Vágólapra másolva!
Pán Péter alakja nem hagyja nyugodni az emberi képzeletet. Saját megalkotója, J. M. Barry sem tudta sosem útjára engedni: egész életén keresztül dolgozott a mesés cselekményen, és három verzióban hozta nyilvánosságra a történetet. Amióta pedig a mozgóképet feltalálták, szinte folyamatosan kísérletezett valaki a megidézésén. Sokak szerint a csütörtökön mozikba kerülő, P. J. Hogan által megálmodott film az eddigi leghitelesebb.
Vágólapra másolva!

Pán Péter történetét minden gyerek ismeri az angolszász kultúra országaiban. Egy olyan értéket közvetít ugyanis, mely ezeknek a társadalmaknak - mindenekelőtt Amerikának - egyik legfontosabb értéke: a kreativitás és az álmok valóra válthatósága. Pán Péter története arra tanít, hogy a gyermeki képzelet világa olyan burok, melynek megőrzése egész életünk során feladatunk, hiszen nélküle csak a sivár és rideg valóság maradna nekünk.

A mesét természetesen épp ez a kegyetlen környezet indukálta egy hiperszenzitív művész képzeletében. A skót származású James M. Barry "fejlődési rendellenessége", vagyis örökre konzervált gyermeki lelke egy trauma következtében alakult ki: sosem tudta feldolgozni bátyja halálát, és mivel ezzel édesanyja is így volt, Barry sokszor öltözött bátyja ruháiba, hogy testvérét "visszahozza" az életbe.

Ezek után talán nem meglepő, hogy felnőttként író vált belőle, és Londonban telepedett le. Szomszédjában egy fiatal anya lakott öt gyermekével, akiket elhagyott az apjuk. A hölgyről lassan kiderült, hogy halálos betegségben szenved, ezért Barry fokozatosan a fiúk pótapja lett. A velük töltött idő alatt született meg képzeletében Pán Péter története, melyet 1902-ben publikált először a The Little White Bird című regényének egyik fejezetében. Már neves szerzőnek számított, amikor 1904-ben bemutatták Londonban a Pán Péter-t. Akkor még korántsem gyerekközönségnek, hanem London legelőkelőbb felnőtt közönségének. 1911-ben aztán újra megjelentette a mesét, akkor már regény formájában, Péter és Wendy címmel. A színdarab végső változatát pedig 1924-ben készítette el.

A Sohaországban játszódó történetet gyorsan felfedezték a filmesek, ami nem csoda: szinte mozgóképre teremtetett. Három fontos filmváltozat született belőle. Az elsőt 1953-ban készítette a Disney stúdió - ez természetesen klasszikus rajzfilm. A másodikat a gyermeklelkűnek titulált Steven Spielberg forgatta 1991-ben - és bár a rendező számtalanszor bizonyította, hogy beszél a gyermekek nyelvén és fantáziája végtelen, a Hook címmel bemutatott alkotás nem aratott sikert.

Hook - Robin Williams és Dustin Hoffman

Spielberg úgy döntött, elrugaszkodik az eredeti mű cselekményétől, és - afféle "elrettentő példaként" - inkább azt mutatja be, milyen, ha az ember elfelejti gyermek-énjét. A Hook főhőse tehát a felnőtt Pán Péter, aki csak a karrierjének él, és nem találja a közös hangot saját gyermekeivel sem. Egy nap azonban felkeresi őt régi tündér-barátja, Gilingalang, és visszavezeti Sohaországba.

Bár a történetet megváltoztatta, az eredeti regény mondanivalójához hű maradt Spielberg, akinek munkájából mégis az egyedi látásmódot és az eredetiséget hiányolták a kritikusok. A szintén gyermeki önfeledtségéről és játékosságáról híres Robin Williams pedig - aki a felnőtt Pán Pétert alakította - szintén nem győzte meg a közönséget. Noha magától értetődőnek tűnt, hogy épp ők nyúlnak a témához, kísérletük kudarcba fulladt.

Spielberg és Williams közös filmje még el sem készült, amikor egy hollywoodi producer asszony, Lucy Fisher megvásárolta a regény megfilmesítési jogát, és férjével, Douglas Wickkel elkezdték előkészíteni a saját változatukat. Hosszú idő után akadtak rá az alkalmas rendezőre az ausztrál P. J. Hogan személyében, aki a Muriel esküvője című filmmel vált híressé, Hollywoodban pedig az Álljon meg a nászmenet! című vígjátékkal aratott sikert.