alapuló alaptörvény évfordulójának méltó megünnepelésére" tudományos és szakmai rendezvényeket is tervez.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete felszólal az április 15-i, debreceni konferencián Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Bár túl nagy sajtóvisszhangja nem volt, a rendezvénysorozatnak már volt is egy állomása - tudtuk meg a válaszból. Eszerint a nyitókonferenciát április 14-én Debrecenben az Igazságügyi Minisztérium, Debrecen önkormányzata és a Magyarországi Református Egyház rendezte meg Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.

A hivatalos közlés szerint az ünnepségsorozat további három vidéki állomásainak előkészületei jelenleg is zajlanak.

Ezeket kiegészítik majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen előkészített tudományos konferenciák, továbbá a Magyar Nemzeti Bank is szervez konferenciát "az Alaptörvény közpénzügyi vonatkozásairól".

Az ünnepelt Forrás: MTI/Kovács Attila

Kérdésünkre a szervezők elárulták, hogy a 2012-es "operaházi gálához hasonló eseményt" ezúttal nem terveznek, a központi ünnepséget a Zeneakadémián rendezett koncert zárja." Kiderült, hogy

a vidéki események "finanszírozásába a fogadó városok és egyetemek vállalnak szerepet",

valamint az: "közbeszerzés lebonyolítására nem kerül sor, az ünnepségekhez reklámkampány sem kapcsolódik."

Az Origo szavazásán most ön is elmondhatja a véleményét az alaptörvény-ünnepről:

Megosztottak a pártok

Az Origo körkérdéssel fordult a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, illetve a független képviselők között ülő pártelnökökhöz is, hogy megtudja: mit gondolnak az alaptörvényünnepről. A válaszok követik a kormánypárti-ellenzéki törésvonalat:

a Fidesz és a KDNP helyesli a rendezvénysorozatot, míg az ellenzéki politikusok nem lelkesednek különösebben érte.

Fidesz: kiállta az idők próbáját

A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos az Origo kérdésére azt mondta, fontos, hogy Magyarország alaptörvényére méltóképpen emlékezzünk, ezért is vett részt a jubileumi rendezvénysorozat első állomásán, a már említett debreceni konferencián.

Kósa Lajos szerint az alaptörvény kiállta az idők próbáját Forrás: Origo

Kósa úgy vélte, az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy az alaptörvény kiállta az idők próbáját. "Büszkék vagyunk arra, hogy húsz év toldozás-foldozás után olyan alaptörvényünk van, amely

megteremti egy erős, szuverén, független Magyarország alapjait, nemzetünk történelmének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja,

ugyanakkor kifejezi hazánk elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és hagyományai iránt" - tette hozzá a kormánypárti politikus.

KDNP: Méltányolható szándék

Életünk nagy eseményeinek évfordulóját meg szoktuk ünnepelni, márpedig az alaptörvény megszületése ilyen esemény - mondta az Origo kérdésére a koalíciós partner KDNP frakcióvezetője.

Harrach Péter az ügy súlyának megfelelő összeget költene a rendezvénysorozatra Forrás: Origo

Harrach Péter szerint "értékeinek tudatosítása méltányolható szándék", ezért ő ünnepi rendezvények, konferenciák, illetve különböző médiaesemények megrendezését is pártolná. Arra a kérdésre, hogy mennyit szánna az ünneplésre, azt felelte: "az ügy súlyának megfelelő összeget".

MSZP: Semmi ok az ünneplésre

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint viszont "ünneplésre semmi okunk nincs", mivel semmi nem indokolta az alkotmány ilyen típusú módosítását, azt nem támogatta a társadalom többsége, sőt nem is tudott róla időben, hiszen a Fidesz sem ellenzékben, sem a kampányban, sem pedig választási programjában nem jelezte alkotmánymódosítási szándékát, vagyis "megtévesztette a szavazóit".

Tóbiás József úgy véli, az alkotmányozással a Fidesz megtévesztette a szavazóit Fotó: Bielik István - Origo

Tóbiás József az Origó kérdésére azt is elmondta, szerinte az alaptörvény a forrása és a kerete mindannak, amivel a Fidesz befolyásolni akarja az emberek legalapvetőbb jogait, a munkájukat, a hálószobájukat, emberi és társas viszonyaikat.

A jelenlegi hatalom az alaptörvény erejével diszkriminál egyes állampolgárokat, miközben kiiktatta a saját működésének korlátait"

- mondta. Hozzátette: 2018-ban, a kormányváltást követően új alkotmány kell, de az emberek bevonásával.

Jobbik: Nincs is mit ünnepelni

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az Origo kérdésére úgy értékelt: "Nem hiszem, hogy volna mit ünnepelni."

Vona Gábor szerint nincs mit ünnepelni Forrás: MTI/Kovács Attila

Az ellenzéki politikus hozzátette: sajnos az elmúlt öt év nem igazolta a kormánypártok alaptörvénnyel kapcsolatos bizakodását.

LMP: Inkább legyen egy új

Ebből az alkalomból egy új, részvételi alkotmányozási folyamat nyitányát látnám legszívesebben - mondta az Origónak az LMP társelnök-frakcióvezetője. Schiffer András szerint nem szükséges ünnepelni az alaptörvényt, mivel tartalmi értelemben Magyarországnak ma nincsen alkotmánya.

Schiffer András szerint Magyarországnak - tartalmi értelemben - ma nincs alkotmánya Fotó: Origo

Magyarázata szerint alkotmánynak azt a jogszabályt lehet nevezni, amely a lehető legszélesebb konszenzust élvező olyan alapvető szabályokat tartalmazza, amelyek az alkotmányozó hatalmat is kötik. "Az alaptörvénynek nevezett jogszabálynál jelenleg egyik feltétel sem adott" - tette hozzá.

Liberálisok: Egypárti és oktrojált

Fodor Gábor független képviselő, a Liberálisok elnöke szerint "nincs mit ünnepelni a Fidesz egypárti, oktrojált alaptörvényén". Az Origónak úgy értékelt:

az alaptörvény már megalkotásakor is hadüzenet volt a szabad, sokszínű és demokratikus Magyarország ellen,

célja pedig a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a hatalmon lévők bebetonozása volt.

Fodor Gábor szerint a pénznek jobb helye lenne az egészségügyben vagy az oktatásban Forrás: MTI/Marjai János

A Liberálisok szerint az Orbán-rezsim bukása után új alaptörvényre lesz szükség - ezt a demokratikus erőknek a társadalommal közösen, népszavazással deklarálva kell megalkotniuk. Szerinte nem indokolt az ünneplés, a pénznek sokkal jobb helye lenne az oktatásban vagy az egészségügyben.

DK: Kínos ez, és megalázó

Szükségtelen, ráadásul kínos és megalázó bármilyen emlékezés az orbáni alaptörvényre - mondta az Origo kérdésére az ugyancsak független képviselő Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Szerinte azzal Orbán törvénybe iktatta a lopást, az ország elszegényítését, az oktatás, az egészségügy tönkretételét és a demokrácia felszámolását.

Gyurcsány Ferenc szerint semmi szükség az öntömjénezésre Fotó: M. Schmidt János - Origo

Ezért szerinte az alaptörvény ellen kell szervezni tüntetéseket, nem mellette. Ha rajta múlna, egy fillért sem költene az ünneplésre. "Négymillióan élnek a létminimum alatt, műtétek maradnak el a kórházakban, krétára nem telik az iskolákban, úgyhogy ne szórják a pénzt öntömjénezésre egy lerombolt ország romjai felett."

Szimbólum is az alaptörvény

Az ünnepelt alaptörvény nem csak joganyagként, szimbólumként is fontos a Fidesznek és Orbánnak. Mint arról az Origo beszámolt, ezzel is

igyekezett a Fidesz erősíteni az összefogást, az egységet, a nemzeti összetartozást.

A Fidesz 2010-es választási győzelmének első évfordulójára készítették el az új, hivatalosan sem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezett jogszabályt.

Az alaptörvény a Parlamentben Fotó: Bielik István - Origo

Ugyan a Fidesz valóban nem jelezte előre a kampányban, a kormányprogramban az új alkotmány szükségességét, jelzésértékű lehetett Orbán Viktor kormányfőnek egy 2009-es nyilatkozata, miszerint tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli azt - noha 1989-ben még magáénak érezte -, mivel annak szerinte azt is tükröznie kellene, mit gondol önmagáról az ország, illetve azt, merre tart.

Szájer József is kivette a részét az alaptörvény megírásából - felszólal az ünnepségen is Fotó: Marton Szilvia - Origo

Saját bevallása szerint az alaptörvény bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást Szájer József fideszes EP-képviselő maga írta az iPadjén Brüsszel és Budapest között utazva.

A konszenzust nélkülöző alaptörvény elfogadását nemcsak Magyarországon, külföldön is heves tiltakozások előzték meg

- többek között aggályait fejezte ki a Velencei Bizottság és az ENSZ-főtitkára is.

(F)eltűnt Kerényi Imre

Az Origo információi szerint az alaptörvény-ünnep megszervezésében hivatalosan nem vett részt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, holott a színházi rendező 2011-ben, az alaptörvény elfogadása után a kormányfő megbízásából még annak széleskörű népszerűsítésébe kezdett.

Az önkormányzatok alaptörvénysarkokat rendeztek be Kerényi ötletére Fotó: Bielik István - Origo

Az "alaptörvény asztalának" kiötlője, Kerényi Imre koncepcióját megvalósítva a kormány kötelezővé tette, hogy az összes, mintegy 3200 önkormányzatnak külön szobát, asztalt és asztalszolgát, valamint dekorációként virágot kell biztosítaniuk az új alkotmánynak a Magyar Közlönyben megjelent példány olvasásához, illetve a saját példány megrendeléséhez.

Alap-, közép- és felsőfok

A népszerűsítés "alapfoka" volt az asztal, a középfok már az alaptörvény díszkiadását jelentette - melyet érettségizőknek, illetve állami protokollajándékként is javasolt Kerényi - továbbá egy festménysorozat. A népszerűsítés "felsőfoka" a három - a Parlamentben, a Sándor-palotában és egy trezorban elzárva őrzött - bőrbe kötött, nagy formátumú díszkiadáspéldány.

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott Fotó: Origo

Mintegy 20 millió forintért készült el végül a 16 festmény, amely az alaptörvény illusztrációjaként a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb eseményeit mutatja be. Ezekből kiállítást is rendeztek 2012. január 2-án a Nemzeti Galériában. A kiállítást Orbán Viktor nyitotta meg, majd részt vett az említett operaházi gálaesten is.