A vírusfertőzés megöli a rákot

A tumorsejtek igen fondorlatos módon képesek kijátszani a szervezet védekezőrendszerét, sokan közülük azonban egy árulkodó jelzést hordoznak. Egy olyan vírus, amely kizárólag ezzel a "leleplező" mutációval bíró sejteket pusztítja el, új utat nyithat a rák kezelésében.

Az összes daganatféleségek mintegy felében jellemző a p53 jelzésű gén meghibásodása (mutációja). A p53-gén a sejtek egyik legfontosabb szabályozó génje, amely a megfelelő ütemű sejtosztódást és a sejthalált felügyeli. A p53-gén által termelt p53-fehérje "élet és halál ura" a sejtben: ha az örökítőanyag meghibásodását észleli, további fehérjék aktiválásán keresztül leállítja a sejtosztódást (amíg megtörténik a hiba kijavítása), vagy - helyrehozhatatlan hiba esetén - beindítja a programozott sejthalál folyamatát. Mindezek miatt a p53-gén ún. daganatelnyomó- (tumor-szupresszor-) gén, mivel nem engedi a mutációt hordozó sejtek osztódását. Amennyiben azonban maga a p53-gén szenved mutációt, beindulhat a sejtek rosszindulatú burjánzása.

Nem csoda, hogy intenzíven keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a p53-gén mutációját hordozó sejteket lehetne elpusztítani, mivel ez számos daganattípus kezelési (gyógyítási?) lehetőségét ígéri.

A Peter Beard vezette kutatócsoport (Swiss Institute for Experimental Cancer) vizsgálatai szerint egy ártalmatlan emberi vírus éppen erre a feladatra képes. A kutatók ún. adeno-asszociált vírusokat (AAV) tenyésztettek laboratóriumban, amikor felfedezték, hogy a megfertőzött sejtek közül azok pusztulnak el, amelyekben nem termelődik a p53-fehérje. A véletlen eredmény nyomán tovább vizsgálódva azt találták, hogy a vírussal megfertőzött egerekben a daganatok zsugorodásnak indultak.

Figyelemre méltó, hogy az AAV akkor is képes volt elpusztítani a tumorsejteket, ha DNS-molekulájának csupán a végeit használták fel. Beard szerint a vírus egyszálú DNS-e valamilyen módon a sejt meghibásodott DNS-ét utánozza. A szál végei ugyanis visszahajlanak, s ez a szerkezet becsapja a sejtet, mivel az azt "gondolja", hogy saját, kétszálú DNS-e hibásodott meg. A p53-fehérje hiányában - amely képes lenne elindítani a hibát kijavító folyamatokat - a sejt öngyilkosságot követ el.

Ez azért is nagyon érdekes, mert arra utal, hogy a programozott sejthalálnak egy olyan anyagcsereútja is létezik, amely független a p53-as gén működésétől, s amelyet a sejt számára szokatlan DNS-szerkezet indít be.

Jelenleg már folynak olyan klinikai próbák, amelyekben egy genetikailag módosított adenovírus szelektíven pusztítja el a p53-as mutációt hordozó sejteket. Az új felfedezés a módszer biztonságosságának további fokozását ígéri, mivel az igen apró, az emberre valóban ártalmatlan AAV esetében sokkal kevésbé kell a vírusfertőzés mellékhatásaitól tartani. A kutatók most a DNS szelektív célbajuttatásának módszereit keresik, s azt a legkisebb DNS-mennyiséget próbálják meghatározni, amellyel még lehetséges a célsejtek elpusztítása.

A témához kapcsolódó oldalak:

Infection kills cancer
Angol nyelvű beszámoló a cikkben ismertetett eredményekkel (Nature Science Update), az eredeti Nature-cikkre való hivatkozással.

Élet és halál urának működése
2001.06.11. Amerikai kutatók jelentős lépést tettek annak megértésében, hogyan tartja távol a legfontosabb daganatelnyomó gén a sejteket a rákossá válástól, végső esetben öngyilkosságba kergetve őket.

Egy buta kis vírus szétzúzza az agytumorokat
2001.06.20. Egy igen egyszerű, az emberre egyébként ártalmatlan vírus a biztos halált jelenti az agydaganatok tumorsejtjei számára. A klinikai próbák hat hónapon belül megkezdődhetnek. Kérdés azonban, hogy e kis kórokozó nem fog-e "átvágni" bennünket.