Amit mindenképp tudni kell Irakról

Irak több mint négy magyarországnyi területén körülbelül két és félszer élnek többen, mint hazánkban. Az államnak Iránnal és Kuvaittal szemben vannak területi követelései. Komoly belső feszülségeket okoz a jelentős számú kurd népesség és a síita irányzathoz tartozó muzulmánok mozgalma. Az ország nagymértékben eladósodott. Az ország vezető posztjait Szaddám Huszein tölti be, ő az elnök, az államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke és az egész arab világot behálózó, arab egységet szorgalmazó, Baath Párt iraki parancsnokságának főtitkára. Huszein nem ismer kegyelmet, ahogy a BBC írja: politikai ellenségeit lelövette.

A közel-keleti ország gazdasága és infrastruktúrája a több évtizede tartó szankciók miatt megroppant. Az egy főre számított bevétel és a GDP erős zuhanást mutatott már az Öböl-háború előtti években. Az országnak tetemes külföldi adósságai vannak, elemzők szerint az összeg eléri a 200 milliárd dollárt az Öböl menti arab államokkal és Oroszországgal szemben.

Az országnak gyakorlatilag nincs adórendszere, a fiskális és monetáris irányítás hiányos. Irak gazdasága szinte teljes egészében az olajra épül, és ez az ország egyetlen exportterméke.

Irak sokáig a térség egyik leggazdagabb államának számított, de a húsz éve tartó háborús időszak teljesen tönkretette a gazdaságot. A világ második legnagyobb olajkészlete azonban még mindig iraki földben pihen, így komoly jövedelm lehetősége van az országnak, melyet legálisan az öböl-háború óta nem tud kihasználni.

Vissza az Irak oldalra