[origo] - usa 2008> !ALROVAT_NEVE

TÉRKÉP


EREDMÉNYEK

DEMOKRATÁK

Forrás: Getty ImagesBarack ObamaFelemelkedett a mélyből, reményt és változást hirdet, és már pusztán a jelölése bekerül a történelemkönyvekbe.

REPUBLIKÁNUSOK

Forrás: Getty ImagesJohn McCainPéldát mutatott hősiességből, nem fél kimondani a fájdalmas igazságokat és hajlamos külön utat járni.

Beásta magát az iraki lövészárokba Obama és McCain

Pethő András|2008. 09. 20., 18:08|

Irakban továbbra is százak halnak meg havonta merényletekben, ez azonban kifejezetten jónak számít a korábbi vérfürdőhöz képest, és így az amerikai elnökválasztási kampányban is háttérbe szorult a téma. Pedig bőven akad még tennivaló, ráadásul az amerikaiak egyre durvuló helyzettel kénytelenek szembesülni Afganisztánban is. Az [origo] amerikai tudósítójának beszámolójából kiderül, hogy Barack Obama és John McCain egymással teljesen ellentétes megoldást ígér, makacskodásuk közben azonban talán észre sem veszik, hogy mennyire megváltozott a csatatér.

"Gyere táncolni! Gyere már!" - szólongatta egy huszonéves fekete fiú a körülötte állókat a poros úton, miközben mögötte színes ruhákba öltözött nők és férfiak vonultak, és énekeltek. Többször is elismételte a felszólítást, és ugyan végig mosolygott, de közben elővett egy pisztolyt, és meglóbálta a kezében.

Nem igazi fegyver volt, csak kellék. A fiú és a mögötte táncoló csoport a Kalifornia államban található Pendleton tengerészgyalogos bázis kiképzésén vett részt. A helyszín egy néhány épületből álló telep, ahol a statisztáknak egy olyan esküvőt kellett eljátszaniuk, amelyen a vendégek közé fegyveres terroristák keverednek, akiket aztán a tengerészgyalogosoknak ártalmatlanná kell tenniük.

Halványuló téma

Az [origo] munkatársának ottjártakor a kiképzésen épp egy szomáliai bevetést szimultáltak, de az iraki akciókra is itt készítik fel a katonákat. "Nem volt vészes, én végig harckocsiban voltam. Csak az orvlövészektől kellett tartani, mert a fejem kilógott" - magyarázta egy tengerészgyalogos, aki részt vett az egyik legvéresebb iraki műveletként számon tartott 2004-es falludzsai ostromban.

A katonák nem számolhattak be részletesen a tapasztalataikról, Irak ugyanakkor egyébként is egyre halványuló téma az Egyesült Államokban. Tavaly még úgy tűnt, hogy ez lesz az egyik döntő kérdés a november 4-i elnökválasztást megelőző kampányban, azóta azonban az átlagemberek pénztárcáját is érintő gazdasági gondok a háttérbe szorították. Pedig a 2003 márciusa óta tartó, több mint négyezer amerikai katona életét követelő hadműveletnek még közel sincs vége, és a következő elnök egyik legfontosabb feladata is ennek a problémának a kezelése lesz.

A két szembenálló jelölt, a demokrata Barack Obama és a republikánus John McCain politikai programja is épp ebben a kérdésben különbözik talán a leginkább. Obama kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút, és már kampányának elején azt ígérte, hogy záros határidőn belül kivonja az amerikai katonákat a közel-keleti országból. McCain ezzel szemben a hadművelet egyik legaktívabb támogatója volt a szenátusban (bár a végrehajtásának módját keményen kritizálta), és egyáltalán nem sietne a katonák hazahozatalával. Szerinte károkat okoz, ha egy előre meghatározott és nyilvános menetrend szerint vonják ki a csapatokat, ez ugyanis az iraki lázadók pozícióját erősíti, és újra fellángolhat az erőszak.

Az irányváltás után

Mindketten tartják is magukat az álláspontjukhoz, pedig időközben megváltoztak a körülmények. George Bush amerikai elnök 2007 februárjában jelentette be az átmeneti csapaterősítésről szóló tervet, amelynek keretében plusz 30 ezer katonát vezényeltek Irakba, és új taktikához is folyamodtak: összefogtak a korábban ellenük lázadó szunnita vezetőkkel az al-Kaida militánsaival szemben. Úgy tűnik, ezek az erőfeszítések meghozták a gyümölcsüket. Ugyan még most is havonta több százan vesztik életüket különböző merényletekben, de korábban ennek sokszorosa volt az áldozatok száma egy-egy hónapban.

Forrás: Pethő András [origo]
Tengerészgyalogos a Pendleton bázison

A Bush-kormányzat szerint az átmeneti csapaterősítésnek köszönhető a helyzet javulása, és ezt hangoztatja John McCain is, aki elkötelezett támogatója volt a 2007-es irányváltásnak, sőt, már korábban is követelte, hogy több amerikai katonát küldjenek Irakba. McCain tehát most igazolva érzi magát, míg Obama kénytelen volt beismerni, hogy tévedett.

Igaz, ezt csak burkolt formában tette meg, amikor a honlapjáról eltávolította a csapaterősítést kritizáló megjegyzéseket. Most már elismeri, hogy javult a helyzet, bár ennek kapcsán a katonák hősiességét hangoztatja, és semmiképp sem Bush döntésének helyességét. Ebben egyébként a demokrata elnökjelölt megegyezik republikánus riválisával. McCain a csapaterősítés dicsérésénél nem Busht szokta emlegetni, hanem a műveletet végrehajtó tábornokot, David Petraeust. (A republikánus jelölt így is igyekszik távoltartani magát a rendkívül népszerűtlen elnöktől.)

Egy hipertitkos akció

Lehetséges azonban, hogy nem is a sokat emlegetett csapaterősítés volt az oka a biztonsági helyzet javulásának. Az egyik legismertebb amerikai újságíró, a Watergate-ügy feltárásában is résztvevő Bob Woodward új, a Bush-kormányzat utolsó két évéről szóló könyvében azt írja, hogy valójában inkább egy hipertitkos műveletnek az eredménye az erőszakhullám gyengülése.

A War Within (Belső háború) című könyv szerint az amerikaiak azonosítani tudták és likvidálták az al-Kaida több iraki vezetőjét. Sok részlet nem derül ki erről a programról, mert amikor a hadsereg és a Fehér Ház tisztviselői megtudták, hogy Woodward értestült róla, akkor kérték, hogy tartsa vissza a konkrétumokat, mert nyilvánosságra kerülésük veszélybe sodorná az egész műveletet.

Woodward könyvéből derül ki az is, hogy McCain sem feltétlenül annyira optimista Irakot illetően, mint ahogy azt mutatja. "Javul a helyzet Irakban, és örülök, hogy sikerült haladást elérni" - mondta a szenátor 2007 áprilisában egy bagdadi piacon. Ezért a nyilatkozatáért később alaposan kigúnyolták, derűlátó értékelésének ugyanis ellentmondott, hogy körülötte több mint száz katona ügyelt a biztonságra. Őszinteségét pedig megkérdőjelezi, hogy Woodward könyve szerint a piaci nyilatkozat után McCain találkozott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, és panaszáradatba kezdett. "Nemsokára talán a második háborút veszítjük el életem során" - fogalmazott a könyv szerint a szenátor, utalva az Egyesült Államok számára rossz emlékű vietnami háborúra.

Változatok a kivonulásra

Bárhogy is vélekedik az iraki helyzetről McCain, abban eltökéltnek látszik, hogy szerinte hosszabb távon is szükség van az amerikai katonákra Irakban. Amikor januárban egy kampányrendezvényen megkérdezte tőle valaki, hogy vajon tényleg előfordulhat-e, hogy a haderő 50 évig is Irakban marad, akkor azt válaszolta: "Talán száz évig is." Demokrata ellenfelei persze azonnal lecsaptak erre a mondatra, pedig McCain - mint ahogy azt később még pontosabban megmagyarázta - valójában a Németországra vagy Japánra jellemző, békés jelenlétre gondolt.

A republikánus jelölt májusban aztán már úgy nyilatkozott, hogy 2013 körül tartja elképzelhetőnek a katonák hazahozatalát, míg riválisa már 2010 májusáig lezongorázná azt, igaz, hagyna azért valamekkora haderőt antiterrorista műveletekre és az amerikai diplomaták és civilek védelmére. Obamának jól jött, hogy az iraki kormány is egyre nyíltabban beszél az amerikai katonák kivonásának szükségességéről. Nuri al-Maliki miniszterelnök jelezte, azt szeretnék, ha ez 2011 végéig megtörténne.

Forrás: MTI
Petraeus nem veszi a szájára a győzelem szót

Bush ugyan mindig is ellene volt annak, hogy egy előre meghatározott menetrend szerint vonják ki a katonákat, a Fehér Ház júliusban már arról beszélt, elképzelhető egy "általános időhorizont" a haderő távozására. Szeptember elején pedig az elnök be is jelentette, hogy jövő év elején mintegy 8 ezer katona elhagyja Irakot, és a helyükre nem érkezik utánpótlás. (Jelenleg mintegy 146 ezer fős haderővel van jelen Irakban az Egyesült Államok a CNN szerint.)

A döntés érdekessége, hogy a kivonással egy időben 4500 fős erősítés érkezik Afganisztánba, ahol egyre romlik a helyzet. Idén májusban és júniusban több szövetséges katona halt meg Afganisztánban, mint Irakban. A 2001. szeptember 11-i merényletek után megtámadott országban a tálib erők egyre vakmerőbb támadásokat hajtanak végre a szövetségesek ellen, ráadásul az amerikaiak saját maguk is nehezítik a dolgukat azzal, hogy több akciójuknak is voltak civil áldozatai.

Durvuló helyzet Afganisztánban

Obama azt ígéri, hogy győzelme esetén Afganisztánra fog koncentrálni, de egyetért az ottani haderő fokozásával McCain is. Várhatóan szükség is lesz rá, szeptember elején ugyanis Mike Mullen, az amerikai hadsereg jelenleg legmagasabb rangú tisztje (vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke) azt mondta, "nem vagyok meggyőződve arról, hogy győzelemre állunk Afganisztánban".

Az amerikai haderő afganisztáni vezetését épp az a David Petraeus veszi át, akinek a nevéhez fűződött az iraki csapaterősítéses művelet. Távolról sem arról van azonban szó, hogy az amerikaiak most kipipálhatják Irakot, és ráfordulhatnak Afganisztánra. Erre épp maga Petraeus figyelmeztetett, amikor a BBC-nek szeptember elején adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok "hosszú küzdelemre" számíthat a közel-keleti országban. Hozzátette azt is, Irak kapcsán ő soha nem is fogja kiejteni a száján azt, hogy "győzelem".

Washington D.C. - Egyesült Államok

RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési Szabályzat[origo]OK.huiWiW[freemail]G-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva

Legolvasottabb cikkek

PARTNEREK