Elutasíthatja a bíró Kulcsár vallomását

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a K&H-ügyet jól ismerő szakértők egybehangzóan állították, hogy kevés nyomozati tapasztalattal rendelkező, leginkább vádiratok előkészítésére, nem pedig nyomozásra szakosodott ügyészek faggatják Kulcsár Attilát, a 20 milliárdos sikkasztással gyanúsított brókert a kihallgatásáról nyilvánosságra került videófelvételen. Györgyi Kálmán korábbi legfőbb ügyész szerint ugyanakkor az általános gyakorlat az, hogy csak olyan ügyeket bíznak az ügyészekre, amihez már elég tapasztalatuk van.

A [origo]-nak nyilatkozó, a K&H-ügyet jól ismerő szakemberek szerint a Kulcsár Attila kihallgatásáról nyilvánosságra került felvételeken olyan ügyészek hallgatják ki a 20 milliárdos sikkasztással vádolt brókert, akiknek korábban nem volt nyomozati tapasztalatuk. Egyik forrásunk szerint az ügyészek keveset értettek a kihallgatás módjához és a nyomozati ügyekhez, mivel főleg vádiratok előkészítésével és a vád képviseletével foglalkoztak, nem pedig nyomozással. "Semmi nyomozati tapasztalatuk nincs, pedig ez egy kifejezett szakma, amit oktatnak" - jelentette ki egyikük.

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó jogászok szerint a felvételek több pontján is kitűnik, hogy az ügyészek rutintalanok voltak. Ez látszik akkor, amikor Kulcsártól kérnek tanácsot egy pénzügyi kimutatás értelmezéséhez vagy, amikor hagyják Kulcsárt védőjével beszélni.

A büntetőeljárási törvény nem tiltja kifejezetten, hogy a gyanúsított szót váltson védőjével a nyomozati kihallgatáson. Az [origo]-nak nyilatkozó egyik szakértő szerint ugyanakkor - mivel a törvény nem fogalmaz pontosan - az ügyész felléphez ez ellen. A felvételekből azonban kiderül, hogy Kulcsár vallomása során folyamatosan beszélt ügyvédjével, válaszait pedig többször helyette fogalmazták meg. "Kulcsár nem mondott túl sok mindent, nehezen álltak össze a mondatok" - mondta egyik forrásunk, aki szerint a felvételek akár azt is eredményezhetik, hogy a bíró, a kihallgatás körülményeit látva, végül nem fogadja el használható bizonyítékként a jegyzőkönyveket.

Györgyi Kálmán korábbi legfőbb ügyész az általános gyakorlatról azt mondta az [origo]-nak, nem válik el egymástól élesen, melyik ügyész foglalkozik nyomozással és melyik vádiratok élőkészítésével. Az ügyészi szakvizsga mindegyikük számára ugyanaz, bár később különböző feladatokra specializálódnak. Általában gyakorlottabb ügyész vezetésével szereznek megfelelő rutint az egyes feladat típusokhoz, illetve speciális továbbképzéseken vehetnek részt.

Györgyi az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyészségek általános gyakorlata szerint olyan ügyészeket bíznak csak meg egy-egy üggyel, akiknek már kellő tapasztalatuk van. "Nyilvánvaló, hogy kezdő ügyészre nem fognak rábízni olyan ügyet, ami alatt összeroskad. Az ügyészségnek sem érdeke, hogy felsüljön" - fogalmazott.

Az [origo] megkereste a Fővárosi Főügyészséget is. Dobos Gabriella szóvivő annyit közölt, hogy a törvény szerint nem lehet különbséget tenni ügyész és ügyész között. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az ügyészségi nyomozóhivatalban dolgozó ügyészeknek vannak a vádirat összeállításától eltérő feladataik is. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál nem nyilatkoztak.

Sáling Gergő