Az APEH sem tudja behajtani a kinnlevőséget

"Kísérleti jellegű" és nem kellően előkészített az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) első ízben októberre tervezett számlaegyenleg-értesítési projektje - állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentésében. A négymillió tb-járulékfizető kiértesítése 1,5 milliárd forintba kerül azon a 2,8 millió dolláron túl, amit az ONYF annak a Fidesz közelinek tartott IT-COM Kft.-nek fizet a projekthez szükséges számítógépes programért, amely versenytárs nélkül nyerte el tavasszal a közbeszerzési eljárást.

Az ONYF első ízben idén októberben értesíti a mintegy négymillió járulékfizetőt, hogy egyéni számlájára tavaly mekkora összegben érkeztek befizetések. A nyugdíjbiztosító így szeretné ellenőriztetni a munkavállalókkal, hogy munkaadójuk befizette-e az utánuk bejelentett járulékot. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent jelentése szerint a projekt "nincs megfelelően előkészítve", ezért az mindössze "kísérleti jellegűnek minősíthető" - fogalmaz a jelentés. A négymillió számlaegyenleg kiküldése 1,5 milliárd forintot emészt fel azon a 2,8 millió dolláron felül, amit az ONYF - a Fidesz közelinek tartott - IT-COM Kft.-nek fizet a projekthez szükséges programokért. A kis számítástechnikai cég versenytárs nélküli, meghívásos közbeszerzési pályázaton nyerte el a szoftver megírására kiírt pályázatot, miután az ONYF felmondta az előző szállítóval kötött szerződést, mivel az nem teljesítette a megbízást.

Az informatikai rendszerek kialakítására 1995-2000 között 12,3 milliárd forintot költött a nyugdíjbiztosító, amelynek eredményeként egyes részterületeken jól működő informatika jött létre, ám ezek összekapcsolása sem házon belül, sem a követeléseket kezelő APEH-hel mind a mai napig nem megoldott. A jelentésben a számvevők megjegyzik, hogy mind a mai napig nincs átfogó informatikai koncepciója az ONYF-nek.

A számvevők jelentésükben kitérnek a Nyugdíjbiztosítási Alap politikai felügyeletére, amit jelenleg a pénzügyminiszter gyakorol, ám ennek ellenére nem megoldott mind a mai napig az egységes szakmai irányítás. Ugyanis a "nyugdíjpolitika alakításáért kormányzati szinten önállóan egyetlen tárca sem felelős" - szögezi le a jelentés. A számvevők szerint a korábbi önkormányzati ellenőrzés nem váltotta be a rendszerhez fűzött reményeket, mivel az 1990-es év elején elfogadott törvény nem volt kellően átgondolt. 1998 óta a kormány felügyeli a tb-alapok működését, korábban külön államtitkár foglalkozott ezzel a kérdéssel, ma pedig a pénzügyminiszter látja el a nyugdíjalap felügyeletét. A nyugdíjalap esetében a miniszteri felügyelet nem tekinthető végleges megoldásnak, ugyanis a szociális tárca szerepe a kormányzati működésben nem tisztázott. Ezért az ÁSZ a kormányt a nyugdíjlap felügyeletének végleges rendezésére szólította fel a jelentésében.

A nyugdíjalap pénzügyi önállóságáról sem lehet ma már beszélni - olvasható a jelentésben, hisz a nyugdíjakra kifizetett milliárdok 88,7 százalékát fedezik a járulékbevételek, s ma már egyre nagyobb szerepet kap a költségvetési támogatás. A '98-as nyugdíjreformmal életre hívott magánpénztárak tőkekivonó hatása, illetve a gazdaságpolitikai okokból meghirdetett társadalombiztosítási járulékcsökkentések miatt idén a költségvetés 160, jövőre pedig már 240 milliárd forinttal támogatja az alapot. Nem megoldott a nyugdíjalap kintlevőségeinek behajtása, ezen a helyzeten a behajtás APEH-hez delegálása sem változtatott érdemben - állítja az ÁSZ. Az adóhivatal sem 1999-ben, sem tavaly nem tudott a kintlevőségekről megbízható információval szolgálni, sőt a 2000-es kintlevőségről a jelentés elkészítéséig semmilyen adattal sem szolgáltak a számvevőknek. Az adóhivatal adatai szerint 1999-ben a nyugdíjalap követelése 189,2 milliárd forintra rúgott.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

ÁSZ