Ellentmondásosak a munkanélküliségi statisztikák

Vágólapra másolva!
Nincs egyértelmű trend a munkanélküliségi adatokban. Míg Központi Statisztikai Hivatal 9 ezres csökkenést mért az egy évvel korábbi állapothoz képest, addig az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint 40 ezerrel többen vannak munka nélkül - írja az MTI.
Vágólapra másolva!

Továbbra is ellentétes tendenciát mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szerinti munkanélküliségi statisztika. A KSH legutóbbi jelentése szerint kis mértékben csökkent, a regisztráció szerint viszont nőtt a munkanélküliek létszáma.

Korábban hasonló volt a trend a két mérés szerint

A KSH legutóbbi közlése szerint az idei június-augusztus közötti időszakban a munkanélküliek létszáma 305 ezer volt, az egy évvel korábbihoz képest ez 9 ezres csökkenés, az ÁFSZ regisztrációja viszont az időszak minden hónapjában 40 ezer körüli többletet mutatott az egy évvel korábbival összehasonlítva. Így például a regisztrációban június végén 43 ezerrel, július végén 36 ezerrel, augusztus végén 39 ezerrel volt több az álláskereső (korábbi elnevezéssel munkanélküli) mint egy évvel korábban. Az augusztus végén regisztráltak létszáma 417 ezer.

Ugyanezt a tendenciát mutatták az adatok egy hónappal korábban is. Akkor a KSH az idei május-július közötti időszakra 297 ezer munkanélkülit számított, ez 14 ezerrel volt kevesebb mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a regisztrációban az időszak összes hónapjában jóval több volt a regisztrált álláskereső mint egy évvel korábban. A május végi regisztráció például 45 ezres többletet jelentett. A KSH kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 66 ezer személyt kérdeznek meg. Az ÁFSZ azokat regisztrálja akik az elhelyezkedés vagy a segélyezés érdekében jelentkeznek a helyi munkaügyi kirendeltségeken.

Több magyarázat lehetséges

Az MTI elemzése szerint az adatokban lévő eltérést magyarázhatja, hogy a regisztrációnál korábban nem volt feltétel a rendszeres, aktív álláskeresés. Újabban azoknál, akik járadékot igényelnek, az álláskeresési megállapodás révén ez is kötelezettséggé vált, a többi regisztráltnál viszont nem. A különbséget magyarázhatja az is, hogy a kérdezőbiztosoknak azok is jövedelemszerző munkát jeleznek, akik valamilyen alkalmi vagy feketemunkát végeznek, így a KSH szerint foglalkoztatottnak számítanak, és közben regisztráltatják magukat.