Róna-Tas András

Vágólapra másolva!
Nép és nyelv - A magyarság kialakulása
Vágólapra másolva!

A vándorlások színhelye és a szomszédok


6. ábra



Kr. e. 800 és 300 között a Fekete-tengertől északra fekvő területen élő nomádokat az egykori görög források szkíta néven ismerik.

Ma már tudjuk, hogy ezek a szkíták, vagy legalábbis többségük egy iráni nyelven beszélt. A görögöket persze nem nagyon érdekelte, hogy milyen nyelven beszélnek ezek a szkíták, a döntő csak az volt, hogy nem görögül, nem értették őket, beszédük érthetetlen, bar-bar, vagyis barbár volt. Ma már azonban a szkíták iráni nyelvét több más forrásból rekonstruálni tudjuk. Nemigen lehet véletlen, hogy ebből a korból származnak arany és kincs szavaink, ezek is iráni szavak. (Talán vannak, akik emlékeznek a szkíta aranykincsek kiállítására.) Kr. e. 300 körül a szkíta birodalom megszűnt, helyüket egy új iráni nép, a szarmaták foglalták el. A magyarok ez időtájban már lassan áttérhettek a félig nomadizáló életformára.

Animáció: Szarmaták, gótok Kelet-Európában

Kr. u. 150 és 230 között a nagy germán népvándorlás részeként gót csoportok érkeztek a sztyeppére. Ezek egy része később tovább vonult. 383 előtt Wulfila lefordította a Bibliát gót nyelvre. Egy kis csoportjuk ott maradt a Krímen. A Krím félszigeten a germán nyelvet beszélő gótok nyomait egészen a 16. századig ki lehet mutatni.

Hunok Európában

Kr. u. 375-ben óriási változások kezdődtek. Ekkor lépte át a Volgát egy új nép, amelyet hamarosan hun néven ismert meg az akkori Európa. Ezzel megszűnt a sztyeppe iráni korszaka, bár egy fontos iráni nyelvű nép maradt a kelet-európai sztyeppén: az alánok, a mai oszétok és a mi jászaink ősei.

Animáció: Hunok vándorlása Kr. u. 375-453 között


7. ábra



Ez a kapcsolat nem lehetett nagyon szoros, mert a hunok a Kárpát-medencében rendezkedtek be, majd hamarosan az európai hadszíntereken találjuk őket, 451-ben Franciaországban, a mai Toulouse vidéken zajlott le a híres catalaunumi csata, a következő évben a római császár Leó pápát küldte, hogy állítsa meg a Róma felé törő Attilát, ami sikerült is.

453-ban Attila váratlanul meghalt, a birodalom felbomlott. A mintegy nyolcvan éves hun hegemónia a sztyeppén pillanatok alatt összeomlott. Megmaradt azonban Attila legendája. Ettől az időtől kezdve minden sztyeppei uralkodó Attilát tartotta ősének, függetlenül attól, hogy ehhez a történelmi valóságnak mennyi köze volt. Ez a sztyeppei szokás, amelyben a magyarok mellett például a bulgárok is részt vettek, egészen Dzsingisz kánig tartott.

A hun birodalom maradékai visszavonultak a Kaukázustól északra fekvő területekre, és megérkeztek a sztyeppe következő urai, a törökök.

Animáció: Hunok vándorlása Kr. u. 453 után

A görög források néhány évvel Attila halála után jelzik, hogy új és ekkor még ismeretlen népek érkeztek látókörükbe. Ezek már biztosan török nyelvű népek voltak, s leigázták a hunok maradékait. Az európai sztyeppe török népeivel a magyaroknak igen szoros kapcsolata alakult ki. Ez a kapcsolat az 5. századtól kezdődött. E kapcsolatoknak most csak két fejezetét említem, amelyek különösen fontosak voltak a magyarság kialakulása szempontjából.