Róna-Tas András

Nép és nyelv - A magyarság kialakulása

Magyarok és törökök

8. ábra

A magyarság kapcsolatai a kereszténységgel valószínűleg ennél is régebbiek, de ekkor már forrásszerűen is adatolhatóak. Ebből az időből származhatnak vallási terminusaink török elemei, mint: gyón, bűn, érdem, erkölcs, bocsánat, búcsú, koporsó, ünnep, egy-ház, gyász - ezek mind török eredetű szavak.

Kuvrat 650 körül halt meg, s törékeny bulgár birodalmát a kazárok döntötték meg 670 körül, amikor átvették a sztyeppe feletti uralmat. A történet szerint Kuvrat halála előtt összehívta öt fiát, összefogott öt nyílvesszőt, és odaadta nekik, hogy törjék el - persze nem tudták. Ezután szózatot intézett hozzájuk az összefogás erejéről. A kazárok azonban éppen az öt fiú civódását kihasználva döntötték meg a bulgár-török birodalmat. Az egyik csoportjuk Itáliába, másik csoportjuk a mai Dalmát tengerpartra vonult, ezeknek csak halvány nyomait tudja a történész fellelni. De három másik csoportjuk fontos szerepet kapott a későbbi magyar történelemben is. Az egyik a Duna deltájához vándorolt, átkelt és megalapította a mai Bulgária ősét. A másik csoport bevonult a Kárpát-medencébe, és letelepedett az itt lakó avarok közé. Ezeket tartotta néhány régészünk a kettős honfoglalás első magyar nyelvű beköltözőinek. A harmadik csoport helyben maradt és behódolt a kazároknak. A kazárok azonban nem bíztak a behódolt bulgárokban, és a területre betelepítették a magyarokat a nyugati határok őrizetére, illetve a bulgár-törökök felügyeletére.

Ekkor, vagyis a 7. század végén a magyarok a Déli Uráltól elvonultak a Don mellé, majd a Dnyeper vidékére, és szoros kapcsolatba kerültek az ott élő bulgár-törökökkel, akiket a források más néven onoguroknak is neveztek.

Animáció: Magyarok vándorlása Etelközbe

Ez a kapcsolat a bulgár-törökökkel igen szoros volt. Erről tanúskodnak a magyar nyelv csuvasos típusú vagy másképpen bulgár-török elemei. A magyar nyelvben több mint 300 ilyen eredetű alapszó van. Láttuk az előbb a vallás tárgykörébe tartozó szavakat. Most csak az a-val kezdődő magyar szavak közül említek néhány török eredetűt: ács, ál, alma, ápol, áporodik, apró, arat, árt, árok, árpa, ártány, ászok.

A szoros kapcsolatra utal az is, hogy amikor a 8. század elején ezek a bulgárok elindultak észak-kelet felé, majd a Volga mentén, hogy megalapítsák a Volgai Bulgár birodalmat, magukkal vitték a magyarok egyes csoportjait. Ezeket találta meg Juliánusz 1235-ben.

Animáció: Bulgár vándorlások

Mint azt korábban láttuk, ezek a keleti magyarok is magyarnak nevezték magukat, ekkorra tehát biztosan befejeződött a magyar nép kialakulásának ez a szakasza. A magyar lakosság körében ekkor a korábbi szkíta, szarmata, hun s talán gót elemek mellett jelentős százalékot tettek ki a bulgár-törökök.

A bulgár-török birodalom összeomlása után a kazárok kiterjesztették uralmukat az egész kelet-európai sztyeppére. A magyar történelem honfoglalás előtti utolsó korszaka a kazár uralom alatt zajlott. A magyarság lassan függetlenítette magát a kazár főség alól, s megkezdte Etelközből a nyugati vidékek felderítését.

Animáció: Honfoglalás

Közben keményen sarcolták a tőlük északra élő szláv ajkú népességet. A források feljegyezték, hogy egy részüket a Fekete-tenger kikötőjében eladták rabszolgaként.

A korszak végén a magyar fejedelem már egyenrangúként tárgyalt a kazár uralkodóval. A kazár birodalomban fellázadt a kazárok egyik része, a három kabar törzs. Ezek a magyarokhoz csatlakoztak, ami csak úgy volt lehetséges, ha a magyar uralkodó, Álmos vagy már Árpád a kazár uralkodóval szemben védelmet tudott biztosítani nekik. Vagyis a kazár uralkodótól gyakorlatilag függetlenek voltak. A kabarok voltak az utolsó népcsoport, amellyel a magyarok a honfoglalás előtt gazdagodtak.