Csökkenti a fiatalok kivehető szabadságát a Munka törvénykönyvének új javaslata

Vágólapra másolva!
Csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság az új Munka törvénykönyve szerint, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány. A koncepció szerint az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. Emellett a tervezet szerint változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, illetve megszűnnek a felmondási tilalmak és a szakszervezeti vétó is.
Vágólapra másolva!

Változik a kivehető szabadnapok száma az új Munka törvénykönyvében, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány a honlapján. Az alapszabadság mértéke húsz nap marad, és 26 éves kortól jár évente 21 nap, majd ötévenként nő egy vagy két nappal a kivehető szabadnapok száma.

  • 26 éves kortól 21 nap szabadság
  • 31 éves kortól 22 nap szabadság
  • 36 éves kortól 24 nap szabadság
  • 41 éves kortól 26 nap szabadság
  • 46 éves kortól 28 nap szabadság
  • 51 éves kortól 30 nap szabadság

Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.

A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.

A nőket továbbra is huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, a férfiaknak azonban újdonság, hogy az apákat, ha gyerekük születik, legkésőbb a születést követő második hónap végéig csak öt munkanap fizetés nélküli szabadság illeti meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, ezekre a napokra pedig távolléti díj jár. Az új törvénykönyv szerint nemcsak a vak, hanem minden fogyatékos munkavállalónak öt nap további pótszabadság jár majd.

A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.

Hamarabb küldhetik el a táppénzeseket

A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi tizenöt, illetve harmincnapos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.

Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jelenlegi szabályok szerint rendes felmondással csak határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni.

Öt évvel a nyugdíj előtt sem lehet hátradőlni

Az új törvénykönyvben már nem szerepelne az a most meglévő rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A tervezet szerint fennmarad az a - nemzetközi szerződésekben is rögzített - szabály, hogy az elbocsátást meg kell indokolni, abból pedig "a felmondás okának világosan ki kell tűnnie". A felmondás indoka továbbra is csak "a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet", vagyis nem lehet senkit személyes sértődés miatt kirúgni. Nem kell viszont megindokolni a már nyugdíjas munkavállalók elküldését.

Nincs lehetőség a védekezésre

A rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. Az indoklás szerint a javaslat mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. "A hatályon kívül helyezés indoka az, hogy a szabályozás nem érte el a célját" - olvasható a tervezetben.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is megváltoznak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy munkaügyi per évekig húzódik, és ez után kellene egy vállalkozásnak jelentős összegeket kifizetnie a kirúgott alkalmazottnak.

Nem lesz műszakpótlék

Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, akkor megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.

Az új törvénykönyv rögzítené, hogy a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét - ezt évente felül kell vizsgálni. Ezt eddig a májusban megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára hirdette ki a kormány.

A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.

Megszűnik a szakszervezeti vétó

A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".

Azt egyelőre nem lehet tudni, mikortól lesz hatályos az új törvénykönyv, a tervezetben az olvasható, hogy a törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik majd. A kormány a javaslatot később tárgyalja.