Amit mindenképp tudni kell Irakról

Irak több mint négy magyarországnyi területén körülbelül két és félszer élnek többen, mint hazánkban. Az államnak Iránnal és Kuvaittal szemben vannak területi követelései. Komoly belső feszülségeket okoz a jelentős számú kurd népesség és a síita irányzathoz tartozó muzulmánok mozgalma. Az ország nagymértékben eladósodott. Az ország vezető posztjait Szaddám Huszein tölti be, ő az elnök, az államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke és az egész arab világot behálózó, arab egységet szorgalmazó, Baath Párt iraki parancsnokságának főtitkára. Huszein nem ismer kegyelmet, ahogy a BBC írja: politikai ellenségeit lelövette.

Szaddám Huszein Irak legfőbb vezető posztjait maga tölti be. Ő az elnök, ő az államfő, ő a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke és az egész arab világot behálózó, arab egységet szorgalmazó Baath Párt iraki parancsnokságának főtitkára.

Forrás: EPA

Az elnökséget 1979-ben szerezte meg, de korábban is a hatalom közelében volt, fontos tisztségeket töltött be mind a Baath Pártban, mind a Forradalmi Parancsnokság Tanácsában. Elnöksége előtt több tisztogató akciót vezényelt le a pártban. Az elnökség megszerzése után túlélt számos ellene irányuló puccsot, amit rendre megtorlással viszonzott. Többször is megpróbálták megölni, de ezek a kísérletek mind kudarcba fulladtak. A BBC lakonikusan csak annyit jegyez meg róla: politikai ellenségeit lelövette.

Hatalma fenntartásában régi hűséges emberei mellett családjának egyes tagjaira támaszkodik. Fontos pozíciókban van egyik unokatestvére, és két fia is komoly hatalmat tudhat magának. Huszein egyes régi forradalmi bajtársai szintén kulcspozíciókban vannak, ők általában kurd, síita vagy más belső felkelések véres leverésében tüntették ki magukat.

Fiai: Udaj és Kuszaj

Két fia egymással verseng a befolyásért és azért, hogy egyszer egyikük átvehesse a hatalmat. Huszein mostani favoritja fiatalabb fia, Kuszaj, aki főleg Irak katonai és biztonsági szervezeteiben építette ki hatalmát. Ő a Forradalmi Gárda felügyelője, de szerepe van a belbiztonsági szolgálatokban is. 2001-ben a Baath párt katonai parancsnokságának tagja lett. Megválasztása (inkább kinevezése) jelzi, közelebb áll a sikerhez, mint bátyja, Udaj.

Szaddám idősebb fia jóval feltűnőbb figura, mint öccse, de úgy tűnik, már eljátszotta apja türelmét. Állítólag szeret az utcáról összegyűjteni lányokat - "meghívja" őket magához, hogy együtt töltsenek el egy kis időt, férjeiket, barátaikat pedig megöli. Egyszer agyonverette apja saját testőrségének tagját, illetve egy rokont lábon lőtt egy esküvőn. 1996-ban épp hogy megúszott egy merényletet - súlyos, valószínűleg maradandó sérülések árán. Hatalmi bázisa az iraki média. Övé a Babil napilap, több tévétársaság és a népszerű - érdekes módon nyugati popzenét játszó - VOI (Voice of Irak - Irak Hangja) rádióadó. Udajnak is vannak saját katonai egységei, és az iraki nemzetgyűlésbe is megválasztatta magát.

"Vegyi Ali"

A rokonság egyik kulcsfigurája Ali Hasszán al-Madzsid tábornok, Szaddám unokatestvére, akit a kurdok csak "Vegyi Alinak" neveznek. Ő parancsnokolt ugyanis annak az iraki alakulatnak, amelyik vegyi fegyvereket vetett be 1988-ban a kurdok lakta Halabijában. Ő volt 1990-ben Kuvait kormányzója, és állítólag ő vezette az Öböl-háború utáni kurd és síita felkelések leverését is. Tagja a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának, és Szaddám megbízható szövetségese - nem úgy, mint a család több más tagja. Szaddám vejei például kiestek a diktátor kegyéből, miután 1995-ben Jordániába menekülve Szaddám eltávolítását követelték. Később a vezér megbocsátott nekik, és hazatértek, de pár év múlva egy bagdadi lövöldözésben életüket vesztették.

Tarik Aziz

Az Öböl-háború idején külügyminiszterként vált nemzetközileg is ismertté Tarik Aziz - egy keresztény vezető politikus Irakban. Aziz Szaddám régi forradalmi bajtársa, a régióbeli nyugati befolyás harcos ellenzője, és nagy túlélő. 2001-ben ingatag helyzetbe került, amikor fiát korrupció vádjával letartóztatták. Jelenleg miniszterelnök-helyettes és tagja a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának is. A közelmúltban látogatást tett II. János Pál pápánál.

Al-Hadíszi külügyminiszter

Nadzsi Szabri al-Hadíszi, jelenlegi külügyminiszter inkább technokrata, mint politikai vezető, jóllehet befolyásos családból származik - korábban Irak ausztriai nagyköveteként tevékenykedett. Sokak szerint átmeneti figura, aki nem tudja elég erőteljesen képviselni Irak ügyét. Az Öböl-háború alatt információs miniszter-helyettes volt, a korábban Irak londoni sajtóirodájának vezetője, eredetileg angol irodalomból doktorált. Bátyját 1979-ben letartóztatták, külügyminiszteri kinevezéséhez magyarázat lehet, hogy közeli kapcsolatokat ápol Kuszajjal.

Ibrahim és Ramadán, a két közeli bizalmas

Izzat Ibrahim Szaddám kisszámú legközelebbi bizalmasa közé tartozik, Taha Jaszin Ramadánnal együtt. Szaddám szinte minden fontosabb találkozóján ott vannak.

Ibrahim jelentések szerint az Öböl-háború alatt figyelmeztette a kurdokat: megismétlődhet a Halabija elleni vegyi fegyveres támadás, ha nem maradnak nyugton. Ő a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke. Egyszer épphogy csak sikerült megszöknie, amikor háborús bűnök miatt le akarták tartóztatni Ausztriában, ahol rák gyanújával kezelték.

Taha Jaszin Ramadán alelnök, igaz ez nem, azt jelenti, hogy valaha elnök is lehet belőle. Általában különböző követi és más feladatokat kap. Az amerikaiak különösen azóta érdeklődnek iránta, hogy 1998-ban ő fogadta Oszama bin Laden helyettesét, Ajman az-Zavahírit Bagdadban. Iraki menekültek szerint az 1991-es dél-iraki megmozdulásokban részt vevő felkelőket tankokkal némította el.

Vissza az Irak oldalra