Kényelmetlen öregkor vár az európaiakra

Az elmúlt évtizedekben kiharcolt jóléti vívmányok kerülhetnek veszélybe az egész Európában esedékessé váló nyugdíjreform miatt. A szakszervezetek a most aktív munkavállalók nyugdíját féltik, attól tartanak, hogy egy-két évtizeden belül jóval többet kell majd dolgozni a nyugdíjért még 60 év fölött is, mint a mostani időseknek. A munkavállalók pedig folyamatosan tiltakoznak: Ausztriát és Franciaországot több százezres sztrájkok bénították meg az utóbbi hetekben több alkalommal is. A nyugdíjrendszer átalakítását ugyanakkor már nem lehet tovább halogatni: az egyre öregedő európai népesség nyugdíját ugyanis már csak nehezen tudják előteremteni az állami költségvetésekből. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Németországban és Franciaországban például több tízmilliárd eurós hiánnyal fenyeget az elavult rendszer.

Népszerűtlen reformba kezdett a francia, a német és az osztrák kormány. Mindhárom országban megkezdődött a nyugdíjreform-tervezet nagy társadalmi tiltakozásokkal kísért vitája. A halaszthatatlanná vált nyugdíjreform oka, hogy az egyre öregedő népesség összeomlással fenyegeti a legtöbb európai ország szociális rendszerét.

Az európai országok többségében ugyanis a dolgozóktól beszedett járulékokból fizetik a nyugdíjakat. A legtöbb országban jelenleg még jóval meghaladja az aktív népesség aránya a nyugdíjasokét. A születésszám folyamatos csökkenése és az átlagéletkor növekedése miatt azonban a legtöbb európai országban ez az arány hamarosan megfordul, és a jelenlegi nyugdíjrendszer finanszírozhatatlan lesz. A most aktív népesség ráadásul a második világháború után, a nagy népességrobbanás után született nemzedékhez tartozik. Ezért a közeljövőben egyszerre rengetegen válnak majd nyugdíjassá. A nyugdíjasok számának rohamos növekedésére példa Franciaország, ahol az 1990-es években még 12 millió nyugdíjas volt, míg egy évtized múlva már 20 millió. Németországban pedig 2020-ban már minden dolgozóra jut majd egy nyugdíjas, pedig ez az arány jelenleg még 3:1.

Az európai vezetők eddig igyekeztek halogatni a komoly politikai kockázattal fenyegető reformot, több országban azonban mostanra halaszthatatlanná vált a rendszer átalakítása. A helyzet súlyosságára Anna Diamantopoulou, az EU foglalkoztatási és szociális biztosa 2003 januárjában közzétett jelentése hívta fel újra a figyelmet. A jelentés szerint 2015-ben a felnőttek harmada már 50, 2050-re pedig 60 évesnél is idősebb lesz.

A nyugdíjak kifizetése ráadásul már most is óriási gondot jelent az állami költségvetéseknek. A legtöbb európai ország átlagosan GDP-jének alig kevesebb, mint 14 százalékát költi nyugdíjakra. Ilyen nagyarányú kiadások mellett azonban nincs lehetőség egy átfogó európai nyugdíjreformra, amely egy uniós tanulmány szerint 3,5 trillió euróba kerülne. Ennyi pénzt nem tudnak előteremteni az elavult nyugdíjrendszerrel rendelkező országok, ezért mindenhol a szociális kedvezmények rovására próbálnak takarékoskodni.