Még mindig jó üzlet az irodaház

A bérlők a jó megközelíthetőség és a ház szolgáltatásai alapján választanak irodát. Az irodaházak üzemeltetői szerint a viszonylag magas bérleti díj is versenyképes a piacon; a vállatoknak jobban megéri náluk bérelni, mint önálló irodát fenntartani.

Szakemberek szerint egyre inkább a jó helyen lévő, igényes, nagyméretű, könnyen átalakítható, gazdag szolgáltatásokkal kínált irodák iránt van kereslet. A belvárosi "A" kategóriás épületekben 38-45 német márkáért kínálnak egy négyzetmétert havonta, míg a külső területeken 24 és 30 német márka között mozognak az árak. Az úgynevezett belső területeken 30 márka körül alakul az irodák havi bérleti díjának átlaga.

A hagyományos felosztás szerint "A", "B" és "C" típusú épületeket különböztetnek meg. Az "A" kategóriába sorolható iroda teljes műszaki támogatást, légkondicionálást, jó megközelíthetőséget jelent - tudta meg a Népszava Horváth Emesétől, az irodákra szakosodott Skanska fejlesztési igazgatójától. A "B" kategória esetén már nincs légkondicionálás, az épület is kevésbé elegáns. Ezek jellemzően felújított, de csak kevéssé újragondolt "szocreál" betonházak. A "C" kategóriába eső irodaházak esetében az üzemeltetők nem nyújtanak semmilyen kiegészítő szolgáltatást.

A cégeknek - ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások szerint - jobban megéri irodát bérelni, mint megvásárolni az épületet. Bár többen kínálnak teljes, székháznak alkalmas irodaházakat, mégis úgy tapasztalják, a cégek hajlandóak magasabb bérleti díjat fizetni, ha nem kell az iroda üzemeltetésére saját energiát fordítani. Horváth Emese szerint a vállalatok többségének nem profilja az ingatlanvásárlás és -forgalmazás, ezért is bérlik a munkahelyül szolgáló teret. További fontos szempont, hogy a bérlemények egyszerűbben változtathatóak, az igényekhez mérten bővíthetőek vagy átalakíthatóak.

Ősszel várhatóan ismét felélénkül az irodaházpiac, számos cég bővíti vagy változtatja meg majd bérleményeit. Megtudtuk, a korszerű irodák hatalmas, összefüggő tereit mozgatható falakkal választják el, a bútorok szintén könnyedén áthelyezhetőek. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szakember a minőségre esküszik. Egy nagyobb házakat üzemeltető és karbantartó vállalkozásnak teljes körű háttértámogatást kell nyújtania bérlői részére. Az átépítéseket például saját mesterembergárda végzi, ugyanúgy mint a takarítást az épület biztonságának felügyeletét vagy a villanyszerelési munkákat.

Kezd kialakulni egy egységes, kulturált kormányzati negyed a Belvárosban. Ez tovább növeli a belső területek - elsősorban az V. és a VI. kerület - vonzerejét. Szakemberek szerint az európai uniós csatlakozás és az ahhoz kapcsolódó hivatalok, valamint az épülő, egységes kormányzati negyed meghatározhatja a Belváros új arcát. A szabad telkek száma azonban véges, a VII. és VIII. kerületben a régebbi, rossz állapotban lévő házak helyére új lakóépületeket építenek, a tömbrehabilitáció keretében. Ugyanakkor a külső városrészek egyre erősebben kapcsolódnak a fővároshoz. Ma már nem okoz gondot egy törökbálinti irodapark megközelítése. Ezért egyre több cég helyezi székhelyét, irodáit Budapest agglomerációs területeire.

A cégek korábban reprezentatív irodáikat csak a nagy presztízsértékű belvárosi területeken tudták elképzelni, erre utal, hogy "A" kategóriás irodaház régebben csak központi elhelyezkedésű épület lehetett. A mai korszerű irodaházak, zöldkörnyezetben, saját parkolóval igen kedvező megközelítéssel épülnek. Az ipari parkokhoz hasonlóan itt is jellemző, hogy az egy épületben, épületcsoportban működő cégek kedvezően hatnak egymásra. A fejlesztések és az üzemeltetés költségeit könnyedén megosztják, így a bérleti díjak is sokkal kedvezőbben alakulnak.

Az irodaházak egyik új és érdekes változatát képviselik az egykori gyárépületekből kialakított exkluzív központok. Budapest fejlődése magában hordozza a belső városrészekben elhelyezkedő gyárak kialakulását. A város ugyanis fokozatosan terjeszkedett, a késői iparosítás együtt járt a lakóövezetek kiszélesedésével. Számos századfordulón beindult gyár épült, belső és ezért értékes telkeken. A század közepére-végére részben elvesztették termelő funkciójukat, részben elkezdték zavarni a köréjük épülő lakónegyedek nyugalmát. Ma legtöbbjüket lebontják vagy átépítik. Városkutatók szerint igen kedvező ez a változás - a hatalmas területű gyárakat újraértelmezik és a századforduló értékes, gyakran védett üzemeibe új élet költözik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átalakított ipari létesítményekben dolgozókra az igényes, izgalmas, azaz a megszokottól eltérő környezet inspirálóan hat.

(Népszava)