Ausztria mostohán bánik a menekültekkel

Ausztriában a belügyminisztérium egy október elején életbe lépő, de már napok óta alkalmazott irányvonala értelmében a továbbiakban az állam nem biztosít ellátást minden pénztelen menekültnek, s a tényt pénteken bírálta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is.

A problémát az "SOS embertárs" elnevezésű karitatív szervezet tárta a nyilvánosság elé azzal, hogy például az Indiából, Bangladesből vagy Örményországból érkezők nem kapnak ellátást, s ez azt jelenti: eleve feltételezik róluk, hogy nincs nyomós okuk a menekülésre és ezzel joguk a tisztességes menedékjogi eljáráshoz sem. A múlt héten a traiskircheni menekülttáborból 130 embert tettek az utcára, köztük egy anyát két hónapos kisbabájával, noha a hőmérséklet éjszaka már fagypont körül van.

Az UNHCR bécsi irodájának vezetője, Karola Paul pénteken bírálta a minisztériumi irányvonalat, amely - mint mondta - sérti az érvényes jogszabályokat, ellentétes az Európai Unió terveivel, és csak azt segíti elő, hogy a menedéket keresők továbbmenjenek más európai országokba, hiszen nincs más választásuk. A belügyminisztérium visszautasította a bírálatot, amely szerint az eljárás sérti az érvényes jogszabályokat, s arra mutatott rá: az ellátás csak azoknak jár, akik segítségre szorulnak, menedékjogért folyamodtak, és jó kilátással rendelkeznek a kérelem kedvező elbírálására, de a vonatkozó törvény ezt sem írja elő kötelező érvénnyel.

Ernst Strasser belügyminiszter arra hivatkozott, hogy Ausztriában a menedéket kérők száma erősen emelkedik, idén a tavalyinál 25 százalékkal többre számítanak, miközben Németországban várhatóan 17, Spanyolországban 25 százalékkal csökken a szám. Strasser felhozta azt is, hogy tavaly óta az ellátási helyeket 3000-ről 7000-re több mint megduplázták.

Caspar Einem volt belügyminiszter, az Osztrák Szociáldemokrata Párt szóvivője európai ügyekben merő cinizmusnak nevezte utóda intézkedését, és rámutatott: Ausztriában az a menekült, aki nem részesül ellátásban, nem dolgozhat, és nem is kerülhet összeütközésbe a törvénnyel - mert ez kizárja kérelme kedvező elbírálását -, így felmerül a kérdés, hogy mit tegyen.

Maria Vassilakou, a Zöldek emberi jogi szóvivője azt tette szóvá, hogy az intézkedés ellentétben áll a nemzetközi irányvonalakkal, és nem felel meg a nemzetközi jogi felelősségnek. A Zöldek egyébként Bécs városához fordultak segítségért, mert - mint Vassilakou rámutatott - a menedékjogért folyamodóknak nemcsak hajlékra van szükségük, hanem lakcímre is, ahová a kérelmükkel kapcsolatos hivatalos iratokat kézbesíteni lehet nekik.