Törvénysértőnek tartják a Nemzeti Földalap tervét

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette: a kormány még a parlament őszi ülésszaka előtt - gazdasági társaság formájában - felállítja a Nemzeti Földalapot. A kormány szándéka szerint ez a gazdasági társaság vásárolná fel a zsebszerződést kötött gazdáktól a földterületeket. A Földalap törvényi garanciáit a parlament alkotná meg ősszel. Az SZDSZ és az MSZP szerint törvénysértő lenne a Földalapot még a nyárom felállítani, mivel a jelenlegi földtörvény szerint gazdasági társaság nem vásárolhat földet.

A keddi kormányülés után a miniszterelnök már létre is hozott egy munkacsoportot a zsebszerződések felszámolásával kapcsolatos kormányzati teendők koordinálására és a Nemzeti Földalap létrehozására. A munkacsoportnak tagja Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési, Dávid Ibolya igazságügyi, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Meglepő módon a csoportot a PHARE ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Boros Imre vezeti. Az új testület már meg is tartotta első tanácskozását.

A munkacsoport megvizsgálja, miként állítható fel azonnal gazdasági társaság formájában a Nemzeti Földalap - mely felhasználhatná a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében részére elkülönített 5 milliárd forintot -, hogy mielőbb megkezdődhessen a korábban illegálisan, zsebszerződésekkel értékesített földek felvásárlása.

Az ellenzék szerint, ha valóban feláll még a nyáron a Földalap, akkor törvényesen még nem tudna hatékony munkát végezni. Először ugyanis törvénymódosításokra van szükség, mivel a jelenlegi földtörvény értelmében gazdasági társaság nem vásárolhat földet.

Még a mezőgazdasági bizottság MDF-es tagja, Medgyasszay László is úgy véli: törvényi felhatalmazás nélkül nem működhet a Földalap. "A kormány bármikor létrehozhat közhasznú társaságot, ahhoz azonban már törvényi felhatalmazás kell, hogy milyen jogosítványokat kaphat az a társaság. Földet adni-venni, elővásárlási joggal élni ugyanis csak törvényi felhatalmazás mellett lehet" - mondta az [origo]-nak. A politikus szerint azonban a gazdasági társaság egyelőre csak például a tartós bérleti szerződések rendezését intézné, és földterület adásvételével csak azután foglalkozna, hogy a parlament megalkotta a szükséges törvénymódosításokat.

A szabad demokraták és a szocialisták azonban nem ennyire optimisták. "Orbán Viktor összekeveri az abszolutisztikus monarchiát a demokráciával" - közölte Kis Zoltán, a mezőgazdasági bizottság SZDSZ-es tagja. "A földtörvény nem teszi lehetővé jogi személynek a földvásárlást. Az elővásárlási jogot, a földfelügyeletet szintén törvény döntheti el. Százmilliárdokat érő földvagyont nem lehet csak úgy odavonni egy társasághoz" - tette hozzá.

Kis szerint valószínűleg kormányrendelettel akarják törvényesíteni a gazdasági társaság jogait, ez esetben azonban várhatóan többen is az Alkotmánybírósághoz fordulnának. "Hasonló lenne a helyzet az Agrárinnovációs Kht.-hoz. Orbán Viktor döntené el, hogy ki kaphat haszonbérletbe földet" - mondta a szabad demokrata politikus az [origo]-nak.

"Orbán Viktor a választási hevületben egyre súlyosabb törvénytelenségekre ragadtatja magát" - közölte Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke. A politikus úgy véli: "A földdel kapcsolatos intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy a gazdák megéljenek, hanem hogy a Fideszt támogató kör tulajdonhoz jusson." Orosz szerint a kormány lejáratja a Nemzeti Földalap gondolatát.

A szocialista politikus állítja: törvényesen nem valósítható meg a kormány elképzelése a gazdasági társaság feladataival kapcsolatban. Azonban a költségvetésben elkülönített 5 milliárd forint kétségkívül nagy mozgásteret ad az intézmény felállításához.

Orosz a kormány zsebszerződések elleni harcát is meglehetősen "kuszának" tartja. Szerinte ugyanis nincs nagy jogi mozgástere a kormánynak ebben a kérdésben, a jogi tanácsadást pedig "porhintésnek" tartja a politikus. "Az EU-megállapodást megkötötték, ezután nincs miről beszélni. A zsebszerződéseket nem kell elővenni, mert a külföldiek úgyis hozzájuthatnak földterületekhez" - közölte.

A kormány által tervezett törvénymódosítások elsősorban arra vonatkoznak, hogy a jövőben hogyan zárják ki a zsebszerződéseket. Az egyik módszer az, hogy használati jogot sem köthet a földre az, akinek nincs tulajdonszerzési joga.

A kormány azt szeretné, ha a gazdák, akik valamilyen megállapodással külföldi termelők birtokába juttatták földjeiket, ezt most önként bejelentenék, és az állam segítségére apellálva a szerződést semmisnek nyilvánítanák. A kormány jogsegély gyanánt tanácsadó irodák felállítását tervezi, ahol a gazdák bemutathatnák szerződéseiket, és a konkrét ügyre próbálnának megoldást keresni a szakemberek.

Orosz szerint a zsebszerződések ellen nemcsak jogi szabályozással lehet fellépni. Szükség lenne arra is, hogy a földből meg lehessen élni, és akkor nem akarná senki sem eladni a földtulajdonát.

Boros Imre tárca nélküli miniszter szerint az ellenzék aggodalma felesleges. Közölte: a cég létrehozására azért van szükség, mert a Nemzeti Földalap létrehozásához valóban törvénymódosításra van szükség, amire legkorábban szeptemberben van lehetőség. Addig is azonban a kormány lépni akar, elsősorban a zsebszerződések visszaszorítása érdekében. "Az állam vehet földet, ezt senki sem kétli. Egy cég - legyen az kht., rt., gt. - az állam mint tulajdonos nevében venne földet. Ennek jogi lehetőségét most dolgozzák ki az igazságügyi tárca szakértői" - mondta a miniszter az [origo]-nak. A jövő héten várhatóan már nyilvánosságra kerül a részletesebb elképzelés. Hogy a későbbiekben - ha elfogadják a Földalapról szóló törvényt - mi lenne a társaság sorsa, azt egyelőre nem tudta Boros megmondani.

Kapcsándi Dóra

Korábbi cikkünk:

A kormány hadat üzent a zsebszerződéseknek

Csak tanácsokat tud adni a kormány a zsebszerződéseseknek

Heteken belül megalakul a Nemzeti Földalap