Valóságok peremvidékén

Vágólapra másolva!
"Minden Escher-kép Escher-kép, de néhány közülük sokkal inkább Escher-kép, mint a többi." Ezt a talányos mondatot a holland grafikus tisztelője, Bruno Ernst mondta, és néhány szóban tucatnyi szakkönyvnél többet elárul Escher művészetéről.
Vágólapra másolva!

Maurits Cornelius Escher (1898-1972) holland grafikus azon művészek közé tartozik, akiknek egész életműve szinte egyetlen központi mag, kiindulópont köré csoportosítható. Érett korszakában nagy gyakorlattal helyezett kérdőjeleket térszemléletünk, illetve annak képzőművészetben való megjelenítésének évszázados formái elé. A kérdőjelek idővel már-már gunyoros fintorrá változtak: legösszetettebb munkáin hosszan elidőzik a tekintet, mire az összes kétértelműséget és paradoxont feltárja. Bár a szándék végig megmaradt, mindez mégsem eredményezett teljesen egységes és osztatlan életművet: a művész az őt ért hatások révén fokozatosan módosította-javította saját és nézői terekkel kapcsolatos nézeteit. Eschernek nem volt elegendő a rendelkezésére álló három dimenzió, így egyre újabbak, ezáltal új világok mesteri részletességgel történő ábrázolására törekedett.

Miután Escher Hollandiában elvégezte tanulmányait, s rajztanára felfigyelt tehetségére, a 20-as évek elején Olaszországba került, ahol szinte az egész félszigetet bebarangolta. Számos tanulmányútján az épületek, tájak, természeti formák ragadták meg figyelmét. Már ekkori művein szembetűnő, hogy a téma kevésbé érdekes, az ábrázolás mikéntje válik fontossá. 1934-ben otthagyja Olaszországot, végül a Mediterráneum másik központjában, Spanyolországban telepedik le (a mór csempeművészet elvitathatatlan hatása érezhető művein). Figyelme egyre inkább az emberi szem számára láthatatlan tájak, belső világok felé fordul, ahol a fizika legalapvetőbb törvényszerűségei sem érvényesülnek.

A második világháború idején Hollandiában tartózkodik, a végtelen problematikája ekkoriban kezdi izgatni. Munkáira majd csak az ötvenes években figyelnek fel az óceán túloldalán: a Time és a Life magazinok cikkekben számoltak be életéről és művészetéről. Az iránta megnyilvánuló egyre hevesebb érdeklődés nemcsak a különös formáknak tudható be: a természettudományokkal, különösen a matematikával szoros összefüggésben olvasható legtöbb képe. Escher művei nem pusztán a szemnek, az agynak is örömet okoznak ... Bara Éva dolgozatát idézve: "Művészet és tudomány karöltve figyelhető meg ezekben az alkotásokban." 1972-ben bekövetkezett halálakor már a nyugati világ elismert és jelentős művésze.

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.