Harcok a nagyobb vidéki városokban

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Kecskeméten a szovjet hadsereg elfoglalja a homokbányai laktanyát, a repülőteret és a hadtestparancsnokságot. A teljes személyi állományt lefegyverzik, a forradalmi katonatanácsok tagjait őrizetbe veszik. A BM megyei főosztály épületéből nemzetőrök és rendőrök tüzet nyitnak az átvonuló szovjet csapatokra, mire azok harckocsiágyúval válaszolnak (1 halott, 1 sebesült). A Városháza, illetve az ott székelő megyei hadkiegészítő parancsnokság elfoglalásakor a szovjetek egy tisztet lelőnek, hármat megsebesítenek. A megyei bíróság és börtön épületére két ízben nyitnak tüzet a szovjetek: egyszer hajnalban az ÁVH-sok kiszabadításakor (1 halott), másodszor 10 óra körül (újabb 1 halott). A város elfoglalásának összesen 8 halálos és 4 sebesült áldozata volt. A nap folyamán megkezdődnek a letartóztatások.

Baján a szovjet intervenció hírére a lakosság nagy mennyiségű fegyvert szerez. Vágvölgyi Ferenc tanácselnök és Antony János, a forradalmi bizottság elnöke utasítják a város katonai alakulatait, hogy ne vegyék fel a harcot a szovjetekkel. A nagyszámú fegyveres fiatal átmegy a Dunántúlra, hogy harcoljanak, de hamarosan feloszlanak ezek a csoportok is. A szovjet csapatok akadálytalanul vonulnak be a városba.

A szovjetek éjszaka megszállják a pécs-pogányi repülőteret, és bekerítik Pécset. 3 órakor, az előzetes megállapodás ellenére, előzetes értesítés nélkül megindulnak a szovjet tankok Pécs megszállására. Elfoglalják a stratégiai pontokat, és az A/1-es laktanyában rendezik be főhadiszállásukat. Letartóztatják Csikor Kálmán alezredest. 5 órakor a szovjetek körülveszik a Mór kollégiumot, ahol az egyik egyetemista zászlóalj leteszi a fegyvert. A másik zászlóalj Méder Ferenc főhadnagy vezetésével hajnalban a Mecsek déli részén, a város szélén foglal állást. Egy részük harcol, majd másnap csatlakozik a mecseki felkelőcsoporthoz, többségük hazatér. A bányászzászlóalj katonáinak többsége a Mecsekbe vonul, hogy folytassák a harcot. A felkelőcsoportok a Magaslati útnál rendezkednek be védelemre. 6-7 szovjet harckocsit sikerül megsemmisíteniük, ezzel átmenetileg megakadályozzák a szovjetek feljutását a Mecsekbe. Pécs déli részén 11 órakor Dobrovics Emil, a megyei munkástanács képviselője kiadja a parancsot a védelemre berendezkedett nemzetőregységek visszavonására.

Békéscsabát a hajnali órákban elfoglalják a szovjet csapatok. Körülveszik a laktanyát. Tóth István alezredes, hadosztályparancsnok először a harc felvételére, majd röviddel később az ellenállás beszüntetésére ad parancsot. A szovjetek lefegyverezik a honvédséget, a nemzetőrség leteszi a fegyvert. A városba bevonuló szovjet erőkre a Jókai Színházból rálőnek, mire azok viszonozzák a tüzet. A lövöldözésben több szovjet katona, két rendőr és egy polgári személy életét veszti. A vasútállomás munkástanácsa bejelenti, hogy különválnak a MÁV Szegedi Igazgatóságától, és nem ismerik el a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. Ülősztrájkba kezdenek. A szovjet parancsnokság betiltja a Független Újság aznapi számának megjelenését, kijárási- és szesztilalmat rendel el.

Orosházán a tüzérezred katonái és a nemzetőrök védelemre rendezkednek be. A hangoshíradón keresztül felhívást intéznek a lakossághoz, hogy jelentkezzenek a szovjetek ellen szerveződő nemzetőrszázadba. A századot felfegyverzik, de harcra nem kerül sor.


Miskolcon az egyetemet megközelítő szovjet csapatokat riasztó lövésekkel fogadja az őrség, mire a szovjetek is tüzet nyitnak. A diákszállón lévő nemzetőrök egy része felveszi a harcot. A tűzharcban 2 egyetemista meghal, 3 megsebesül. A helyőrség alakulatai nem tanúsítanak ellenállást, ennek ellenére a szovjetek lövik a légvédelmi üteg állásait. Nagy Barna fegyveres ellenállásra szólítja fel a miskolci rádió őrségét. A fegyveresek egy része a túlerő elől a Bükkbe vonul, ahonnan 2-3 nap múlva visszaszivárognak anélkül, hogy fegyveres harcba bocsátkoztak volna. A várost megszálló szovjet csapatok parancsnoka, Bubnov alezredes felszólítására Földvári Rudolf a rádión keresztül a rend és a nyugalom megőrzésére, a fegyverek beszolgáltatására szólítja föl a lakosságot. Délután a megyei tanács épületében a megyei munkástanács a kialakult helyzetről tárgyal. A megbeszélésen több üzem munkástanácsainak a küldöttei is részt vesznek. Állásfoglalásukban kitartanak a Nagy Imre-kormány mellett, követelik a szovjet csapatok kivonását, és határoznak arról is, hogy a Szovjet Hadsereg beavatkozása következtében megváltozott helyzetben folytatódjon a sztrájk.

Sátoraljaújhelyen a nemzetőrök elrejtik az ÁVH titkos iratait. Kummer Károly parancsnok fegyveres ellenállásra szólítja fel egységét. A nemzetőrök a hozzájuk csatlakozott civilekkel a hegyekbe, a kőkapui üdülőbe vonulnak vissza. Kummer egységéhez további fegyveres csoportok csatlakoznak Szerencsről és Sárospatakról, valamint a Rohlich Sándor százados vezette miskolci fegyveres csoportból, akiket véletlenül ért Sátoraljaújhelyen a szovjetek támadása. A kőkapui üdülőben kialakított védőállásba a cigándi honvéd alakulattól hátrahagyott két páncéltörő ágyút is fölvontatják, a hozzávaló lőszerrel együtt.


Hódmezővásárhelyen a katonaság és a nemzetőrség folytatja az előkészületeket a fegyveres védelemre, a városon kívül felállított riadókörletekben foglalnak állást. Parlamentereket küldenek a Békéscsabán állomásozó szovjet alakulathoz. A forradalmi katonai tanács vezetősége úgy rendelkezik, hogy a szovjet csapatok támadása esetén ki kell tűzni a fehér zászlót, felszólítják a lakosságot, hogy ne támadják meg, ne is provokálják a városon átvonuló szovjeteket. Király József őrnagy utasítja ezredét, hogy vonuljanak vissza a laktanyába. Kertész Dezső főhadnagy lehallgatja a szovjet rádióadót, és tájékoztatja a Dunántúli Nemzeti Tanácsot, hogy a szovjet csapatok elszakadtak a hadtáptól, és éheznek.

4 óra után Székesfehérváron a szovjet csapatok elfoglalják a város főbb objektumait. A harcok során több belövés éri a hadtest parancsnokságát, a tisztiklubot, a városi tanács, a megyei tanács és a posta épületét. A szovjet beavatkozásnak 12 magyar halálos áldozata van, a szovjetek vesztesége 4-5 fő. Babolcsai István vezetésével fegyveres csoport szerveződik az Ősz, illetve a Vas utcában, melyek még a nap folyamán egyesülnek. A november 2-án szervezett diákszázad hátrahagyott fegyvereivel szerelik föl magukat. Megpróbálják csatlakozásra bírni a gimnázium tanulóit, amit a tanári kar megakadályoz.


Komárom megyében a bevonuló 27. szovjet gépesített hadosztály egységei szervezett fegyveres ellenállással sehol nem kerülnek szembe. Körülveszik és lefegyverzik a tatai páncélosezredet és a Dózsa tiszti iskolát, a komáromi rendőrséget, helyőrséget, határőrséget; de nem vonulnak be Tatabányára, Oroszlányba, Esztergomba, Dorogra. Megkezdődik a fegyverek begyűjtése, nemzetőregységek lefegyverzése.


Kaposvárott a szovjet csapatok először a börtönt és a pártbizottság székházát foglalják el. A megyei pártbizottság és a rendőrség épülete előtt tűzharc bontakozik ki: négy szovjet katona, három nemzetőr és két vétlen polgári személy életét veszti, többen megsebesülnek.