Tartanak a közmunkásoktól az egészségügyben

Közmunkásokkal enyhítené a munkaügyi tárca az egészségügyben egyre égetőbb munkaerőhiányt. Eddig 60 hazai kórház igényelt közel 950 közmunkást, akiknek egy része már el is kezdett dolgozni: ágyneműt húznak, gépeket portalanítanak, beteget irányítanak. Ugyan a program precízen kidolgozottnak tűnik, alaposan szűrik a jelentkezőket, az egészségügyi szakma azonban inkább tart a közmunkások felvételétől. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem kisegítőkből, hanem szakképzett egészségügyi dolgozókból van hiány.

"Micsoda? Közmunkások az egészségügyben? Ez ugye csak valami rossz vicc. Aki azelőtt bozótot irtott, most hirtelen menjen a műtőkbe? Emberek, hát itt tartunk..."- háborgott a tervről szóló első cikkünket kommentálva egyik olvasónk. Nem sokkal hízelgőbb egy szakmabeli hozzászólása sem. "Már megint degradálják a szakmát! Az ápolónőséghez azért sokkal több kell. Nem kellene kiszolgáltatott helyzetű emberekkel kísérletezgetni. Látszik, hogy sosem volt beteg, aki ilyen ötletekkel áll elő " - adott hangot nemtetszésének egy ápolónő.

Azért reménykedő vélemény is akadt, igaz elvétve. "A speciális feladatok ellátására nyilván csak kevesek lennének képesek. Nem tartom azonban elképzelhetetlennek, hogy valaki épp így találjon rá új hivatására."

Így értékeli az új közmunkásokat egy nővér

A tervből mára valóság lett. Pár hete érkeztek meg az első közmunkások az egyik fővárosi kórházba. Az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő, az intenzív osztályon dolgozó nővérnek vegyesek az első tapasztalatai: "Főleg az ágytálazásban segédkeznek, ágyneműt húznak, gépeket portalanítanak, adogatják a nővérek kérésére az egészségügyi eszközöket. Elég hullámzóan teljesítenek.

Nem a szakértelem hiányzik, hiszen nagyon egyszerű feladatokat végeznek. A problémákat sokkal inkább a hivatástudat hiánya és a nem megfelelő hozzáállás okozza" - jegyzi meg. "Sok a késés és gyakori a lassúság. Pedig egy intenzív osztályon szinte minden a pörgésről szól. Ugyanakkor tény, hogy szükség is van rájuk, mert alacsony a létszám."

Sövényvágókból biztosan nem lesz műtős

Bálint Attila, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közmunkaügyi szaktanácsadója elismeri, hogy nem lesz könnyű elfogadtatni a közvéleménnyel, a betegekkel és a magukat hirtelen mellőzöttnek érző egészségügyi dolgozókkal a kezdeményezést. "Az ellenérzés gyakran pontatlan, megalapozatlan információkon alapszik.

Az egészségügyben végzett munka óriási felelősség. Emberéletek múlhatnak rajta - szó sincs tehát olyasmiről, hogy a tegnap még bozótot nyíró, árkot ásó közmunkások egyik napról a másikra, minden előzmény nélkül műtőssegédekké, ápolóvá léphetnek majd elő"- igyekszik megnyugtatni a közvéleményt Bálint Attila.

Szerinte a közmunkások negatív megítélése sem tesz túl jót a hasonló programok fogadtatásának. Már csak a szó negatív csengése miatt sem. Pedig szerinte ezek az előítéletek teljesen alaptalanok. "Épp állást kereső pedagógusok is folytatnak idegenvezetői tevékenységet közmunka-programok keretében."

Alapos szűrés után jöhet csak a kórházi munka

Bálint Attila elmondta, hogy csak komoly szakmai előkészületeket és szűrést követően jöhet csak szóba részvétel a kórházi közmunkában. Főként apróbb munkákat - így például ágynemű-cserét, ételosztást végző kisegítők, betegirányítási feladatokat ellátó adminisztratív munkatársak, ápolási asszisztensek - lehetnek a közmunkások. Első körben a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált álláskeresőket nézi végig a kijelölt szakmai felelős. A jelölteknek legalább általános iskolai végzettséggel kell rendelkezniük. Ezt követően a munkaügyi kirendeltség tanácsadója felajánlhatja az általa kiválasztottak számára a kórházi közmunkát.

A lehetőséget szimpatikusnak találókat személyes beszélgetésre is behívják és alkalmassági tesztet töltetnek ki velük. A következő körben a közmunkát biztosító kórház szakmai vezetőjével is el kell beszélgetniük. Majd kórházlátogatáson vesznek részt, hogy bebizonyosodjon, mennyire rendelkeznek az egészségügyi munkákhoz nélkülözhetetlen speciális álló- és tűrőképességgel. Végezetül a közmunkások 80 órás felkészítő tréning után lesznek valóban "kórteremképesek".

A kórterembe lépés nem jelent automatikusan szabad utat a közmunkásnak, hiszen szigorúan csak meghatározott feladatokat végezhetnek. "Az egészségügyi munkát megkedvelőknek lehetősége nyílhat a későbbiekben OKJ-s képzés keretében felnőttbeteg-ápolói képesítést szerezni, a továbbiakban is egészségügyi alkalmazottként dolgozni - végső soron egy életre kenyérkereseti lehetőséghez jutni. Aminek az előnyeit válság idején szükségtelen ecsetelni "- tette hozzá.

"Nem szakképzetlen kisegítőkből van hiány"

A minisztériumi tanácsadó optimizmusa ellenére a Magyar Orvosi Kamara elnöke nincs túlzottan jó véleménnyel a programról. Dr. Éger István az [origo]-nak elmondta, szerinte az ilyen kezdeményezéseknek nagyobb a füstje, mint a lángja és egyáltalán nem hatékonyak az egészségügyben tapasztalható már-már katasztrofális léptékű munkaerőhiány felszámolásában.

"Tízezres nagyságrendben hiányoznak az egészségügyből a szakképzett munkavállalók. Például altatóorvosok, műtősök, szakápolók. Ezt az égető problémát viszont nem lehet szakképzetlen, előzetes gyorstalpalókra küldött kisegítőkkel megoldani, hiszen nem belőlük van hiány"- fejezte ki aggodalmát.

Takács Gabriella