Emelkedett a minimálbér és az álláskeresők járadéka

Vágólapra másolva!
Január elsejétől 69 ezer forintra nőtt az országosan kötelező minimálbér, 86 300 forintra pedig a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum. Emelkedtek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is. Az álláskeresők járadékának felső határa 83 ezer forintra emelkedik.
Vágólapra másolva!

A minimálbér a 2007-ben kötelező 65.500 forintról 2008-ban 69.000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik e két éves gyakorlattal. Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75.300 forintos bérminimum helyett 86.300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.

Mivel 2005 novemberétől az álláskeresők járadékát nem a nyugdíjminimum, hanem a minimálbér szerint kell kiszámítani, a magasabb minimálbérrel a járadék is magasabb. Az új szabályok szerint az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka szerint számították az álláskeresési járadék felső határát. Ez jelentős változás volt, ugyanis 2005 novemberéig az álláskeresők járadéka legfeljebb 44.600 forint lehetett, függetlenül attól hogy az illető korábban milyen keresetet ért el, milyen idejű munkaviszonnyal, járulékfizetési időszakkal rendelkezett. A döntéshozók szerint az ilyen alacsony összeg nem tette lehetővé a nyugodt álláskeresést, illegális munkavállalásra ösztönzött. 2006-ban az új számítás szerint a járadék felső határa elérhette a 75.000 forintot, 2007-ben a 79 ezer forintot, 2008-ban pedig 83 ezer forint lehet.

Magasabb a járadék, de rövidebb ideig jár

Igaz viszont az is, hogy ezt a magasabb összeget csak a járadékos időszak feléig, legfeljebb egy negyedévig fizetik, ezt követően maximum két negyedévig egységesen a minimálbér 60 százaléka a járadék. Korábban a legfeljebb három negyedéves járadékos időszak egészére járt az öregségi nyugdíjminimum legfeljebb 180 százaléka.

Azok, akik a járadékos időszak alatt sem tudnak elhelyezkedni, egy negyedévnyi segélyt igényelhetnek, de ez már csak a minimálbér 40 százaléka. Az 50 év felettieknél a nehezebb elhelyezkedés miatt ez a segélyidőszak is több lehet.

Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szüksége négy év alatti legalább egy éves munkaviszonnyal, de legalább 200 napos munkaviszonyt igazolnak, szintén a minimálbér 40 százalékát jelentő segélyt vehetik igénybe három hónapig. A járadékos időt egyébként úgy számítják ki, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékra ad jogot. A járadékot a járadékfizetés első időszakára a korábbi átlagkereset 60 százaléka szerint határozzák meg, a második időszakban egységesen a minimálbér 60 százaléka alapján.