Út a boldogsághoz

Van, aki szerint a pénz boldogít. Van, aki tablettáktól reméli elnyerni az elégedettséget. Van, aki könyvekből próbálja meg ellesni a teljes élet receptjét. Amikor azonban tényleg meg kell mondani, mennyire boldog az életünk, sokkal egyszerűbb azt válaszolni: semennyire. A boldogsághoz vezető út meglehetősen könnyűnek tűnik, mégis nehéz rászánni magunkat, hogy panaszkodás helyett tegyünk valamit.

A boldogságot nem lehet tablettákban bevenni, annak ellenére, hogy minden tizedik nő rendszeresen szed antidepresszánsokat és hangulatjavító gyógyszereket. A pszichológusok szerint ezektől csak a ténylegesen betegségekkel küzdők lesznek jobban, de a boldogságot még nekik sem garantálják. Legtöbbünket a pénz vagy az anyagi javak sem tesznek boldoggá. Bár a pénz, ami kiemel valakit a szegénységből, tényleg elégedettséggel tölt el egy ideig, de ezek után a magasabb fizetés már nem éri el ugyanazt a szintet. Egy idő után már egyáltalán nem leszünk boldogabbak a több pénztől.

Sokan hajlamosak vagyunk mindenért a rendszert hibáztatni, a boldogság esetében azonban ez az elmélet kevésbé helytálló. A legtöbb kormányzat ugyanis mindent megtesz azért, hogy (ha nem is közvetlenül) boldogabbnak érezzük magunkat: környezetvédelmi előírásokat hoznak, hogy jobb természeti körülmények között éljünk és utakat építenek, hogy egyszerűbben látogathassuk meg távol élő barátainkat, rokonainkat.

A boldogság ötven százalékban a géneken múlik, állítja David Lykken pszichológus. Vannak tehát depresszióra vagy pesszimizmusra hajlamosabb emberek. A boldogsághoz szükséges másik ötven százalék azonban a döntésekből származik. Ezek szerint mindenki olyan boldog, amilyenné teszi magát. A letargia, a boldogtalanság (amely sokak számára alapállapot) sok embert fog vissza, hogy olyan dolgokat tegyen, ami végül elvezet a boldog és elégedett élethez. Ezt az elméletet akár Freudig vissza lehet vezetni, aki szerint kevesebb erőfeszítéssel jár a boldogtalanság, mint a boldogság. Ha valaki panaszkodni akar valami miatt, akkor nem nehéz okot találni rá. Kell némi erőfeszítés ahhoz, hogy pozitív legyen valaki életszemlélete, és sokan nem teszik ezt meg. A legtöbb ember hajlamos a legkönnyebb megoldásokat előnyben részesíteni, és a panaszkodáson kívül nem tesznek meg semmit azért, hogy boldogabb és teljesebb életük legyen. Mit tanácsolnak a szakemberek, hogy kikerülhessünk ebből az ördögi körből?

Utak a boldogsághoz
Az egyik út a flow, áramlat nevet viseli. Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichiáter fejlesztette ki azt a módszert, amelynek segítségével könnyebben elérhetjük a boldogságot. Ezt a felszabadult állapotot, amikor teljesen magával sodor minket valami, akkor érjük el, amikor teljesen lefoglaljuk magunkat valamilyen játék vagy kreatív tevékenység közben. Akárcsak a gyerekek, az írók, zenészek, sportolók képesek legtöbbször ennek az állapotnak az elérésére, ami sokkal inkább abból fakad, hogy hogyan csinálunk valamit és nem abból, hogy mi is az a tevékenység. A lényeg az, hogy teljesen arra a dologra koncentrálunk, amit épp csinálunk és átadjuk magunkat az alkotás és a játék élményének, ahelyett hogy aggódnánk a következmények vagy a körülmények miatt.

Sonja Lyubomirsky, a kaliforniai egyetem pszichológusa is talált egy utat az elégedettebb és teljesebb élethez. Ezt a módszert már régóta gyakorolják a vallásos emberek, és tippjeinek nagy része a gyermekek életének is mindennapos része. Szerinte ahhoz, hogy boldogabbnak érezze magát valaki, a következő dolgokat kell megtennie a mindennapokban: sorolja fel mindazokat a dolgokat, amiért hálás az életben. Tegyen apró, kedves gesztusokat mások felé, anélkül, hogy ennek különösebb oka lenne. Bocsásson meg az ellenségeinek, és ne rágódjon folyton a múltbeli sérelmeken. Vegye észre az élet apró örömeit. Viselje gondját az egészségének és gondolkodjon pozitívan. Végül, szánjon időt a családjára és a barátaira. Bár ezek apró dolgoknak tűnnek, a legtöbb ember mégis vonakodik változtatni az életén.