Czvikovszky Tibor

Lehet-e "zöld" a műanyag?

I. A polimer mint mérnöki (szerkezeti) anyag

A nyugati civilizáció előnye (fölénye?) a látszat szerint technikai előny. Amerikában, Nyugat-Európában ilyen meg ilyen kényelmesen élnek, dolgoznak és pihennek az emberek, ennyi meg ennyi technikai eszköz szolgálja őket. A 20. század technikai civilizációjának gyorsuló pályáján a leglátványosabb vívmányok az anyag és az energia fizikájának és kémiájának alaptudományi felfedezéseiből adódtak. (Éppen száz éve jelentek meg Einstein világraszóló munkái, amelyek új kapcsolatot teremtettek az anyag és az energia között.) A technikai civilizáció kézzelfogható eszközeit megteremtő mérnök ezt a - most már mélyebben megismert - anyagot és energiát alkalmazta újféle módon a 20. században.

Az bizonyos, hogy a kémiában az elmúlt évszázadban az anyagtudomány és a kapcsolódó technológiák területén történtek a legmélyrehatóbb változások. A mérnöki anyagok (engineering materials) mindhárom nagy családja: a fémek, a polimerek és a kerámiák tudásalapja - ismeretünk az anyag szerkezetéről és tapasztalatunk a gyártási és feldolgozási technológiákról - nagyobbat fejlődött az elmúlt néhány évtizedben, mint a korábbi évezredekben együttvéve.

1. ábra

Az acélgyártás és a műanyaggyártás

A kérdés az, hogy hová vezet a három alapvető szerkezeti anyagcsalád, a fémek, polimerek és kerámiák versenye? Meddig mehet ez így tovább, meddig növekedhet a kőolaj alapú műanyaggyártás a hagyományos szerkezeti anyagokkal szemben?

A környezetért aggódók legnagyobb gondja, leggyakoribb érve ezzel kapcsolatban az, hogy a műanyag a globalizálódó világ indokolatlanul erőltetett fogyasztásának tipikus anyaga, amely elfogyasztja a kőolajat, a Föld meg nem újítható nyersanyagát, és így nincs helye a fenntartható fejlődésben. Ezen felül gyakori vád az is, hogy a műanyag a felelős a legnagyobb mértékű és legveszélyesebb környezetszennyezésért, mivel az egyszeri használat után elhajított és el nem bomló műanyag tárgy még a talajban is összeférhetetlen marad az élet minden formájával.