Rendelet a déli határsáv volt lakóiról

 

Szabad Nép

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletet adott ki a volt déli határsáv létesítésével érintett egyes személyek vagyonjogi igényeinek érvényesítéséről.

A volt déli határsáv létesítése miatt lakóhelyükről eltávozni kényszerült személyek korábbi lakóhelyükre korlátozás nélkül visszatérhetnek.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a személyekre, akiket a bíróság bűntett miatt lakóhelyükről kiutasított (kitiltott).

A visszatért személyeket - szociális körülményeik, továbbá jelenlegi vagyoni és kereseti viszonyaik figyelembevételével - családonként 5000 forintig terjedhető segélyben lehet részesíteni. A segély összegét a visszatért személy lakóhelye szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és utalja ki.

A Zalától Békésig terjedő kitelepítés az 1950 nyarán végrehajtott déli határsáv-kialakítással, az itt végzett deportálással egészült ki. A kitelepítésben több szempont kapcsolódott össze. Az egyik a diszkrimináció volt, amely két osztályharcos szemponttal fonódott össze: kulákellenes kampánnyal és a régi közigazgatási emberekre nehezedő nyomás fokozásával. A végrehajtásban megtalálhatók voltak a helyi indulatok, törlesztési lehetőségek. A "kulákok mellé" elhurcoltak pár holdas parasztokat, párttagokat, falusi boltosokat, kocsmárosokat: nagyobb részük délszláv és német nemzetiségű volt. A járási rendőrkapitányság "Véghatározat" címén kiállított kitelepítési határozatát személyesen vitték magukkal a helyi rendőrök két-három fős ÁVH-s segédlettel, éjjel vagy hajnalban. A családokat a vasútállomásokon külön tehervagonok várták. A deportáltakat a helyszínen internálótábor és rendőri őrizet várta. A telephez tartozó kisebb épületben rendőrőrsöt alakítottak ki, az állatgondozók szálláshelyéből. A védelmet géppisztolyos, kutyás őrök látták el, éjjel-nappal, négyórás váltásban az őrbódékban. Az internáltak rendőri felügyelet mellett dolgoztak az állami gazdaság valamelyik telepén a legsürgetőbb, legnehezebb kampánymunkákban. Ezek a munkahelyek kapcsolták az internáltakat a külvilághoz. A szabadulás után az elbocsátó határozat megtiltotta a határsávba, valamint a fővárosba költözés jogát. További korlátozások: kitiltás a vidéki városokból, rendőri felügyelet. (Czupy György: Egy piskói parasztcsalád száműzése)

A visszatért személy részére a termelés megindításához szükséges feltételek biztosítása, illetőleg házának rendbehozása céljából - amennyiben a lakóhelye szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága javasolja - az Országos Takarékpénztár megyei fiókja családonként 10 000 forintig terjedhető kölcsönt nyújt.

A volt déli határsáv létesítése miatt annak idején lakóhelyükről eltávozni kényszerült személyek vagyonjogi igényeiket - kártérítés iránti igény kizárásával - a következők szerint érvényesíthetik:

Ha az állami tulajdonba vétel nem felelt meg az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet feltételeinek, az eltávozni kényszerült személy állami tulajdonba vett házingatlana helyett csereingatlanként igényt tarthat hasonló értékű más házingatlanra.

Az ÁVH határőrség díszszázada az 1950. április 4-i díszszemlére vonul

Ha azonban a ház a mostani rendelet hatálybalépésekor is még állami tulajdonban van és abban magánszemély lakik, a házat tulajdonába vissza kell adni.

Ha a volt tulajdonos részére régi lakóhelyén az állami házalapnak megfelelő csereingatlana nincs, a járás lehetőleg közeli más községében kell részére házingatlant tulajdonba adni. A házingatlan tulajdonának visszaadása (csereházingatlan adása) a házban levő lakásra létesített bérleti jogviszonyt nem érinti.

A kérelem felől, így szintén a csereingatlan adása kérdésében az állami tulajdonba vett házingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága dönt.

Az eltávozni kényszerült személy tulajdonában, illetőleg használatában állott földet - a rendeletben foglalt kivételekkel - részére vissza kell adni.

Ha a föld állami gazdaság vagy termelőszövetkezet használatában van, illetőleg a földet állami gazdaság vagy termelőszövetkezet területéhez csatolták, vagy a föld ilyen területhez csatlakozik, és a földre az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet igényt tart, a korábbi tulajdonosnak (korábbi használónak) csereföldet kell tulajdonba adni.

Ha a földet időközben haszonbérlet útján hasznosították a tulajdonos (korábbi használó) a haszonbérlet tartamára csereföld használatába adását kérheti.

A föld visszaadása, illetőleg csereingatlan adása kérdésében a föld fekvése szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága dönt.

A korábbi tulajdonos és a korábbi használó között a föld használata, illetőleg tulajdonjoga tekintetében felmerült vita eldöntése a járási bíróság hatáskörébe tartozik.

Ha az eltávozni kényszerült személy korábbi lakóhelyére nem kíván visszatérni, kérheti, hogy földje, illetőleg háza helyett jelenlegi lakóhelyén - amennyiben ez ott nem lehetséges, a járási területén - adjanak tulajdonába csereföldet, illetőleg csereházingatlant.

A kérelem felől az eltávozni kényszerült személy jelenlegi lakóhelye szerint illetékes járási (városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező volt lakóhelye járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának meghallgatásával dönt.

Ha az eltávozni kényszerült személy házát vagy földjét nem használhatta, illetőleg azok jövedelme hozzá nem folyt be, az erre az időre esedékes adót törölni kell.

Törölni kell az eltávozni kényszerült személy beadási kötelezettségét is. Az eltávozás előtti időről esedékes adót, illetőleg beadási hátralékot az összes körülmények figyelembevételével törölni lehet.

Az adó törlése kérdésében a ház, illetőleg a föld fekvése szerint illetékes a föld fekvése szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága, a beadási kötelezettség törlése felől pedig a föld fekvése szerint illetékes járási (városi) begyűjtési szerv határoz.

A járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a járási (városi) begyűjtési szervnek a rendeleten alapuló igények tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek vagy bírósági eljárás igénybevételének nincs helye.

A rendeleten alapuló igényeket 1957. december 31-ig kell érvényesíteni.

A minisztertanácsi rendelet rendelkezéseit 1956. szeptember 1-től kell alkalmazni.

(MTI)

A jugoszláv-magyar kapcsolatok javítására törekedve később megszüntették a déli határsávot, és 1956 szeptemberében az akkori kormány rendeletet alkotott a kitelepítettek vagyonjogi igényeinek rendezésére. A rendelet az internáltakról, mint a "volt déli határsáv létesítése folytán lakóhelyükről eltávozni kényszerült személyekről" tesz említést. A tényleges segítség 5000 forintig terjedő segély, és a visszatelepülés lehetősége volt - ha volt hova: a rendelet ugyanis az elkobzott ingatlanok érvényesítését gyakorlatilag lehetetlenné tette, és az igények elbírálását kizárólag helyi hatáskörbe utalta. Azok kérését, akik 1956 őszén valamit visszaigényeltek vagyonukból, elutasították azzal a megjegyzéssel, hogy "jelen határozat ellen fellebbezésnek vagy bírósági eljárás igénybevételének helye nincs".