Nem mennek az állás után a szakmunkások

Vágólapra másolva!
Magyarországon a mobilitás hiánya, a regisztrált állástalanok érdektelensége, a feketefoglalkoztatás, valamint a munkanélküliek elavult képzettsége miatt hiúsul meg a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat találkozása - írja a Világgazdaság. Szakmunkások közt is egyre fontosabbá vált egy idegen nyelv ismerete.
Vágólapra másolva!

Elavult, kevés lehetőséget kínáló szakmák képviselői vannak a legtöbben a munkanélküliek között. A legtöbb esetben egy álláskeresőnek jelentős konkurenciával kell számolnie, ha egy munkahely betöltésére pályázik. A munkanélküli szakmunkások toplistáját az eladók vezetik, közel harmincezren keresik álmaik állását. Második helyen a lakatosok vannak, jelenleg 43 munkanélküli jut belőlük egyetlen üres álláshelyre, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai alapján összesen majdnem tízezren várnak közülük munkára. A dobogó harmadik fokán a tehergépkocsi-vezetők állnak kilencezer-ötszázan, nekik 210 munkaadó kínál posztot, s a számukra leggyakrabban ígért bruttó bér 90 ezer forint.

Bár a munkaügyi tárca álláspiaci elemzése szerint az építőipari cégek egynegyede is tartósan munkaerőhiánnyal küzd, vagyis már több mint egy éve nem talál megfelelő szakembert, addig a regisztrációban szereplő 9452 kőműves hiába várja az állásajánlatokat. Egyelőre alig több mint háromszázan tudnának elhelyezkedni, a kereső cégek átlagosan bruttó százezer forintos fizetést ajánlanak számukra. Többen feltételként szabják a jogosítványt és a megbízhatóságot.

Az ÁFSZ adatbázisa szerint jelenleg alig száz cég keres hegesztőt, illetve forgácsolót, a Getwork Hungary szakmai igazgatója szerint 4-5 ezer üres fémipari álláshely van most Magyarországon, amely ilyen végzettségű szakmunkásokra vár. A hosszú ideje munka nélküli szakmunkás végzettsége azonban hiába lenne megfelelő a munkaadók számára, ha a tudása nem megfelelő minőségű, hozzáállása pedig még a képzését is kizárja. Épp ezért nem szívesen jelentik be a munkaügyi kirendeltségekhez a cégek a munkaerőigényüket, annak ellenére, hogy törvény kötelezi rá őket - fogalmaz. Azok a munkaadók, akik mégis jelezték, hogy minősített hegesztőket keresnek, 70-160 ezer forintos bruttó bért kínálnak a pályázóknak, míg egy forgácsolónak, CNC-gépkezelőnek bruttó 130 körül ígérnek. Ez utóbbiak szaktudása Nyugat-Magyarországon többet ér, ugyanis akár 250 ezres bért is kaphatnak. Az ország nyugati felére keresik a legtöbb targoncavezetőt is, két-három műszakos munkarendért 80-100 ezres bruttót kínálnak a cégek.

Érződik az idénymunkák szaporodása, a Balaton környékére több mikro- és kisvállalkozás alkalmi munkavállalói könyvvel keres pincért, felszolgálót. Az ígért fizetés 80-100 ezer forint között alakul, a cégek pályakezdőket is szívesen látnak, érdekesség viszont, hogy a nyelvismeret sehol sem feltétel. A szezonállások szaporodásával egyre több környező ország munkaügyi szervezete találja meg az ÁFSZ-t, hogy a kinti vállalkozás számára magyar szakmunkást toborozzon. Egy német szálloda például kozmetikusi és masszőri képesítést, illetve gyakorlatot szerzett hölgy munkatársat keres, feltétel a 18-40 év közötti életkor, a kezdőbér pedig 1600 euró. Bajorországba - szintén az ÁFSZ bevonásával - szakácsnőt keresnek 30-45 év közötti, jó német nyelvtudású hölgy személyében. Az alkalmazás szezonmunkára szól, májustól augusztus végéig. Itt a bruttó havi bér 1205 euró. Magyar ápolónőket és házi betegápolókat is szívesen látnának a németek. A Világgazdaság értesülései szerint a bonni munkaügyi központ a Foglalkoztatási Hivatal segítségével toborozza majd őket május 23-án.