Kampis György: Meg lehet mutatni, hogy az evolúció megtörtént

Kampis György eredeti végzettsége szerint villamosmérnök, később lett elméleti biológius, majd  tudományfilozófus. A Mindentudás Egyetemén tartott előadásában - többek között - az evolúcióelmélet körüli viták okairól, az evolúciós gondolat jövőbeni lehetőségeiről beszélt. A Vendégszobában az érdeklődőknek azt is elmondta, miért fontos a tudományfilozófia és mit gondol ő maga az evolúcióról.

Kell-e a fejlődéshez a tudományfilozófia? [Reichsadler]
- A tudományfilozófia olyan, mint a filozófia általában, vagy mint a művészet, természetesen semmihez nem kell, ha ez alatt azt értjük, hogy lehet-e nélküle élni. De a művészettel kapcsolatban is azt szokták mondani, hogy lehet nélküle élni, csak nem érdemes. Komolyra fordítva: a fejlődés természeti folyamat, ehhez nemhogy a tudományfilozófia, de még a biológia sem szükséges. A dolog fordítva van, felismerjük a fejlődés jelenségét, mint problémát és ennek a magyarázatához fog hozzá a biológia, és amikor komoly módszertani viták és egymás ellen feszülő érvek vannak, akkor jó segítséget nyújt a tudományfilozófia. Azt gondolom, a tudományfilozófia szerepe ennyi, nem több és nem kevesebb.

A különböző országokban és munkája során még milyen problémákkal foglalkozott? [Master O Templar]
- Az evolúció, mint tág problémakör általában mindenütt elkísért. Amikor Németországban töltöttem éveket, a komplex rendszerek kutatásával foglalkoztam. Írtam erről egy vastag könyvet, amit 1991-ben - sajnos nem tévedés, 15 éve adtak ki. Ez a könyv a dinamikus rendszerek és a modellezés viszonyáról szólt, általában. És persze, amikor ennek a kérdésnek, a csak általam ismert és kutatott problémáira gondoltam, akkor a háttérben itt is az evolúcióval kapcsolatos elképzelések álltak. Az utóbbi 10 évben kognitív tudománnyal is foglalkozom, ez az emberi gondolkodás és általában az emberi folyamatok tudományos megértésével kapcsolatos, vagy mondjuk olyan kérdésekkel, hogy hogyan működik a tudat. Hát ez vajon nem pszichológiai probléma elsősorban? Pl. erről is azt gondolom, attól függ, hogyan nézzük. Ha az evolúció felől közelítjük meg, mint ahogy én teszem, akkor elsősorban biológiai problémává válik, hiszen a kérdés az, hogyan jelent meg egy olyan lény az evolúció során, amelynek tudata lehetett és egyáltalán mire való a tudat?

Mitől igaz egy tudományos elmélet? [((áKos))]
- Ez az egyik legfőbb kérdés, azt is mondhatnám, jöjjön, iratkozzon be egy kurzusra, és aztán lehet, hogy a végén sem fogjuk tudni a választ. Persze, azért sok mindent lehet mondani, ezek egy része egyszerű és nyilvánvaló dolog. Egy tudományos elmélettel kapcsolatban leginkább azt várjuk, hogy illeszkedjen a tényekhez, és hogy magyarázza azokat. Úgy is mondhatnám, hogy ami erre sem képes, abból nem lesz tudományos elmélet. Ezt úgy szokták kifejezni, hogy a tudományos elmélet egy olyan hipotetikus, vagyis sejtésszerűen megfogalmazott állítás, amit sokszorosan konfirmáltak, azaz megerősítettek konkrét tények.

Ettől azonban egy elmélet még önmagában nem lesz igaz. Nagyon sokszor rivális elméletek vannak, úgyhogy igazándiból a kérdés fontosabb része azzal kapcsolatos, hogy minek alapján választunk különböző tudományos elméletek között. Ilyenkor általában azt lehet mondani, hogy azt az elméletet ésszerű választani és ezt a gyakorlat is visszaigazolja, amelyik "erősebb", vagyis amelyik több tényt magyaráz, esetleg magyaráz olyan tényeket, amelyek nagyon erősen kilógnak a rivális elméletek alól. Van még egy fogalom, ami szerintem nagyon fontos, ez pedig a relevancia. Egy elméletet akkor neveznek relevánsnak, ha annak alapján el lehet hinni, hogy az, amit magyarázni kíván, az megtörtént, ténylegesen lehetséges. Itt van egy érdekes dolog: pl. ha egy olyan embernek, aki nem látott még havat, én arról beszélek, hogy van kemény víz, amit kézbe lehet fogni, és nem folyik ki a kezemből, az esetleg nem fog nekem hinni, azt hiszi, meg akarom tréfálni. De ha elmondom, hogy a víz attól folyékony, hogy benne a molekulák ilyen és ilyen módon vannak összekötve, és hogyha erősen lehűtöm, akkor ez az összeköttetés megváltozik, akkor már hihetőbbé válik azt mondani, hogy a jég nem más, mint olyan víz, amiben az összeköttetések meg vannak változtatva, pl. kristályos formát vettek fel. Még jobb, ha meg is tudom valósítani azt, amiről az elmélet beszél, ha le tudom utánozni a természetet. A szivárványt azért értjük annyira jól, mert a prizma elvét kicsiben a kerti locsolócsővel is meg lehet valósítani, mi is tudunk szivárványt csinálni. Mindezek együttesen általában szükségesek, de nem biztos, hogy elegendőek ahhoz, hogy a tudományos elmélet igaz legyen. Hát így kezdődik....