Bojár Iván András: Budapest, Milánó, Madrid...

Az "Építészet Hónapja" fesztiváligazgatója, művészettörténész, az OCTOGON építészeti folyóirat főszerkesztője és az SZDSZ fővárosi képviselője válaszolt az [origo] Vendégszobában feltett kérdésekre.

Szerintem jók a felhőkarcolók. Párizsban is jó felhőkarcoló negyedet építettek. Pesten miért zárkóztak el ettől eddig? [zulu 21]
- A párizsi Défence negyed ma már sokkal sikerültebbnek tűnik, mint az első másfél-két évtizedében, amikor a párizsiak is utálták, és a világ építészi közvéleménye is megvetéssel beszélt róla. Fura dolog, de valahogy mostanra mégis belakottá vált, megnőttek a növények, elég sok irodaház került a környékre ahhoz, hogy nagy számú közönség népesítse be azt. Úgyhogy nagy akarnok kísérlet eredményeként ez az életidegen iroda negyed mindinkább szervesül Párizs életébe. A házai, ha egyenként nem is döbbenetesen jók, együttest alkotva mégis kinéznek valahogy. Ez is egy út. Mi azért nem próbálkoztunk ezzel, mert rettenetesen drága egy toronyház negyed kialakítása.

Bojár úr a tűzoltóság véleménye mi az ön vízióiról? Tudja az a tűzoltóság, aminek a felszerelése annyira a béka ülepe alatt van, hogy egy hagyományos magasságú lakóház tűzzel sem biztos, hogy képes megbirkózni.[wpal]
- Amit kiolvasni vélek a kérdéséből, az egyrészt egyfajta félelem, amit talán a Pokoli torony c. film vagy a 9/11 katasztrófa táplál önben, a felhőkarcolókkal szemben. Ami a gyaloghidat illeti, nem vagyok ugyan tűzvédelmi szakember, de első látásra engem megnyugtat, az alatta folyó nagy mennyiségű víz közelsége. Ami pedig a felhőkarcolót, - ez ugyan nem az én ötletem-, annak esetében pedig azok a statisztikai adatok, amelyek az épületekben alkalmazható biztonságtechnikai rendszerek diszfunkcionális működésének valószínűségét határozhatják meg. Vagyis, sok tízezer magas épület, toronyház, felhőkarcoló van a világban, - többségükben Spinkler automatikus, permetező oltórendszerekkel fölszerelve-, és mégis csak kevés és extrém körülmények miatt vált közülük valamelyik is a lángok martalékává.

Miért nem lehet kormányzati negyed a parlament, és környéke? Úgyis arra a célra építették anno. [éhesember]
- Ez logikus felvetés, én magam nem tudom rá a választ. Talán drágább lenne a régi épületek régi tereiben mai korszerű irodákat kialakítani, mint az egész kérdést nagyban és együttesen kezelni. Így utólag is el lehet játszani a gondolattal: ha az MTV székház állami kézben marad, számos kormányzati funkciót befogadhatott volna, bár ismerve az épületet, az átalakítás egymagában is olyan iszonyú sok pénzt emésztett volna föl, hogy azt hiszem gazdasági szempontból talán ez lehetett a leglogikusabb megoldás a helyzetre.

Ha felépülne egy ilyen ház, amiről szó van, akkor szerinted mennyibe kerülne az, ha most egy régebbi építésű ház/lakás is igen drága? [Csetes17]
- Húha... Ehhez most még nagyon kevés paramétert ismerünk. Most nem is tudom, az "ilyen ház" az egy felhőkarcolót jelent? Mert ha igen, akkor mekkorát? 200m? Vagy csak 120? 30 emelet, vagy 60? Ezeket tudni kell, ha kalkulálunk. Egy biztos: nem a te, vagy az én adóforintomból épülne toronyház.

Nem lenne célszerűbb itt is felhőkarcoló negyedet kialakítani, mint számos világvárosban? Vagy erre nincs piacképes területen hely? [bombiván]
- A Csepel-sziget északi csúcsa lehetne ilyen helyszín. Hosszú távon, ha marad a folyamatos ingatlanfejlesztés a Váci úton, akkor az a térség is válhat felhőkarcoló negyeddé a külsőbb részein.

Kedves Olvasók! Köszönöm az érdekelődést, jól esően látom, hogy Budapest ügye élénken foglalkoztatja Önöket. Ehhez nagyon jó, öntudatos civilekre és jól képzett szakemberekre van szükség, valamint ezek párbeszédjére. Ez is egy jó alkalom volt, üdvözlöm Önöket! Szép napot kívánok!