Találkozót tervez Holló, Lomnici és Kaltenbach

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman várhatóan napokon belül találkozik Holló András alkotmánybírósági elnök közvetítésével. Az ombudsman szerint a tervezett találkozó célja, hogy a szakmai kérdéseket a sajtóban történő üzengetés helyett nyugodt körülmények között beszélhessék meg.

Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megerősítette az MTI azon információját, mely szerint a tervek szerint a napokban találkozót tartanak. Holló András csak annyit mondott: nem kizárt, hogy létre fog jönni ez a találkozó.

Lomnici Zoltán az MTI-nek elmondta: a hatalmi ágak és alkotmányos tényezők egymás hatáskörét kötelesek tiszteletben tartani, ugyanakkor az Alkotmány értelmében szükségszerűen együttműködnek. "A tervezett találkozón lehetőség nyílik arra, hogy a szegedi eset kapcsán felmerült hatásköri kérdéseket egyértelműen tisztázzuk a kisebbségi ombudsmannal" - tette hozzá a főbíró. Kérdésre válaszolva a megbeszélésről Lomnici Zoltán annyit mondott: "tárgyalunk majd az emberi jogok terén kialakítható együttműködésről". A főbíró fontosnak tartja, hogy az EU-tagság küszöbén a bíróságok különös érzékenységet tanúsítsanak az emberi jogokat iránt.

Lomnici Zoltán kedden fordult a nyilvánossághoz, miután több közéleti személy - például Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman és Tamás Gáspár Miklós író - kritikával illetett két, nagy nyilvánosságot kapott bírósági döntést. Az egyik eset az volt, amikor primitív személyiségükre hivatkozva kevesebb kártérítést ítéltek meg két, ártatlanul bebörtönzött romának, a másik pedig a MIÉP-es Hegedűs Lóránt felmentése a közösség elleni izgatás vádja alól. Lomnici szerint a jogállamiságot veszélyeztetik a bíróságokat kritizálók.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek elmondta: a tervezett találkozó célja, hogy a szakmai kérdéseket a sajtóban történő üzengetés helyett nyugodt körülmények között beszélhessék meg, illetve hogy "a szegedi ügy kapcsán felvetődött esetek ne ismétlődhessenek meg". Álláspontom szerint nem hatásköri vitáról van szó, inkább arról, hogy a különböző alkotmányos intézmények azonos területeken egységes szemlélettel és hatékonyabb együttműködéssel végezzék tevékenységüket - tette hozzá.

"Természetesen konkrét bírósági ügyről nem kívánok bírálatot mondani, de mindig is véleményt fogok nyilvánítani mindazokban a kisebbségi, emberi jogi témákban, amelyek felelősségi körömbe tartoznak" - jelentette ki a kisebbségi ombudsman. Megjegyezte: a világon mindenütt folyamatos a bírák képzése. "A jogi diploma megszerzése után is történnek olyan események, amelyekre fel kell készülni, amelyek nyomán fokozott figyelemmel kell fordulniuk a szakembereknek a társadalom bizonyos jelenségei felé" - közölte Kaltenbach Jenő.

A nyilvánosság előtt zajló vita kapcsán megszólalt Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is. Bánáti vasárnap az MTI-nek kijelentette: "a bírói kart ért igaztalanul általánosító támadásoktól a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként elhatárolja magát". Az igazságszolgáltatás szerves részeként működő ügyvédi karnak elsőrendű érdeke az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megőrzése, megerősítése - közölte Bánáti János.

"Az utóbbi időben megjelent - köztük ügyvédektől is származó - nyilatkozatokra" utalva elmondta: a jogerős bírói ítéletekről alkotott szabad véleménynyilvánítás egyrészt csak a tényeknek, az ügy minden részletének alapos ismeretére támaszkodhat, másrészt sohasem csaphat át igaztalan általánosításba, a döntést hozó bíró, bírák személyiségi jogainak megsértésébe.

Az [origo] által korábban megkérdezett jogszociológus szerint a bírói függetlenség sokkal nagyobb veszélyben volt pár éve, amikor az ügyvédi kamarák és civil szervezetek fordultak ez ügyben a nyilvánossághoz azzal, hogy az állam be akar avatkozni a bíróság munkájába. Fleck Zoltán emlékeztetett arra, hogy akkor Lomnici visszautasította a vádakat.

A szakember a jelenlegi vitával kapcsolatban közölte: "Nem egy ombudsman vagy egy publicista fogja veszélyeztetni a bírói függetlenséget". A jogszociológus felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ügyben politikailag illetékes igazságügy-miniszter a bírói függetlenség mellett állt ki. A szakember megjegyezte azt is, hogy az elmúlt hónapok eseményei nyilvánvalóan tovább rontották az emberek intézményekbe vetett bizalmát.