Műsor, mely sok "szénhidrát" tartalmaz

Az M1 új műsora, a Vevő-szolgálat inkább ismeretet terjeszt, mint hogy fogyasztót védene. Az első adás bátortalan, pipogya volt: ugyanezen az estén a Napló adott egy riportot, melynek készítője határozottan és keményen vonta kérdőre a kutyájuk után a piszkot fel nem szedő nyugdíjas néniket és más kisembereket.

A régóta óvásra és védésre vágyó fogyasztó abban a pillanatban kezd el a képernyőre tapadni, amikor az első multi, jelen esetben a Tesco neve elhangzik. A vizsgált fehér kenyerek legolcsóbbika innen származik, és a műsor, valamint megérzésünk is azt sugallja, hogy az olcsó tömegkenyér csak rossz lehet. Sajnos a gonosz nem kapja meg igazán a magáét, bár tényleg a legolcsóbb kenyeret tartják a szakértők a leggyengébbnek (és sorban, ami drágább, az jobb, a legdrágább az a legjobb), de igazán nem szerepel le a multipékáru sem. Sajnálatos, de a szakemberek még azt a mindenki által tapasztalt tényt is tagadják, hogy egyes kenyerek morzsálódnak némi állás után, sőt, arra a megállapításra ragadtatják magukat, hogy a magyar kenyér úgy általában jó minőségű. A félbarnák tudományos, műszeres, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet által végzett tesztje több kivetnivalót talál ugyan a vizsgálati alanyokban, de végső konklúziója ennek sem más.

Itt azért álljunk meg egy szóra. Egy fogyasztóvédelmi műsornak kutya kötelessége megtalálnia azt, akitől meg kell óvnia a nézőt, egyébként célját veszti. Ráadásul, a konkrét adásnál maradva, mindenki mindennapos tapasztalata az, hogy a rossz minőségű kenyér másnapra alig ehető, hogy a magosnak hívott drága példánynak csak a szélén találunk némi korpát és hasonlók. De ha kevés a bolt a tévé környékén, és nem találni másnapos, vizes, büdös, csúnya kenyeret, akkor tessék kiterjeszteni a vizsgálatokat a puffasztott zsömlék és mini kiflik területére, ott mindennaposak a visszaélések megelőlegezett bizalmunkkal. Nem, újra az ismeretterjesztés vizére evez Nagy Tünde, felmerül az örök kérdés, hogy hizlal-e a kenyér, itt hangzik el egyébként a műsor legjobb mondata: "hizlal, mert sok szénhidrát tartalmaz", mondja egy szimpatikus péknő.

Rövid és közepesen érdekes betét után, mely a kenyér tárolásának és csomagolásának szabályaival foglalkozik (bosszantó, de a műsor itt is a nagyáruházakat hozza ki győztesnek), végre valóban izgalmas kérdéshez ér: hogyan lehet olyan olcsó a kenyér a hiperekben (stahlosan: hiper-szuperekben)? Évek óta megy a harc a pékárupiacon, melynek oka a műsorban is elhangzik, a pékek szerint az áruházláncok (helyben gyártott kenyereiket) önköltségi ár alatt árulják, hogy ezzel becsábítsák vásárlóikat, miközben tönkreteszik a versenyre képtelen magyar vállalkozókat. Ezzel, konkurenciájuk gyanúja alapján törvénysértést követnek el, melynek alátámasztására konkrét számokat hoznak, azaz egy kalkulációt arról, hogy egy kiló kenyér önköltségi ára 130 forint körül van. A nyilatkozó pékszövetségi elnök szerint a dömpingkenyér spórolási megfontolások miatt ráadásul rossz minőségű is.

A műsor készítői alaposak, így felhajtanak egy nyilatkozót (az egyik áruházlánc egy láncszemének igazgatóját), aki kamera elé hajlandó állni, és nyilatkozni mer ebben a kényes kérdésben. Azt mondja, haszonnal gyártják a kenyeret, belefér a feje fölött himbálózó 99ft-os reklámár is, hiszen ők helyben olcsón megoldják a gyártást.