Van még hely az asztronauták emlékművén

A Kennedy-űrközpontban álló nemzeti emlékműre felvésték annak a hét űrhajósnak a nevét, akik ez év február elsején a Columbia űrrepülőgép leszállása során, mintegy 15 perccel a landolás előtt történt katasztrófában vesztették életüket. Miközben a gyászolók és a NASA szakemberei a folytatásról, a kritikusok elhamarkodott lépések sorozatáról beszélnek.

Az emlékmű egy hatalmas, tükörsimára csiszolt, 90 gránitlapból álló fal, amelybe a küldetésük során vagy gyakorlat közben elhunyt asztronauták nevét vésték úgy, hogy a gránitfal mögött elhelyezett reflektorok fénye sugárként törjön át a vésett részeken a nap huszonnégy órájában, az évnek mind a 365 napján.

Most már Rick Husband, William McCool, Kalpana Chawla, Michael Anderson, David Brown, Laurel Clark amerikai és Ilan Ramon izraeli űrhajósok nevei, vagyis a Columbia utolsó legénységének teljes névsora is ott olvasható a Challenger és az Apollo-1 legénysége, illetve további hét, kiképzés során elhunyt asztronauta neve mögött.

"A Columbián életüket vesztettek legjobbjaink voltak...a legjobbak, akiket az Egyesült Államok és Izrael a küldetés szolgálatába állíthatott" - hangoztatta az emlékhelynél megtartott ünnepségen James Kennedy, az űrközpont igazgatója.

Az egyik áldozat hozzátartozója, Laurel Clark özvegyen maradt férje arra hívta föl a figyelmet, hogy az emlékművön olvasható nevek alatt most ugyan még igen nagy az üres felület, ám idővel ezt is újabb áldozatok nevei fogják borítani, "mert az emberiség jövője követel még áldozatokat. Döntenünk kell: az űrtől félő vagy az űrben járó nemzet leszünk-e."

A Columbia február 1-jei tragédiája óta nem indult útnak űrrepülőgép, mivel az esemény okait kutató vizsgálat során elhamarkodott döntéseket és mulasztásokat tártak föl, továbbá az is kiderült, hogy nem vették figyelembe azokat a véleményeket, amelyek rámutattak a küldetés gyenge pontjaira.