Csehák: Pénz, idő és együttműködés kell az egészségügy rendezéséhez

Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter vendégeskedett kedden az [origo] Társalgójában. A miniszter asszonyt faggatták az olvasók a nővérek béremeléséről, a kórházprivatizációról, a következő száznapos program terveiről és egyéni orvosi problémákról is. De megtudhatták a látogatók azt is, hogy Csehák Judit jobban szereti az aludttejet a joghurtnál, és hogy dohányzásellenes.

A nyomorszint feletti kategóriákban miért nincs jövedelemtől független (közlekedési, benzin- vagy autóvásárlási) támogatás mozgássérülteknek? (Barnanna)

Csehák Judit: A mozgáskorlátozott támogatásnak 10 éves múltja van, büszkélkedhetek azzal, hogy ennek a támogatásnak az igénybe vételét az előző miniszterségem idején tettük lehetővé 89-90-ben. Ez egy nagyon fontos és jelentős anyagi támogatás volt, amit egyre többen szerettek volna igénybe venni. Nem csak azok, akik mozgássérültek voltak, hanem az idős emberek is, akiknek valamilyen betegség miatt romlott a mozgása. Ezért kellett anyagi okból egy határt húzni hogy milyen betegségekre terjedhet ez ki és milyen jövedelemhatárig lehet igénybe venni. Ma valójában a fogyatékostámogatás (ami 65-80%-a minimum nyugdíjnak) ad elsősorban anyagi segítséget.

Miért csak akkor fizeti a tb például a gyógytornászt, ha a beteg megy a rendelőbe? Miért nem lehet valahogy elszámolni a gyógytornát, ha házhoz jön a gyógytornász? (Barnanna)

Csehák Judit: Sajnos a házi ápolás és az otthoni ellátás rendszere nagyon szűkös. A legutolsó parlamenti ülésen csoportosítottunk át pénzt erre a feladatra, hogy minél több embert tudjunk elérni, és ne a kórházban, rendelőintézetben, hanem otthon tudjunk ellátást biztosítani számukra. Ezt a célt szeretnénk elérni a gyógytornászok esetében is.

Körzetben, háziorvosnál dolgozom vállalkozásban alvállalkozóként. Eddig minimálbért kaptam, de előtte 28 évig közalkalmazott voltam. Az én bérem hogyan fog emelkedni? Akkor most az 50 ezer forint után vagy pedig a közalkalmazotti éveket beszámítva kapok emelést? (Ápolónő)

Csehák Judit: Nem a minimálbér után kapja az emelést, hanem a háziorvos egy olyan összegnek kapja meg az 50 százalékát, amilyen összeggel kellene annak a közalkalmazásban lévő, hasonló végzettségű ápolónő bérét emelni, mint amilyen ön, aki nem közalkalmazott.

Mi arra a garancia, hogy azt az emelést teljes egészében megkapom az orvostól? Honnan tudom meg, hogy mennyi emelésben részesülök? (Ápolónő)

Csehák Judit: Természetesen nyugodtan lehet érdeklődni az egészségpénztárnál, az orvos ezt az összeget semmi másra nem használhatja fel, csak béremelésre. Ha másra használná fel, az egészségbiztosítás visszafizettetné vele ezt az összeget.

Hogyan kérték fel, hogy eljöjjön chatelni? Egyből elvállalta? (DarkLigthMan)

Csehák Judit: Egyből és boldogan :-)

Mit gondol az egészségügyi helyzetről? (Marlon)

Csehák Judit: Egészségügyi helyzet persze minden országban van, a leggazdagabbak is törhetik a fejüket, hogy az öregedő lakosság megfelelő egészségügyi ellátását hogyan biztosítsák. De persze szeretném én az ő gondjukat, hiszen nálunk, a lakosság egészségi állapota sokkal rosszabb, és sajnos nem is vagyunk olyan gazdagok, mint az EU országai, ahova csatlakozni fogunk. A problémák megoldásához pénz kell, idő és az érintettek segítsége és együttműködése is. Én mind a háromban bízom, hogy meglesz.

Fognak a kórházak pénzt kapni az államtól a fejlesztésre (mint például új CT-k, MR-ek)? (Louisiana)

Csehák Judit: Automatikusan semmi esetre sem. Műszert természetesen igen sok pénzért és a korábbiaknál sokkal nagyobb mennyiségben kell vásárolnunk. De még abban sem vagyok biztos, hogy vásárolnunk kell, hiszen a szükséges szolgáltatásokat megvehetjük a CT-t üzemeltető magáncégtől is. Egy ilyen szerződést akkor szabad megkötni, ha az adott vizsgálatot 10 millió állampolgár számára képesek vagyunk megfinanszírozni.

Azt olvastam a Népszabadságban, hogy az egészségügyiek jövőre dupla reálbérben részesülhetnek. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt az orvos kifizeti nekem. Hogyan lehetne ezt szabályozni? Nem tervezik, hogy a körzetekben valahogyan rendezik az ápolók bérezését? Mert most lehet alkalmazott, közalkalmazott, esetleg alvállalkozó. (Ápolónő)

Csehák Judit: A foglalkoztatás viszonyain nem kívánok változtatni, annál is inkább, mert a háziorvosok 90 százaléka vállalkozó. Az ő munkatársaik nem lehetnek közalkalmazottak. Az viszont valóban megoldandó, hogy ne minimálbérrel legyen bejelentve az a munkatárs, aki ha közalkalmazott lenne, esetleg a dupláját kereshetné, mint a jelenlegi jövedelme. A mostani béremeléssel biztosan sok körzeti ápolónőt ki tudunk mozdítani a minimálbéres alkalmazásból, hiszen az alkalmazó orvos nem költheti másra a béremelésre szánt összeget.

Nem lehet közvetlen szerződést kötni a vállalkozó házibeteg-ápolónőnek? (Ápolónő)

Csehák Judit: Az egészségpénztárral? Ha erre gondolt, akkor ezt nem tartom kizártnak a jövőben, hiszen a jövő egészségügyében nem csak a diplomások és az orvosok, hanem a szakdolgozók "szabadfoglalkozását" is elképzelhetőnek tartjuk. Háziápolásban jelenleg is vannak önálló vállalkozások.

Várható-e az egészségügyi felelősségbiztosítás ügyében aktívabb állami szerepvállalás? Van-e erről konkrét elképzelés is? Mikortól? (Serverus)

Csehák Judit: A vállalkozó orvos helyett az állam semmi esetre se fog felelősségbiztosítást kötni, hiszen minden vállalkozásnak az a lényege, hogy felelősséget kell vállalnia az általa nyújtott szolgáltatásért. A minisztériumnak az a kötelessége, hogy előírja és ellenőrizze, hogy a vállalkozónak legyen felelősségbiztosítása. Az is dolga persze, hogy a vállalkozó a szolgáltatásai árában érvényesíthesse a felelősségbiztosítás költségeit.

Az első 100 napos program ESZCSM-re vonatkozó része mennyiben valósult meg? A második 100 napos program ESZCSM vonatkozásairól van-e már konkrét elképzelés? (Serverus)

Csehák Judit: Az első 100 nap programját mi is az első 50 napban már teljesítettük (19 000 forintos nyugdíjkiegészítés, családi pótlék emelése stb.). De többet is tettünk természetesen, mint amit erre az időszakra vállaltunk, hiszen nagyon komoly problémákat kellett nagyon rövid idő alatt megoldani. A második 100 napra is összeállítottunk egy vaskos javaslatcsomagot. A miniszterelnök és a pártelnök egyetértenek abban, hogy a második 100 nap intézkedéseinek az esélyegyenlőséget és a versenyképességet kell javítaniuk, így a javaslataink is erre vonatkoznak. A születés előtti pillanattól a legidősebb emberekig, a hajléktalanságig bezárólag.

Mikor alakulhat meg az ápolói kamara? (Ápolónő)

Csehák Judit: Ismereteim szerint parlamenti képviselők már most, a parlament szeptember 10-i indulásakor be fogják nyújtani ezt a törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy jövő év elejétől bizonyára létrejön ez a szervezet.

A vállalkozó ápolónő a közalkalmazotti bér minden vonzatával együtt kapja ezt az emelt összeget? (Ápolónő)

Csehák Judit:Természetesen a közalkalmazottak béremelése sem vonatkozik minden bérelemre, tehát munkahelyi pótlék emelésében nem részesülnek, viszont az ügyeleti díj a bérhez hasonló mértékben emelkedik. Ha azt kérdezi, hogy a társadalombiztosítási járulékkal, tehát a közterhekkel együtt kapja-e meg a béremelés összegét a vállalkozó ápolónő, akkor (kicsit bizonytalan ugyan) azt válaszolom, hogy ezzel együtt kapja kézhez az összeget.

Milyen terepei vannak az együttműködésnek a GYISM-mel? A megelőzésre mintha egyre kevesebb figyelem jutna, a szónoklatokat leszámítva. (andreijs)

Csehák Judit: Igen nagy nyilvánosság előtt jelentette be a korábbi miniszter egy évvel ezelőtt a népegészségügyi program indítását, azonban a végrehajtáshoz sem az elmúlt évi, sem az idei költségvetésben nem biztosítottak egyáltalán fedezetet. Nekünk, akik vállaljuk (mert szakmainak vállalhatónak tartjuk) ennek a programnak a végrehajtását, az a dolgunk, hogy a jövő évi költségvetésben már megfelelő források álljanak rendelkezésre a 10 éves népegészségügyi program tényleges elindításához. Egyébként már egy elfogadott (általunk megnyújtott) parlamenti határozat kötelez bennünket arra, hogy decemberben tárgyalja meg a parlament is az elkészített népegészségügyi programot.

Mi lesz a kórházprivatizációval? Végbemegy a már előkészített úton? Esetleg lesz-e valamilyen változás? (Pilaf)

Csehák Judit: A kórháztörvény végrehajtását - mivel a törvény néhány ponton változtatásra szorul - csak jövő év március 31-ig függesztettük fel. A módosító javaslatokról ősszel dönt a parlament, ezért ahol elkezdték a gazdálkodási formák átalakításának előkészítését, ott ezt folytatni lehet. Addig is a kórházak adósságait kell rendezni, mert tartozással a kórház nem alakítható át.

Lesz saját épülete a mentőkórháznak, vagy ez nem az állam dolga, és a Koltóiban marad? (Louisiana)

Csehák Judit: A mentőkórház elhelyezésén nem kívánunk változtatni, kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi működés körülményein bizonyos pontokon változtatni kell. A régi épületet nem adjuk el, más célra fogjuk hasznosítani.

Miért hiszik azt, hogy a Fidesz hibákat követett el? Honnan tudják, mi a helyes? (DrDamasta)

Csehák Judit: Korántsem vagyok az az ember, aki szakmai kérdésekben megfellebbezhetetlennek tekinti a saját álláspontját. Aki figyelt ránk, annak azt is tudnia kell, hogy sem a népegészségügyi, sem az egészségügy konszolidációs és modernizációs programjában, sem a jövőkép tekintetében nem tértek el jelentősen a szakértői álláspontok a Fidesz és a szocialisták esetében. Mi azonban meg akarjuk valósítani az elképzeléseinket, és bár mi is merünk álmodni, belőlem sem hiányzik a képzelőerő. :-) Azonban reálpolitikus is vagyok, meg elég öreg. Tudom, hogy csak arra fognak emlékezni a munkámból, amit ténylegesen meg is valósítok, meg a hibáimra persze :-)

A privatizációk során nem fordulhat elő olyan, hogy egy osztályt mondjuk a vezető orvos privatizál, és utána a neki nem szimpatikus kollégákat "eltávolítja"? Lesz ez ellen valami védekezés? (Lombarda)

Csehák Judit: Erős félreértésekkel lehet találkozni a szakmában az egészségügy privatizációját illetően. Az egészségügyi intézményeket nem akarjuk eladni, és különösen nem a személyzetnek gondolnánk értékesíteni, arról van ugyanis szó, hogy a magyar egészségügybe nagyon rövid idő alatt 300-500 milliárd forintot kellene ahhoz beruházni, hogy európai színvonalú körülmények között dolgozhassunk és gyógyulhassanak az emberek. Ezt az összeget nem tudjuk kizárólag a költségvetésből megszerezni, külső befektetőkre van szükség. A privatizáció elsősorban úgy fog végbemenni, hogy a befektetők beruháznak a kórházainkba, műszereket telepítenek, tulajdonrészt szerezhetnek és szolgáltatásokat nyújtanak magánbefektetőként. De mindezt úgy akarjuk lehetővé tenni, hogy egészben tartjuk a kórházat, arra törekszünk, hogy a vásárló, a társadalombiztosítás ne az egyes szolgáltatókkal hanem a gazdaságilag önálló kórházzal álljon szerződésben. Mindez persze azt nem zárja ki, hogy az új tulajdonosok ne szüntessenek meg bizonyos részlegeket, ne alakítsák át a struktúrát és ne mondjanak fel olykor az alkalmazottaknak. Ezért a tulajdonosváltás folyamatában bizony munkajogi védelmet is biztosítani kell, annál valamivel jobbat, mint a magyar gazdasági egységek privatizálása során a munkavállalók az elmúlt évtizedekben megkaptak.

A probléma az, hogy a biztosítók egyrészt kezdenek kivonulni a felelősségesdiből, másrészt csak ötmillióig biztosítanak, a perértékek pedig már 50 millió körül járnak - nemcsak háziorvosokra, hanem intézményekre is gondolva ez könnyedén csődbe juttathat bármilyen egészségügyi szolgáltatót. Valószínűleg szükség lenne valamilyen szabályozásra vagy aktívabb állami szerepvállalásra. (Serverus)

Csehák Judit: Nyilván csak kockázatközösségek szervezése jelentene megoldást, ezzel foglalkozunk.

A dohánylobbi nagyon eredményesen akadályoz meg egy csomó megelőző intézkedést. Ön dohányzik? Mennyire elkötelezett ezen a területen? (Bushido)

Csehák Judit: Nem dohányzom, és sem a férjem, sem a gyerekeim, sem a sajtófőnököm, és a szobámban sem szabad dohányozni. :-) De nem vagyok militáns, és nem is hiszek a tiltások eredményességében. Bizonyos betegségek esetében persze az orvos erre időnként rákényszerül. Tisztában vagyok azzal, hogy miután a dohánylobbi kiszorult Amerikából, jelentős összeget költ arra, hogy Kelet-Európa politikusait megvásárolja és befolyásolja a fogyasztót. A dohánylobbik elleni harcban rám lehet számítani.

Mi a véleménye a közelgő önkormányzati választások kapcsán az orvosok összeférhetetlenségéről? Valóban fel kell számolniuk a praxisukat 30 napon belül, ha megválasztják őket? (Bushido)

Csehák Judit: Nem kell felszámolni a praxist, csak a területi ellátásra vonatkozó szerződésüket kellene felmondani az önkormányzattal. Azonban én ezt sem tartom megfelelő megoldásnak. A parlament első munkanapján benyújtottam egy javaslatot ennek a korlátozásnak a feloldására, azonban a diszkriminatív jogszabály eltörlésére (amihez kétharmados parlamenti többség kellene) eddig elegendő számú támogató hiányában nem kerülhetett sor. Reménykedem, hogy az Alkotmánybíróság gyors döntést hoz, és az esélyt ad arra, hogy a háziorvosok is választhatók legyenek.

Egy ismerősömnek súlyos gerincsérve van. Az SZTK-ban nem kap olyan szakszerű kezelést, mint egy magánorvosnál, ami persze nagyon drága kezelési procedúra. Nincs rá mód, hogy a tb támogassa a nem SZTK-ban történő kezelés költségeit? (Pehelyke)

Csehak Judit: A reformelképzeléseim között szerepel egy olyan módosítás, változtatás a tb-jogszabályokban, amelyik lehetővé tenné, hogy az adott szolgáltatás társadalombiztosítás által fizetett díjának egy részét (mondjuk 60-80%-át) kifizetnénk akkor is, ha a páciens magánorvost vesz igénybe. Ebben az esetben versenyeznének a szolgáltatók, és nagyobb lenne a betegek választási lehetősége.

Miért csak egy évig kapják az özvegyi nyugdíjat az özvegyek? Utána nem kell nekik enni? (Szodizs)

Csehák Judit: Az özvegyi nyugdíjat egy évig azok az özvegyek kapják, akik nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve azok is, akik elértek, de utána már állandó özvegyi nyugdíjra is jogosultak.

Jelenleg a minimálbér vonzataira sem kaptuk meg az illetményt, pénz tehát nem volt elég a tb, adó, járulékok.. stb. vonzatokra. (Ápolónő)

Csehák Judit: Természetesen az "államnak" és a minisztériumnak a polgári jogviszonyokra és a magánmegállapodásokra nem lehet befolyása. Én egészségpolitikusként helyteleníthetem, ha egy vállalkozó orvos zsebből fizeti az alkalmazottat, és olyan kevés pénzt biztosít a részére, amiből csak a minimálbér felére és fél munkaidőre tudja magát bejelenteni. Kötelezni csak arra lehet, hogy az ellátandó betegek érdekében hivatalosan is nyolcórás alkalmazottat foglalkoztasson. Tudom természetesen, hogy a községekben számos esetben kiszolgáltatottak lehetnek az alkalmazottak, és kénytelenek a diktált feltételeket elfogadni. Hosszú távon azonban nem ez a megoldás. Miután ők többnyire nem szakszervezeti tagok, ezért számukra a szakdolgozói kamarán keresztül adódik lehetőség érdekeik érvényesítésére.

Köteles-e az orvos állni a vállalkozó nővér továbbképzését, vagy azt magának kell fedeznie? (Ápolónő)

Csehák Judit: Nem, nem köteles

Mikortól közelítünk az uniós patikai árrés felé? (Lessy)

Csehák Judit: Folyamatosan.

Milyen intézkedésekkel próbálják itthon tartani az orvosokat, ápolókat? Nem fél-e attól, hogy az EU-integrációt követően elnéptelenednek a kórházak? Persze beteg lesz elég. (Bushido)

Csehák Judit: Nehezen pótolható veszteséget elsősorban az ápolószemélyzet hiánya okozhat. Nem azért, mert az orvosra kevésbé van szükség, hanem az orvoslétszám az ellátott betegekhez viszonyítva jobb, mint a nem orvos diplomával rendelkező munkatársak aránya. Elsődleges célunk mindenképpen az kell hogy legyen, hogy megérje itthon az egészségügyben dolgozni. A jelenlegi béremelés az egészségügyiek számára szervezett kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztár létrehozása, a hűségjutalom bevezetése, a képzés-továbbképzés támogatása, a lakástámogatás kiépítése, a szakmai kör engedményes nyugdíjrendszerének a kiépítése esélyt teremthet a munkatársaink megtartására. Jó hír, hogy máris sokan visszajöttek, van ahol 10-15%-kal csökkent a nővérhiány.

Ha valaki ledolgozott 42 évet, 50%-os egészségcsökkenése van, nem veszik fel sehová 57 évesen, az az ember mit kezdjen magával? (bajzo66)

Csehák Judit: Mivel nemcsak egészségügyi, hanem szociális miniszter is vagyok, kötelességem a munkaügyi miniszter úrral együtt ennek a gondnak a megoldásával is foglalkozni. Mi még ebben az évben lehetővé kívánjuk tenni, hogy a gyermek 1 éves korától bármelyik nagyszülő is elmehessen gyesre. Az idősebb emberek egy részénél ugyanis a munkaviszonynak számító gyes igénybevétele esélyt adhat nem csak a jövedelemszerzésre, hanem arra is, hogy szolgálati időt szerezzenek a nyugdíjkorhatárig. Én azt szeretném, ha ez a lehetőség a következő évben már nem csak a nagyszülők számára lenne biztosítható, hanem mindenki számára, aki hajlandó két-három éves gyermek felügyeletét elvállalni (nem kell rokonnak lenni sem). Ugyanígy keressük a lehetőségét annak, hogy megfelelően díjazni tudjuk azokat, akik idős családtagok vagy idős emberek ápolását vállalják. Ez a tevékenység is jövedelmet biztosítana, és munkaviszonynak számítana. A példáim arra szolgáltak, hogy bemutassam: az egészségükben károsodott emberek számára is kell és lehet a méltóságteljes jövedelemszerzésre esélyt teremteni.

Milyen támogatásokat remélhetünk az EU-csatlakozást követően? Változik a pontrendszer, vagy alapjaiban új struktúrát veszünk át? (Bushido)

Csehák Judit: Az Európai Unió elsősorban a regionálisan összehangolt fejlesztésekre ad támogatást. Már most szeptemberben elő kell készítenünk azokat a terveket, amelyekhez 2004-ben támogatást kérünk. Komoly lemaradást kell pótolnunk, és nagyon felelősségteljes ennek a feladatnak a megfelelő előkészítése.

Privatizált kórházunk van már: Telki. Az ön fizetéséből tudna ott szülni, miniszter asszony, de sokaknak megfizethetetlen lesz a magas színvonalú ellátás - talán már ma is az. (Bushido)

Csehák Judit: A Telki nem privatizált kórház, hanem magánkórház. Csak hozzávetőlegesen ismerem az árait, és ha lenne pénzem, se mennek a Telkibe szülni. A Telki ugyanis nem az orvosi szaktudásban, hanem a hotelszolgáltatásban tud többet nyújtani, mint a fővárosi kórházak többsége. Természetesen vannak, akiknek megéri kifizetni ezért a többletért a magánkórház díjait. A magánszolgáltató profitot is tartalmazó árait természetesen csak egy magasabb költségvetésből tudjuk finanszírozni, illetve abban az esetben, ha magánmegtakarításokat is képesek leszünk szervezni. Elsősorban nem az alkalmazottak magánbefizetéseiből, hanem a munkáltatók tagdíjfizetése révén. Remélem, hogy ezen a területen a következő 2-3 évben gyorsan tudunk előrelépni. Előbb kell az előtakarékosságot megszervezni, és utána lehet az árakat majd európai szintre emelni.

Egészséges-e, ha Danone joghurtot iszom ? (kidlucas)

Csehák Judit: A Danone-nak biztos hasznára válik, én sima, pincében tárolt aludttejen nőttem fel. De hát velünk, a fogyasztókkal bizony sok felesleges dolgot megfizettetnek, és ebből legjobb eset, ha a márkanevet fizetjük meg.

Csehák Judit: Köszönöm a kérdéseket, találkozzunk máskor máshol is!

Augusztus 29-én (csütörtökön) 14 órakor Magyar Bálint a vendégünk a Társalgóban. Mindenkit szeretettel várunk!