Kaszparov elismerően értékelte Topalov sikerét

Idén márciusban, linaresi tornagyőzelme után Garri Kaszparov bejelentette visszavonulását az aktív sakkozástól. A San Luis-i világbajnokságra a világranglistát vezető orosz nagymester meghívást kapott, de lemondta részvételét. Egyelőre megmásíthatatlan döntése, hogy "külsősként" szemléli a sakkvilág eseményeit. Az argentin üdülőhelyen megrendezett nyolc résztvevős viadal küzdelmeit a legendás bajnok is az interneten keresztül követte.

Óhatatlanul is eszünkbe jut, hogy húsz évvel ezelőtt Moszkvában a sakkozás 13. világbajnokát, a 22 éves Garri Kaszparovot ünnepelték. Anatolij Karpov elleni - megismételt - világbajnoki döntőjében 13-11-re győzött. Kaszparov 15 éves uralkodás után 2000 őszén, Londonban megrendezett meccsen, Vlagyimir Kramnyik elleni vereséggel vesztette el címét. Két hete új világbajnoka van a sakkozásnak, a bolgár Veszelin Topalov.

Immár 12 éve dúl a vihar, a FIDE, illetve a változó nevű szervezet (PCA, Braingames, Epstein, klasszikus sakkozás) elsője is a legjobbnak vallja magát. A 2002-es Prágai Egyezmény a címegyesítést tűzte zászlajára, de három év elteltével sem sikerült rendet teremteni a káoszban.

A FIDE a kieséses rendszerű, a legjobbak által korántsem kedvelt világbajnokságok után jó döntést hozott, a nyolcrésztvevős, kétfordulós viadal látványos partijaival, a megnyitáselméleti párbajokkal, taktikai motívumokban gazdag izgalmas küzdelmeivel, érdekes végjátékaival csatát nyert, és a győztest, Veszelin Topalovot méltán ünneplik. Kaszparov a chesspro.ru internetes honlapon igen elismerően nyilatkozott a bolgár sakkozó sikeréről.

"Topalov egész évben mindenkinél jobb formában játszott, és mindenkinél jobban felkészült a nehéz, kemény küzdelemre. San Luis-i sikere logikus befejezése volt annak a lendületnek, amely jellemezte játékát az utolsó másfél évben. Most mindenkinél jobban, érdekesebben, frissebben játszik. Játékának magas színvonalát a verseny után az is megerősíti, hogy vezetni fogja a világranglistát (ha nem számoljuk az én pontszámomat, amely még egy kicsit magasabb). Az említett három összetevő is magyarázza, hogy Topalov sikerét miért tekinthetjük törvényszerűnek. A sakkozás számára a sokéves konfliktus megoldását is jelenti, hogy 1993 óta a FIDE világbajnoki címe olyan sakkozónak jutott, aki a legtartalmasabb játékot nyújtja" - mondta Kaszparov.

Az orosz exvilágbajnok nem tagadta, hogy a világbajnokság előtt Anand, Topalov és Lékó voltak a jelöltjei, és biztosra vette, hogy a trió közül ketten fognak viaskodni a világbajnoki címért. Kaszparov utólag bevallotta, hogy a lebonyolítás miatt a hármasból Topalovot gondolta a legesélyesebbnek. Nem lehet összehasonlítani az öt évvel, vagy a három évvel ezelőtti Topalovot a mostanival. Egyszerűen képes arra, hogy sorozatban nyerjen partikat (ahogy ez idén Linaresben, Szófiában és Dortmundban történt), képes harcolni, a végsőkig küzdeni, minden pillanatban kész a végső energiákat mozgósítva a küzdelem folytatására. Ebben a pillanatban nincs hasonló tulajdonságú sakkozó.

Kaszparov nem kis elégedettséggel állapította meg, hogy Topalov stílusa az övéhez áll a legközelebb. "A sakkozásban egyfajta törvényszerűség figyelhető meg: egy pozíciós stílusú sakkozót egy kombinációs beállítottságú játékos követ. Változó sikerrel ez a két a tendencia küzd egymással immár 20 éve, s valahol egy világos logikát látok játékunk fejlődésében.

A sakk a saját belső törvényei szerint változik, és megvéd minket attól, hogy önmagát megsemmisítse. Az, hogy ez a verseny ilyen tartalmas, érdekes küzdelmet hozott, arról tanúskodik: hogy a klasszikus sakk nem halt meg. A normális időkontrollhoz való visszatérés segít új színvonalon megérteni a sakkot. És fokozza az érdeklődést, ami új ösztönzést adhat a fejlődéshez. Csak a playchess.com naponta 80 ezer látogatót regisztrált" - nyilatkozta Kaszparov.

Az orosz sakkfenomén a linaresi szuperverseny bankettjén egy asztalnál ült Viswanathan Ananddal, és sokan ezt úgy is értékelhették, hogy jelképesen átadta a stafétabotot az indiai sakkozónak, aki az Élő-listán, és az eredményeket tekintve is második volt mögötte. Kaszparov azonban megjegyezte, hogy Linares után Szófiában is rendeztek szuperversenyt, ahol világossá vált, hogy az erőviszonyok megváltoztak. Topalov megsemmisítő módon nyerte meg a szófiai versenyt, remek stílusban, hatalmas hajrával, s többek között Anandot is ragyogó partiban győzte le. Sokan ezt elfelejtették, holott ez lélektani szempontból nagyon fontos volt.

Kaszparov arra a kérdésre is választ adott, hogy véleménye szerint mitől omlott össze Lékó Péter. "Lékónál a 2002-es év reális szárnyalás volt, amely egészen a Kramnyikkal vívott meccsig tartott. "Gépiesen" jó stílusban megnyerte a Wijk aan Zee-i versenyt, de Péternek soha nem volt annyi energiája, hogy állandóan a topon legyen. Emellett Lékónál (de nemcsak nála) visszavonulásom után valamiféle komfort nélküli állapot alakult ki: mindenkinek az első helyért kellett harcolnia, hiszen korábban a második hely Kaszparov mögött egyáltalán nem volt tragédia. Most egy másik játék alakult ki, új pszichológiai szituáció, és kiderült, hogy az első helyért való küzdelemre a magyar játékos még nem volt kész...

A jelenlegi dinamikus játékhoz -amely állandó számítógéppel való munkát követelt meg, a fáradhatatlan tökéletesedést, a játék minden szakaszában fokozott pontosságot - Topalov alkalmazkodott a legjobban. Őt magával ragadta az idők szele, Anandot és Lékót kevésbé".

Az orosz exvilágbajnok nem tervezi visszatérését az aktív játékhoz, mint néző örömmel követte a San Luis-i partikat, elégedetten szemlélte, hogy ilyen magas százalékban dőltek el a partik. A sakkrajongók többségéhez hasonlóan azonban nem kapott megnyugtató választ a nagy kérdésre, hogy miként alakul a világbajnoki ciklus sorsa, hiszen Argentína a FIDE egyetlen problémáját sem oldotta meg. A Nemzetközi Sakkszövetségnek nincs igazi pénzforrása, de az egész struktúra sem alkalmas arra, hogy hatásosan együttműködjön a szponzorokkal.

Pontos programot kell ahhoz kidolgozni, hogy a sokéves krízist megoldják. Kaszparov többek között azt javasolja, hogy egységes pontszámítást kell bevezetni, ahol a rapid partik és a legfontosabb snelljátszmák eredményeit is számolni kellene. A dopping kérdésénél az orosz nagymester sokkal fontosabbnak tartja, hogy játszma közben megakadályozzák azt, hogy a sakkozó bármilyen segítséget kapjon számítógéptől. Meg kell reformálni a sakkot, sokkal professzionálisabbá kell tenni, anyagilag biztosabbá, hogy a sakkozóknak ne a kopejkákat kelljen számolniuk.

Kaszparov határozott véleményt fogalmazott meg, amikor arról faggatták, hogy Topalov helyében elfogadná-e Vlagyimir Kramnyik kihívását, illetve miként értékeli jelenlegi státuszát. Véleménye szerint Kramnyiknak nincs igazi súlya és a jelenlegi helyzetre nem lehet hatással.

Elképzelhető, hogy erősen vitatható módon jogi lehetősége lenne (a Prágai Egyezmény miatt), de ez sem morálisan, sem sakkszempontból nem értékelhető. "Topalov bármilyen döntést meghozhat, ő most a gazda. Kramnyikkal esetleges mérkőzése csak növelné a káoszt, és semmit sem oldana meg".

A visszavonult világranglista-vezető fontosnak nevezte meg a 2002-es Prágai Egyezményt, ahol elismerték a különböző szervezetek világbajnoki címét, és megállapodás született a címegyesítésről, de közben eltelt három év. Kramnyik eredményei önmagukért beszélnek: a világranglista második helyéről a hetedikre esett vissza. Véleménye szerint egyáltalán nem értékelhető komolyan a Lékóval szemben elért döntetlen eredménye, s Péter sem igazi válogató cikluson keresztül lett kihívója.

A FIDE visszatért a klasszikus időkontrollhoz, s ezzel Kramnyik címe - a klasszikus sakkozás világbajnoka - már nem tükrözi a valós helyzetet, legkevésbé az erőviszonyokat. Kaszparov joggal említette meg, hogy ő 1985-ben a világbajnoki döntőben nemcsak legyőzte Karpovot, hanem 20 éven keresztül vezette a világranglistát, és szinte sorozatban nyerte meg a szuperversenyeket.

Verőci Zsuzsa