Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.

A Naprendszer kialakulásáról felállított hagyományos elképzelés szerint a kondrumoknak nevezett apró, gömb alakú szerkezetek ősi, megolvadt, majd gyorsan újraszilárdult ásványcseppek. Az úgynevezett szenes kondrit meteoritokban találhatók meg, amelyek a Naprendszer születésének kezdeti időszakában alakultak ki, és később alig változtak. A kondrumok pontos eredete ma sem ismert; egyes elképzelések szerint az ősi Napból kirobbant anyagcsomóktól olvadtak meg, mások az ősködben feltételezett nagyenergiájú elektromos kisülések eredményének tekintik őket. Bár eredetüket homály fedi, egy dologban eddig egyetértettek a szakemberek: csak a Naprendszer kilakulásának korai időszakában jöttek létre.

Alexander Krot és Yuri Amelin, a Hawaii és a Torontói Egyetem munkatársai azonban a fenti korai időszaknál később kialakult szemcsékre bukkantak. A kutatók a Gujba és Hammadah al Hamra nevű meteoritokban a kondrumok ásványos összetételét és a bennük talált izotópok arányát tanulmányozták. A kondrumok így megállapított kora élesen eltért az elmúlt években más kondrumokra meghatározott értékektől.

Elemzésük szerint az apró ásványgömbök azt követően születtek, hogy az első nagyobb (kisbolygó méretű) szilárd égitestek már összeálltak. Ez pedig ellentmond a fenti képnek, amely szerint a kis gömböket létrehozó folyamatok csak kezdetben voltak jelen. Az új ismeretek fényében a hirtelen olvadásokat kiváltó heves folyamatok nem csak az első szilárd objektumok, azaz az első bolygócsírák kialakulása előtt, hanem azután is megtörténtek.

A kutatók szerint az összeálló, egyre nagyobbra hízó bolygócsírák közül két méretes darab találkozott egymással. Az ütköző testek mérete nagyságrendileg a Hold és a Mars mérete között lehetett. A heves robbanás egy forró és gyorsan táguló anyagbuborékot eredményezett. Az ebbe bekerülő szemcsék gyorsan megolvadtak, majd lehűlésükkor a fenti két meteoritban talált apró kondrumokként szilárdultak meg.

Az új felismerés két szempontból fontos. Egyrészt alátámasztja a korábbi elgondolást, amely szerint a születő Naprendszerben gyakoriak voltak a hatalmas ütközések. Erre eddig is több jel utalt már, mint például a Föld-Hold rendszer becsapódásos eredete, a távoli és születőben bolygórendszerekben történt ütközések nyomán keletkezett törmelék és a számítógépes szimulációk is. A felfedezés emellett rámutat: lehetséges, hogy a Naprendszer kialakulása nem egyszerű lineáris folyamat volt, ahol egyenes út vezetett az ősi gáz és por keverékből az apró kondrumokat tartalmazó testeken, majd egyre nagyobb bolygócsírákon át a kész planéták felé. A nagy ütközések helyenként lerombolhatták a már összeállt anyagot, és itt az akkréció (a bolygók keletkezése) újraindult. Mindez az égitesteket felépítő anyagok kémiai összetétele és átalakulása szempontjából fontos.