Megváltozott munkaképességűek: az akkreditáció elrettentheti a cégeket

A megváltozott munkaképességűek támogatásáról rendezett csütörtökön szakmai fórumot a Fővárosi Munkaügyi Központ. A konferencián elhangzott: Félő, hogy a Kormány által augusztusban elfogadott jogszabály-módosítás szándékai ellenére elrettenti a kis- és középvállalkozásokat, hogy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak. 

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról tartott konferencián a kormány által augusztus 24-én elfogadott jogszabály-módosításáról és annak várható következményeiről vitatkoztak a mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, a vakok és gyengénlátók és az értelmileg akadályozott személyek képviselői.

A jogszabály értelmében 2006-tól a húsz főnél kevesebb főt foglalkoztató munkaadók is kaphatnak támogatást, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak, ám ehhez állami akkreditációs eljáráson kell átesniük. A kormány célja az akkreditációval, hogy a támogatások olyan munkaadókhoz jussanak el, akik megfelelő munkakörülményeket biztosítanak a megváltozott munkaképességűeknek.

Tartanak az akkreditáció hatásától

A résztvevők szerint félő, hogy az akkreditációhoz szükséges számos igazolás - 9-16 közötti igazolás kell, például az adóhatóságtól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól - megszerzése elrettenti majd a kis- és középvállalkozásokat attól, hogy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak.

"Az új szabályozás nem növelni, sokkal inkább csökkenteni fogja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását" jelentette ki Derera Mihály, a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetének igazgatója.

Az akkreditáció bevezetése mellett megváltoztak a foglalkoztatási támogatások szabályai is. A változás lényege, a munkáltató részére csak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, ténylegesen felmerült és igazolt költségek téríthetők meg.

Három elemű támogatás

Az új támogatási rendszer három elemből áll: Adható bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál. Emellett a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthetők a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó egyes költségek. Nyújtható közhasznú szervezeteknek rehabilitációs költségtámogatás is.

A konferencián szó esett a bértámogatás maximális összegéről is, amely a tárgy évhez viszonyítva a két évvel ezelőtti hivatalos átlagkereset 60-120 százalékáig terjedhet képzettségi szinttő függően.