Heti munkaidő: élen a kelet-európaiak

Vágólapra másolva!
Sokkal többet dolgoznak az új tagállamokban az alkalmazottak, mint a régiekben, és ebben a "munkaversenyben" a románok vezetnek - szerepel abban a felmérésben, amely az Európai Unió tagállamainak munkaidejét vizsgálta - írja a Napi Gazdaság. Hiába azonban a sok munkaóra, ha Nyugat-Európában jobb a munka hatékonysága.
Vágólapra másolva!

Egy átlag romániai munkás francia kollégájánál mintegy háromszáz órával, azaz 7,2 munkahéttel dolgozik többet évente - derül ki, ha a huszonhét tagállam első és utolsó helyezettjeit hasonlítjuk össze. Statisztikailag Romániában 1856 ledolgozott óra jut átlagban egy alkalmazottra, míg az európai átlagérték 1744 óra. A bukaresti Új Magyar Szó által megkérdezett szakemberek szerint a volt szocialista országokban még mindig a mennyiségre helyezik a hangsúlyt a munkaadók és a dolgozók is.

Attól függetlenül, hogy egy alkalmazott hat-hét óra alatt be tudná fejezni a munkáját, végig kell ülnie az előírt nyolc-kilenc órát a munkahelyén, ami nem ösztönöz hatékony, gyors munkára. A régi tagállamokban egyébként az átlagos heti munkaidő 1,6 órával rövidebb, mint az újonnan, 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országokban - írja a Napi Gazdaság.

Egészségkárosodáshoz vezethet

A szakszervezetek riasztónak tartják a tendenciát, hogy az alkalmazottak egyre többet dolgoznak, és igyekeznek a vállalatokkal egy kímélőbb munkapolitikát elfogadtatni. A komoly munkaterhelés fáradtsághoz, hosszabb távon kiégéshez vezet, ami határozottan rontja a teljesítményt és az egészséget. Nem véletlen, hogy a stresszhez és munkához kapcsolódó pszichoszomatikus betegségek aránya nagyon magas az új EU-tagállamokban.

Csökkenőben a munkaidő, de a bér is...

Igaz az is, hogy a tendencia a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben a munkaidő csökkenése felé mozdul el, azonban ez merőben más jellegű, mint amit a szakszervezetek szorgalmaznak. Az Európa-szerte megfigyelhető munkaóraszám-csökkentés kényszerű bércsökkenéssel jár együtt, s a vállalatok válságkezelő intézkedéseinek része, így nem növeli a munkavállalók "kényelemérzetét".