Hogyan szervezik át a főváros kerületeit?

 

Szabad Nép

Az összevonással 7570 négyzetméter lakterület szabadul fel

A Váci út és a Dózsa György út kereszteződése. Fejlődő Budapest

Amint tegnapi számunkban már közöltük, a Minisztertanács törvényjavaslat-tervezetet fogadott el a megyék, valamint a főváros kerületeinek rendezéséről.

A javaslat értelmében a főváros alapterülete a jelenleginél kisebb lesz: a XVI. kerület, valamint a X. kerületnek a körvasúton kívül eső a Kerepesi út melletti lakott része, a XVII. kerület - a Ferihegyi repülőtér kivételével -, továbbá Soroksár, Budatétény, Békásmegyer és Pesthidegkút ismét önálló község, illetve járási jogú város lesz. A főváros területét 14 kerületre osztják.

A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága mellett most külön bizottság foglalkozik a főváros megmaradó kerületeinek átszervezésével, összevonásával és az ezzel kapcsolatban felmerülő tervezési, személyi stb. változásokkal. A bizottság tagjai meghallgatták a fővárosi tanács állandó bizottságai vezetőinek és más tanácstagoknak a véleményét, s ennek alapján elkészítették a budapesti kerületek átszervezésének tervezetét. Ezt a tervezetet - miután az országgyűlés elfogadja a Minisztertanács törvényjavaslat-tervezetét - a fővárosi tanács ülése elé terjesztik. Persze lehetséges, hogy a fővárosi tanács ezen a tervezeten kisebb-nagyobb változtatást hajt végre.

Előreláthatólag összevonják Újpestet és Rákospalotát, a VI. és VII. kerületet, Pestszentlőrincet, Kispestet és Pestszentimrét, az I., II., és XII. kerületet (innen elkerül Pesthidegkút), valamint a XI. kerületet és Budafokot. A Nyugati- és a Rákosrendező-pályaudvar területét a tervezet szerint a XIII. kerülethez csatolják. A többi kerület határa nem változik.

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott: a) a Duna (folyásirányban) jobb partján (Budán): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda); b) a Duna bal partján (Pesten): IV. ker. (Belváros), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya). 1930. májusában a XVIII.tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV.kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út-Ajtósi Dürer sor-Hermina út-Erzsébet királyné útja-Körvasútsor-Nyugati pályaudvar-Szobi vasút) éppen Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca-Szent László utca-Újpest közigazgatási határa-Váci út-Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a 4 legkisebb kerület egyike lett (IV. - 0.3 km2; I. - 2.3 km2; VII. - 2.5 km2; VI. - 2.9 km2). 107.349 lakossal és 37.030 fő/km2 népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg. (Wikipedia)

Az átszervezés során meg növekedett kerületekben - amennyiben szükséges - tanácsi kirendeltségeket hoznak létre, hogy a lakosságnak ne kelljen minden apró ügyes-bajos dolgában az esetleg távoli tanácsházat felkeresnie.

A területi átszervezés eredményeképpen számos épület, helyiség szabadul fel (tanácsházak, ezenkívül kerületi pártbizottságok, vállaltok, tömegszervezetek stb. helyiségei), amelyek összterülete, az előzetes becslések szerint, 7570 négyzetmétert tesz ki. Ezek az épületek és helyiségeket részben visszaalakítják lakásokká, részben pedig iskolákat, egészségházakat stb. létesítenek bennük.

A jelenlegi II. kerületi tanácsházát például, a tervek szerint, visszaadják eredeti rendeltetésének: szálloda lesz belőle.

A fővárosi és a Pest megyei tanács végrehajtó bizottságainak munkatársai külön foglalkoznak a Budapestről elkerülő területekkel. Annyi bizonyos, hogy az itt lakó dolgozókat semmiféle hátrány nem érintheti: a közellátás, a közlekedési, villany-, gáz- stb. díjak 1957. január 1. után sem változnak.

(Tudósítónktól.)

1950. január 1-jével, miután számos addig önálló fővároskörnyéki településsel egyesítették, 22 kerületet hoztak létre. A meglevő kerületek számozását részben megváltoztatták, így Budapest V. kerülete azóta a Belvárost és a Lipótvárost egyaránt magában foglalja, míg Budapest IV. kerülete azóta Újpest és néhány korábban önálló egyéb település területét jelöli. Egyes helyeken módosították a kerülethatárokat is, így az Újlipótváros Budapest XIII. kerülete része lett. A kerületszámozás így már nem követi pontosan az eredeti csigavonalat a belső kerületek és a külsők között. A XXIII. kerület 1994-ben a XX. kerületből való kiválással jött létre. A cikkben olvasható tervezet megvalósítását a forradalom elsöpörte.