Vágólapra másolva!
Bár a hidegre felkészültek a hajléktalanokat ellátó szervezetek, a szabályozatlanság nehezíti a munkájukat, és úgy néz ki, jövőre csökken a pénzügyi támogatásuk. Emellett az egészségügyi reform is hátrányosan érintheti a hajléktalanokat. Igaz, az életmentő műtétek továbbra is ingyenesek lesznek, de arról még nincs döntés: a kórházi kezelés fizetős lesz-e azoknak, akiknek nincs semmijük.
Vágólapra másolva!

"Késélen táncolunk"- mondta Gurály Zoltán, az 1989 óta hajléktalan-ellátással foglalkozó Menhely Alapítvány szóvivője az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyári jelentésében megfogalmazott helyzetre utalva. Az ÁSZ a 2003-2005-ös évekre vonatkozóan vizsgálta a hajléktalan-ellátás rendszerét, s a mintegy 80 oldalas, júniusban közzétett vizsgálati jelentés - több pozitívum mellett - számos kritikát fogalmazott meg a rendszert nagyrészt finanszírozó állam irányába.

Még csak néhány napja fagyosak az éjszakák, de már legalább öt ember halt meg csupán Budapesten, ebből az első igazán hideg éjszakán mindjárt négyen. Emellett naponta többeket szállítanak be lehűléssel a kórházakba, s mint azt Zacher Gábor, a Péterfy utcai kórház főorvosa közölte, jelenleg is van olyan betegük, aki bár túlélte az éjszakát, a lehűlés miatt amputációt kell végrehajtani rajta. A zord idő miatti halálstatisztika nem teljes, például azokat sem tartalmazzák ezek az adatsorok, akik halálos betegséget szednek össze a földön fekvés közben.

Fizetnek a hajléktalanok is?

Az ÁSZ-jelentés is kritizál a hiányos statisztikák miatt: a számvevőszék szerint nem készült reprezentatív felmérés a veszélyeztetettek számáról, vagyis a mai napig nincs pontos száma az államnak arról, hogy mennyi hajléktalanon kell egyáltalán segíteni. Adatok híján nincs a hajléktalan-ellátás irányait meghatározó koncepció sem, és mint a jelentés rögzíti: "Hosszú távú stratégia hiányában nem fogalmaztak meg konkrét feladatokat a hajléktalanság megelőzésével kapcsolatosan sem, holott a nemzetközi tapasztalatok alapján is ez a leghatékonyabb és legolcsóbb módja a hajléktalanság kezelésének."

Gurályék 2005-ben összeszámolták a fővárosi hajléktalanokat, szerintük minimum nyolcezren élnek Budapest utcáin. A legnagyobb problémát az egységes szabályozás, valamint a támogatások összegének csökkentésében látja a szociológus. Még mindig nincs saját törvénye a területnek, azt a szociálistól az államigazgatási törvényig több - időnként követhetetlenül gyorsan változó - jogszabály próbálja rendezni.

A Menhely Alapítvány szóvivője a jövő évi költségvetés tervezetéből azt olvassa ki, hogy, mind a nappali és az utcai ellátók, mind az átmeneti szállók esetén csökken jövőre az állami támogatás összege. Konkrétan: az átmeneti szállók esetében jelenleg 548 ezer forintot fizet évenként egy-egy ágyra az állam, ez a tervezet szerint 525 ezerre csökken 2007-től, a többi esetben, átlagosan 10 százalékos csökkentést fedezett fel Gurály Zoltán.

Az ÁSZ vizsgálata azt is megállapította, hogy - leginkább vidéken - kevés a betegség utáni lábadozást segítő intézmény a hajléktalanok részére. A hatályos jogszabályok jelenleg a hajléktalanok számára is garantálják, hogy egészségügyi ellátáshoz jussanak, nem biztos azonban, hogy az átalakuló egészségügyi rendszerben, 2007-től is így lesz.

Megkeresésünkre az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, hogy az életmentő műtétek, így a lehűlés miatti beavatkozások jövőre is mindenki, így a hajléktalanok számára is ingyenesek lesznek. A szolgáltatások rendszerének kidolgozását év végére ígéri a tárca, ezért azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy például a kórházi ágyon eltöltött kezelés után a hajléktalanoknak kell-e fizetni.

Az orvos szerint rajtunk múlik

A hajléktalanokat nagyrészt fele-fele arányban gondozza az állami-önkormányzati szektor és a civil szféra, utóbbi számára jövő évtől további nehézséget jelenthet, hogy az állami normatív pénzeket az önkormányzatokon keresztül kapják majd meg, ami késleltetheti a kifizetést, különösen a forráshiányos településeken. Gurály Zoltán szerint az se biztos, hogy egyáltalán megkapják, mert akinek nincs együttműködési megállapodása az adott önkormányzattal, az kimaradhat a finanszírozásból. A kiemelten közhasznú társaságként működő Menhely Alapítványnak például a Fővárosi Önkormányzattal van ilyen megállapodása, de a kerületekkel nincs, márpedig városszerte több nappali ellátóhelyet is üzemeltetnek, és ez már kerületi feladatkörbe tartozó tevékenység.

"Nem érzékeljük, hogy bármilyen változás történt volna azóta"- sommázta mindezekről a véleményét a szóvivő, majd azt hangsúlyozta, hogy ezekre a nehézségekre a hajléktalanokat ellátó rendszer nem tud készülni. Nem úgy, mint a pár napja beköszöntött hidegre: szerdától megerősített utcai szolgálattal figyelik a rászorulókat, ami mellett elindult a Menhely Alapítvány úgynevezett krízisautója is.

Zacher Gábor szerint azonban a legtöbbet az átlagemberek tehetnek az elesettekért, mégpedig azzal, hogy ha buszmegállóban, kapualjban fekvő hajléktalanokat látnak, akkor felhívják a menhelyesek diszpécser-központját, a mentőket vagy a rendőrséget. "Az az ember, akit estefelé, hazamenet az utcán fekve látunk, gondoskodás nélkül reggelre könnyen megfagyhat" - mondja a főorvos.

Magyarországon 2002 óta létezik a hajléktalanügyi miniszteri biztos intézménye is. Szerettük volna megkérdezni Vecsei Miklóst arról, hogy az ÁSZ-jelentés júniusi közzététele óta min változtattak, de a biztos csütörtökön szabadságon volt, más illetékes pedig nem nyilatkozott.