Vágólapra másolva!
Nem szokás előre ünnepelni egy kupadöntőt, a skótok azonban inkább diktálják, semmint követik a divatot. Egy nappal a szerdai Rangers-Zenit labdarúgó UEFA-kupa-finálé előtt a glasgow-i csapat drukkerei ellepték Manchestert, és azóta is kedvenc dalaikat éneklik, közben persze megállás nélkül söröznek, és megálmodták, hogy Barry Ferguson magasba emeli a trófeát. Egyetlen ellenségük a papírforma, ami orosz sikert ígér. Ki nyer ma?

Kedd délután a Manchester City stadionjában került sor a hivatalos "mérlegelésre", az esélylatolgatásra az edzők vállalkoztak, s meglepő módon nem közhelyek puffogtatásával rabolták az összegyűlt, mintegy száz újságíró idejét, hanem konkrétumokat is mondtak.

"Hihetetlen volt az oroszok Bayern elleni játéka, a szentpétervári 4-0 talán a szezon legjelentősebb eredménye volt az UEFA-kupában" - nyilatkozta Walter Smith, aki nem titkolta, szerinte igenis a Zenit a favorit. "A Bayern kiverése mindent elmond a Zenitről, így talán nem lepődnek meg, ha azt mondom - ők a kupa esélyesei. Nagyon kemény éjszaka vár ránk..."

A skótok védekező-specialista trénere nem ígért támadó focit, ami nem csoda, a nyolc UEFA-meccsen ötször eredményes Rangers kivárásos harcmodorának köszönheti a finálés helyét. "Nem változtatunk az eddigi taktikánkon, miért tennénk, ha eddig is bevált?"

Dick Advocaat rendkívül nyugodtan beszélt a csapatáról, nincs is miért félnie, egykori Rangers-trénerként jól ismeri az ellenfelet, és remek csapatot hozott össze Szentpéterváron. "Sokan mondják, hogy hosszabbítás várható, ám mi ennek ellenére sem gyakoroltuk a büntetőket. Hogy miért? Mert azt nem lehet. Ma berúgom, holnap, 50 ezer ember előtt kihagynám. Ám ne féltsen senki minket, győzelemre fogunk hajtani."

A holland szakvezető szerint semmi köze az esélyekhez annak, hogy várhatóan 100 ezer skót drukker utazik el Manchesterbe. "A stadionba nem jöhetnek be, szóval nincs is miről beszélni. Ha így közelítjük meg a döntőt, akkor én mondhatnám, hogy 150 millió orosz és az államelnök is nekünk drukkol a stadionon kívül."

A City stadionja, ahol a sajtótájékoztató volt, mindössze fél óra sétára van a városközponttól, buszozni felesleges, hiszen Manchester van olyan szép, hogy oda és vissza is érdemes legyen gyalog menni: az UEFA is arra kérte a drukkereket, hogy a nagy meccset, ha lehet, ne járművel közelítsék meg. Az edzés után a centrum felé vezető úton még síri volt a csend, pedig az első magyar, akivel összefutottunk ittlétünk óta (a sporttelevízió kommentátora) "figyelmeztetett": a még dél körül is szinte üres Manchestert már elfoglalták a skót fanatikusok, több tízezren lehetnek.

Út közben egy drukkerrel találkoztunk - fölül egy foga volt, alul pedig egy óriási zászlót lengetett a kezeivel, az autósoknak kiabált, akik ritmusos dudával válaszoltak az egyszemélyes örömtáncra. A főtérhez közeledvén már gyanús hangokat lehetett hallani, s 2000 méter után már nem volt zsákbamacska: Skócia őrült része Manchesterbe költözött. No persze a kiabálós hangulathoz jól jött a sör, ami minden kocsmában, minden Rangers-fanatikus előtt ott figyelt.