Az EU szerint kétes a román autópályaépítés

Az Európai Bizottság vizsgálja azt a 2,5 milliárd dolláros autópálya-építési megbízást, amelyet a román kormány adott közbeszerzési eljárás nélkül az amerikai Bechtel vállalatcsoportnak - írta a csütörtöki Financial Times, amely szerint Brüsszelt az is bosszantja, hogy a beruházás zavarhatja az uniós támogatással tervezett Bukarest-Budapest autópálya építését.

A brit üzleti napilap szerint személyesen Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa vizsgálja a 450 kilométeres, Romániát Közép-Európával összekötő útszakaszra szóló szerződést, miután Bukarestben dolgozó EU-diplomaták felpanaszolták, hogy a szerződés odaítélésének folyamata nem volt átlátható.

A Financial Times szerint az uniós diplomatákat az is bosszantja, hogy a Bechtel-féle autópálya építése megelőzheti a Románia és az unió által közösen tervezett, az EU által támogatott Bukarest-Budapest autópályáét. Uniós tisztviselők szerint ez utóbbi most vagy késni fog, vagy az egyébként is pénzszűkétől szorongatott román kormány egyszerre két, nyugatra tartó autópályára fogja elszórni a pénzt - áll a londoni lap cikkében.

A román közlekedési minisztérium szerint Románia változatlanul akarja az EU-támogatással tervezett autópályát is, mivel szerinte mindkét úthoz lesz elegendő forgalom.

Brüsszel már figyelmeztetett a korrupcióra

A Financial Times szerint Brüsszel már korábban is figyelmeztette Romániát, hogy az átláthatóság hiánya és az ehhez gyakran társuló korrupció az egyik legnagyobb akadálya a 2007-re tervezett román EU-csatlakozásnak.

Egy bukaresti székhelyű EU-diplomata azt mondta: a Bechtel-ügylet is mutatja, hogy Romániában a szerződések odaítélése inkább politikai, semmint kereskedelmi ügy. A lapban idézett diplomata szerint az eset veszélyeztetheti Románia esélyét arra, hogy megkapja a működő piacgazdasági besorolást az EU-tól, ami a csatlakozás egyik előfeltétele.

Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) is további finanszírozásról. Az EIB azonban közölte, hogy közbeszerzési eljárás nélküli beruházásokra nem ad pénzt, az IMF pedig egyáltalán nem finanszíroz egyedi beruházásokat.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy Romániának szinte biztos, hogy költségvetési forrásokból kell előteremtenie a pénzt, éppen olyan időszakban, amikor egyrészt kemény küzdelmet kell folytatnia a költségvetés kiegyensúlyozására, másrészt az EU-csatlakozási folyamatra is forrásokat kell találnia.