Legrosszabb esetben stagnálás jön

Legrosszabb esetben stagnálásra számíthat a lakásépítési piac jövőre és 2003-ban. A költségvetési támogatások ugyanis elegendőek a "szinten tartáshoz". A lakásépítés a gazdaság motorja, mert 10 ezer bérlakás a nemzeti összterméket 0,8 százalékkal növelheti - hangsúlyozta Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért Szervezet elnöke. S miután ma is túl sok a megoldatlan kérdés, a legnagyobb ágazati cégeket tömörítő szervezet lakásügyi minisztérium felállítását követeli.

Készüljön olyan program, amelynek alapján évente legalább 40 ezer lakás vagy családi ház épül, illetve 10 ezer bérlakás. Az utóbbi megoldást jelenthet a középrétegek számára, igaz, a programhoz szükség lenne 20 milliárdos költségvetési támogatásra. Tény viszont, hogy a büdzsé támogatásának reálértéke évről évre nő, s közelíti az uniós átlagot. A lakásépítés a gazdaság motorja lehet, mert 10 ezer új bérlakás 117 milliárd forinttal gyarapíthatja a GDP-t, 50 ezer új munkahelyet teremthet, 7 százalékkal mérsékelve a munkanélküliséget - állítja Földi Tamás.

A bérlakások építéséhez közhasznú társaságokat kell alakítani, átvéve akár a lengyel, akár a szlovén módszert. Az ügy súlya, illetve a megoldásra váró kérdések bonyolultsága miatt pedig szükség lenne egy önálló lakásügyi minisztériumra. Az említettek mellett egy kutatóbázis működtetése, a törvényi háttér vagy éppen a minőségi lakásépítés megteremtése érdekében.

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója szerint a lakásépítés negatív trendje 1994-től megfordult, és 1999-től ismét felgyorsult. A jelenlegi növekedés ugyan stabil, ám lassulhat, sőt akár meg is állhat. Igaz, a kormányzati támogatás szintje már elegendő ahhoz, hogy jövőre és 2003-ban ne következzen be visszaesés.

A két éve indult fellendülés alapja a növekvő lakossági jövedelem volt, s a támogatási rendszer pozitív változásai hatékonyan erősítették a folyamatot. A korlátok azonban már most is láthatóak. Az, hogy a nagyságrend valószínűleg középtávon sem haladja meg az évi 40-45 ezres új lakásszámot. Merthogy szinte minden feltétel módosult az elmúlt 15 évben, s így, ha esetleg ismét lenne 4 százalék körüli lakáshitel, akkor sem számíthatunk arra, hogy ismét megélje az ország az előző rendszer "népépítkezés"-nek nevezett korszakát.

Az építés szerkezetében a legfontosabb módosulás, hogy 50 százalék fölé nőhet a vállalkozói szervezés aránya. Ugyanakkor már tavaly és idén is a növekedés leginkább a három- és több-szobás otthonokra volt jellemző. A változás ellenére ma is túl magas a kis alapterületű lakások aránya. Az egyszobás lakások nem felelnek majd meg középtávon a várhatóan módosuló előírásoknak, ráadásul kérdéses az értékesíthetőségük is.

Figyelemre méltó azonban, hogy augusztus végéig alig több mint 10 ezer volt a szerződések száma az új lakásokhoz felvehető támogatott hiteleknél, miközben csak az első fél évben 21 ezer építési engedélyt adtak ki. Magyarán ez azt jelenti, hogy a hitelek iránti igény növekedése akkor sem áll le a jövőben, ha a lakásépítés volumene már nem nő tovább. Ugyanakkor nagyobb lesz a nem támogatott lakáscélú hitelek iránti igény is. Ellentmondva annak a korábbi félelemnek, hogy az új lakások építésének támogatása erős torzulásokat okoz az ágazat működésében. A nem támogatott hiteleket ugyanis felújításra, használt lakások vásárlására, bővítésére veszik igénybe.

Nehezíti azonban egy tiszta kép kialakítását a lakásépítésben, hogy a statisztika nem tükrözi a többszörös építési engedélyek kiadását. A telekvásárlók és engedélyt kérők ugyanis idővel eladhatják az ingatlant, a vevő pedig ismét kérhet engedélyt. Varga Dénes egy másik furcsaságra is felhívta a figyelmet. Az idén megfigyelhető volt, hogy az építési engedélyek számától jelentősen elmaradt az építőanyagok iránti kereslet alakulása. Ezzel a zavarba ejtő jelenséggel a jövőben kevésbé kell számolni.

Felújításra váró otthonok

Az 1998-ban 7000-9000 milliárd forintra becsült magyar lakásvagyonhoz évente 70-144 milliárd forintnyi felújítást és karbantartást kellene társítani - közölte Baross Pál, a Kolpron Budapest Kft. ügyvezető igazgatója -, azaz a lakások értékének 1-1,6 százalékát. Ma azonban nagyságrendekkel maradnak el ettől a rendelkezésre álló források. A mennyiséget tekintve Budapesten csaknem negyedmillió 1945 előtt épült lakás, illetve 110 ezer panellakás idősebb húszévesnél. Hozzájuk "csatlakozik" 260 ezer ötvenévesnél régebben épült lakás a vidéki városokban. A falvakban pedig 450 ezer lakás idősebb ötvenévesnél, s mellettük 372 ezer a komfort nélküli.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed Ingatlan rovata