Hódít az asztrobiológia Európában

A Grazban megrendezett nagyszabású konferencián az extremofil szervezetek, a Mars, az Europa és a Titan, illetve az exobolygók álltak a Földön kívüli élet utáni kutatás fókuszában.

A tavaly az Európai Űrügynökség olaszországi központjában zajlott eseményre idén Grazban került sor, szeptember 16-19-e között. Több egyetemi hallgatótársammal együtt vettünk részt a konferencián, az asztrobiológia összetett jellegének megfelelően számos tudományterület - biológia, csillagászat, geofizika, geográfia, geológia és planetológia - jövőbeli képviselőiként.

A minden részletre kiterjedő szervezés irányítója dr. Helmut Lammer, az Osztrák Tudományos Akadémia űrkutató tagja volt, aki 2002 májusában hazánkban járt, és előadást tartott kutatásairól. A neves támogatóknak köszönhetően ingyenes rendezvényre több mint 570 szakember érkezett, főként nyugat-európai országokból, de kisebb számban más kontinensekről is. Magyarországot tizenhatan képviseltük, jelentősen megelőzve ezzel a többi kelet-közép-európai országot.

A Grazi Egyetem modern épületében délelőttönként az összes résztvevőnek szóló, 25 perces plenáris előadások követték egymást. Itt az első napi köszöntők és intézetbemutatkozások után az asztrobiológia legfontosabb kérdései kerültek sorra, többek között a szerves molekulák keletkezése, az Európai Űrügynökség Marssal kapcsolatos programja, a Jupiter jeges holdjai, illetve az exobolygók kutatása. A kávé- és ebédszünet után egymással párhuzamos szekcióülések zajlottak egészen este 19 óráig. Ezekben a termekben legfeljebb 15 perces előadásokat tartottak egy-egy témakör szakértői, így mindenki előre kiválaszthatta a saját érdeklődési körének leginkább megfelelő szekciót. Mindezek mellett tudományos poszterbemutató is helyet kapott az egyetem folyosóin, ahol a szakemberek ábrákkal illusztrált szöveges formában mutatták be kutatási eredményeiket. Ezért a poszterek előtt gyakran izgalmas szakmai megbeszélések és viták zajlottak, néhány fős alkalmi hallgatóság előtt.